Magyar Kereskedők Lapja, 1899. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1899-01-01 / 1. szám

_________________________________________MAGYAR KERESKEDŐK LAPJA__________________________1899. január 1. A karácsonyi és újévi vásár. □ Ez évben szokatlanul nagy remények fűződtek a karácsonyi és újévi forgalomhoz. A nagykereskedők a régi jó világra gondolva, ma is azt hiszik, hogy karácsony és újév a detailisták aratási ideje, minélfogva máris ostro­molják vevőiket az esedékesekké vált árutartozá­sok kiegyenlítésére, azon hitben, hogy a detáilisták pénztára megtelt s eljött az ideje annak, hogy a rendkívül vontatott inkaszszó kissé megemberelje magát. Pedig e feltevés a mostani karácsonyi és új­évi forgalomra nézve merőben alaptalan. Teljesen igaz, hogy évekkel ezelőtt dec­ember második felében sokszor száz kéz sem volt elég a vevők kiszolgálására, most azonban gyakran két kéz is soknak bizonyul. A forgalom alig lendült fel valami kevéssé s akkor is, midőn az elmúlt napokban legélénkebb volt, alig érte el a nor­mális méreteket. Legnagyobb forgalmat a korábbi években ilyenkor a­zero-kereskedések értek el, jelenleg azonban épp ezek állottak üresen s különösen a drágább női ruhakelmék jelentékeny része raktáron maradt. Csak kevésbbé volt a forgalom nagyobb szövött árukban, de ezek közül is csupán az olcsóbb minőségűek találtak némi kelendőségre. A diszmó-, nürrnbergi-, játék-, üveg­es porczellánáru-kereskedőknek is igen szerény aratásuk volt, mely a meglehetősen lefokozott várakozást sem közelítette meg. Aránylag még a papíráru-kereskedések értek el legnagyobb forgalmat papír-díszműveikkel, ámde ez is csak krajczáros forgalomnak mondható, mely nagyon keveset hoz be. A fűszer- és gyarmatáru-kereskedők sem érték el a szokásos nívót, bár a hirtelen beállott hideg ezek forgalmán mégis csak lendí­tett valamit. Mindezek a fővárosra vonatkoznak, de — mint azt a beérkezett jelentések tudatják — a vidéken sem okozott a kereskedőknek örömet sem a karácsony, sem az újév. Pedig jól felszerelt raktárakkal néztek a rendszerint nagy arányú forgalom elé, vonzóerőt azonban már a vidéki városokban is díszesen berendezett kirakatok sem igen gyakoroltak. Egyes szakmák — s ezek közt első­sorban itt is a textil-branche — még csak a gyengébb vásári forgalmat sem érték el s még legjobban a vegyeskereskedők jártak, kiknek forgalmát az áruk többfélesége emelte. Ausztriából szintén ilyen hírek érkeznek; Bécs­­ben, Brünnben, Prágában a karácsonyi és újévi vásárok igen gyengén sikerültek s azt hiszik, hogy a remények meghiúsulása nagyszámú fizetésképtelenséget fog előidézni. Mi ennek az oka? Feledésbe mentek-e a régi jó szokások s kihalt volna már az emberek szivéből a szeretet, mely ösztönzésül szolgált arra, hogy karácsonykor és újév napján aján­dékokkal okozzanak örömet hozzátartozóiknak ? Az bizonyos, s ezt jó lesz a jövőre nézve meg­jegyezni, hogy az ajándékozási hajlamot a mos­toha idő nem irtotta ugyan ki az emberek szívéből, de jelentékenyen módosította. Ma már az ajándékok bevásárlásában is a praktikus irány emelkedett érvényre, csecsebecsék, melyek csak pillanatnyi örömet okoznak, nem igen vásároltatnak; az ajándékozók kezdik belátni, hogy haszna vehető, szükséges tárgyak ajándékul adásával nagyobb örömet szereznek s bizony meg fogjuk érni, hogy a karácsonyi firk­fonoz, mely pedig annyi pénzt nyelt el, el fog tűnni az üzletekből. Uj szesz-, czukor- és söradók. — Életbe lépnek 1899. január 1-én. — Az uj rend a fogyasztási adók ama hosszú soraiban, mely a czukor, sör és szesz megadóztatására vonatkozik, 1899. január 1-én lép életbe. Annak idején úgy