Magyar Ipar, 1925 (46. évfolyam, 1-15. szám)
1925-01-01 / 1. szám
A MAGYAR IPAR 1925. január 1 ban nem is túl nagy, de a versenyképesség szempontjából elsőrendű tétele az energiaköltség. Az energia megszerzésének lehetősége tényleg egyik sarkpontja az iparnak, mert a természetest energiák, t. i. a vizerő az elektromossággal kapcsolatban, valamint a földgáz aránylag csak kis körökre vezethetők, a legfontosabb, a szén, kis belértéke miatt, hosszabb szállítást nem igen bír, az ásványolajok pedig, bár inkább szállíthatók, ma még inkább kisebb ipari és speciális célokat szolgálnak. Vízerőnk azinteger Magyaroszlág területén is kevés volt, a csonka területen pedig alig van, gázforrásainkat elvesztettük s újakra, úgyszintén ásványolajra nem sok kilátásunk van, tit van szenünk. Az összeomlás után szénbányáink ésszerű fejlesztése abba a helyzetbe hozott bennünket, hogy ma már szénfeleslegünk van s bányavállalataink teljesítőképessége mellett bizton számíthatunk arra, hogy szénszükségletünk növekedése esetén is mindenkor elegendő szépünk lesz. 1924. I-X. hóban 586.507 514.728 90.325 20.471 Legkisebb napitermelés 1919 aug.18-án Legkisebb napiszállitás1919 aug. 18-án Legnagyobb napitermelés 1923 okt. 26-án Legnagyobb napiszállítás 1923. okt. 26-án Legkisebb havitermelés 1919 aug. hóban Legnagyobb haviszállitás okt. hóban 79518 Ez a mai helyzet s az újabb szerencsés feltárások belátható időn belül megszüntették azt a rémet, a mely eddig szénkincsünk kifogyásával fenyegetett. Ez a probléma most már csak a távoli generációk problémája lesz. Igaz Ugyan, hogy a kokszolható és kvalitásszenünk ezidőszerint még nincsen s a szenünkbőlelőállítható energia ma még valamivel idrágább, mint az idegen feketeszéntelepek körzetében előállítható energia, ebben a tekintetben azonban még sokat lehet javítani. A jelenleg nem racionális tüzelőberendezések átalakítása, nagy villamos erőközpontok létesítése, szenünk kátránytartalmának kinyerése, amely egyben ásványolajproblémánkat is megoldhatja, igen sokat segít s kívánatos volna ezen törekvések megvalósítását energiagazdasági törvénnyel is előmozdítani.Mindezeket az ipari termelés régióköltségeire befolyással bíró tényezőket, illetőleg azok hatását összefoglalva, megállapíthatjuk, hogy a hazai ipar helyzete ebben a tekintetben sem olyan, amely annak jövői fejlődését gátolná. Még csak egy dologról kívánnék megemlékezni, ami a prosperitás szempontjából szerepet játszik, a gyártmányok jóságától. Gyakran halljuk azt a megjegyzést, hogy a magyar ipar termékei minőség tekintetében nem állják ki mindig a versenyt a nyugati államok iparával. Az efféle kritikák gyakran tendenciózusak, túlhajtottak, elfogultak, vagy hozzáértés hiányából származnak, de természetesen néha reális alapjuk is van. Ha azonban azt kutatjuk, van-e ok arra, hogy a magyar ipar ne tudja minőség tekintetében a külfölddel a versenyt felvenni, azt kell konstatálnunk, hogy erre semmiféle ok nincsen. Az ár tekintetében való versenyképességet sokféle tényező befolyásolja, a minőséget azonban semmi olyan akadály, amelynek legyőzése nem kizárólag a magunk akaratától függene. Versenyképes minőség előállításához csupáncsak tudás, megfelelő berendezkedés s végül — eze főként — akarat kell. Mindezek nálunk is megvannak, vagy pedig megszerezhetők. Az, hogy az ipar fejlődésénél, különösen pedig oly ugrásszerű fejlődésnél, mint a mostani, gyermekbetegségek vannak főként a szakmunkások beiskolázása, az előmunkások, művezetők kinevelése és kiválasztása miatt, az csak természetes jelenség. Jó minőség gyártására egy állam sem nyert privilégiumot s a »Made in Germany« eset minden törekvő ipari államnál megismétlődik. Mindent összefoglalva, megállapíthatjuk, hogy a magyar ipar prosperitásának feltételei talán nem annyira kedvezőek, meit Anglia egyes vidékeié, Belgiumé, a Rajna völgyéé, Sziléziáé vagy bizonyos vonatkozásban Svédországé, de egyébként az európai iparállamok átlagát feltétlenül elérik. Ha ebben a tekintetben a magyar ipar lehetőségeit a magyar őstermelés lehetőségeivel hasonlítjuk össze, önkénytelenül tolakodik elénk az az összehasonlítás, hogy a magyar ipar kevésbbé marad el a világ első centrumai mögött, mint a magyar őstermelés, Hollandia, Lombardia vagy Franciaország kultúrája, vagy még inkább az Alduna-vidék vagy Déloroszország lehetőségei mögött. Hibás tehát arról beszélni, hogy Magyarország elsősorban őstermelésre hivatott állam s nálunk az ipar csak üvegházi növény. Meg merném fordítani a tételt s azt állítani, hogy bár, nálunk az őstermelés és ipar körülbelül egyforma versenylehetőségekkel bírnak, az ipar kilátásai mégis lényegesen kedvezőbbek, mert piacai biztosítva vannak, míg az őstermelésnek a piacokért a jövőben küzdeni kell. A piaci helyzet ily eltolódása a monarchia bukásának következménye, amely felszabadított bennünket évszázados gyarmati helyzetünktől s ennek a következménye iparunk jelenlegi ugrásszerű fejlődése is. Téves az a felfogás, hogy itt mesterséges iparfejlesztés, üvegházi ipar nevelése folyik. Még azok a kormányintézkedések is, mint például a behozatali és kiviteli korlátozások, melyeknek általában sok felől iparvédelmi célzatot tulajdonítottak, sem jöttek létre sohasem az ipar érdekében, hanem általános közgazdasági, főként pénzügyi céljaik voltak. Azt azonban mindenki természetesnek fogja találni, hogy az illetékes hatóságok minden olyan intézkedést, melynek megtételére általános közérdek kényszerített, ipari termelésünk védelmére, valamint új ipartelepek létesítésének előmozdítására használtak fel s igy akartáka mindenkori helyzetet, a mindenkori viszonyokat az ipar fejlesztése érdekében kihasználni. Úgy, mint egy jó üzletembernek, kereskedőnek, vagy iparosnak, a helyes iparfejlesztési tevékenységnek is a mindenkori konjunktúrákhoz kell alkalmazkodnia. Természetes, hogy az uj autonóm vámtarifa Behozatal Termelés Szállítás Behozatal Kivitel és kivitel különbözet 1913. évben 705.469 632.067 317.732 — 1919. , 390.246 342.782 1.533 20.060 1920. , 495.629 446.925 7.977 24.694 1921. „ 611.966 552.687 63.731 19.449 1922. , 711.761 634 746 79 403 30.561 1923. „ 770.972 688.989 84.941 26.410 — 18.527 — 16.717 44.284— 48.842— 58.531— 69.854— 492vagon 450 )) 3080a 2794 jj 20881 j}