a vonatkozó törvényeket, mint a végre­hajtási rendeleteket és utasításokat bőven ismertettük lapunkban s a kiadásunkban megjelent kézikönyv (Gáspár I. Imre: Az uj fogyasztási adók, törvények és ren­deletek. Magyarázatokkal ellátva. Ára 1 frt 50 kr.), melyet kívánatra bérmentve küld meg kiadóhivatalunk, megadja előfizetőink­nek mindazokat az utasításokat, melyeket az uj rend értelmében követni tartoznak. A pénzügyminiszter, hogy megkönnyítse a közönség dolgát szemben az uj adókkal, most, életbeléptetésük előtt, egy általános rendeletet adott ki f. évi 98,726. sz. a., mely meglehetősen egységes képet enged alkotni az uj helyzetről. 1. Az eddigi szeszitalmérési, czukorfogyasz­­tási, a söritaladók 1898. évi deczember hó 31-ik napjával megszűnnek; ennélfogva 1899. évi január hó 1-ső napjától kezdve égetett szeszes folyadékoknak, czukornak, czukorárunak és sörnek a zárt városokba (Budapest, Pozsony) való be­hozatala, s nyilt helyeken való elárusítása és beszerzése alkalmával a most említett adók nem fizetendők úgy, mint eddig, zárt városokban a fogyasztási adóhivataloknál s nyilt helyeken az adó­szedésre jogosítottnál (községnél, bérlőnél). Az egyes városok által a fentemlitett czikkek fogyasztása vagy bevitele után szedett városi adókat és pótlékokat e rendelkezés nem érinti. 2. Ugyancsak 1898. évi deczember hó 31-ével megszűnnek az 1890. évi XXXVI. t.-czikk.-nek az égetett szeszes folyadékok forgalmának korláto­zására vonatkozó ama rendelkezései, amelyek szerint égetett szeszes folyadékok egyik beszedési körből a másikba nem voltak szabadon bevi­hetők. 3. Az eltörölt szeszitalmérési, czukorfogyasz­­tási és söritaladók helyett szeszforgalmi-, czukor­­fogyasztási- és sörfogyasztási adó elnevezés alatt 1899. évi január hó 1-jével uj adók lépnek életbe. 4. Ezek az adók a kisebb mennyiségekben el­szállított adóköteles czikkek után az illető czik­­keket előállító iparvállalatokban (szeszfőzdében, czukorgyárban, sörfőzdében) fognak beszedetni; ennélfogva azok, akik ily czikkeket a magyar korona országainak területén fekvő ilyen iparválla­latokból kisebb mennyiségekben (égetett szeszes folyadékokat 5000 hektoliterfoknál, czukrot 50 mm.-nál, sört 50 hektoliternél kisebb mennyi­ségekben) szereznek be, vagy akik ily czikkeket a magyar korona országainak területén belül keres­kedésekből vagy más üzletekből illetve felektől sze­reznek be, a czikkek beszerzése és átvétele alkalmával adót fizetni nem tartoznak, mert az adó már az elárusító gyáros vagy kereskedő, illetve fél által volt lefizetendő. 5. Magánfelek, valamint a szesz, czukor és sör elárusításával és feldolgozásával foglalkozó iparűzök az új adókat, amennyiben szabályellenesség esete fenn nem forog, csak az alábbi a) és b) pontok alatt felsorolt két esetben tartoznak személyesen le­fizetni, és pedig: a r­oma czikkek után, amelyeket a magyar korona országainak területén fekvő szeszfőzdék­ből, czukorgyárakból (szesz és czukortartásra rendelt szabadraktárakból) és sörfőzdékből a 4. pont alatt kitüntetett mennyiségeknél nagyobb mennyiségekben szereznek be. Meg van azonban engedve, hogy ezek után a nagyban szállított mennyiségek után is a most említett vállalatok fizessék a szeszforgalmi, czukorfogyasztási és sörfogyasztási adókat, s ily esetben a c­ikkek átvevői sem adófizetési kötelezettség, sem ellen­őrzés alá nem esnek. Aki tehát ilyen nagyobb mennyiségekben szerez be a magyar korona országai­nak területén fekvő szeszfőzdékből, czukorgyártele­­pekről (szesz és czukor tartására rendelt szabad­­raktárakból) és sörfőzdékből adóköteles czikkeket, saját érdekében cselekszik, ha az árut akként ren­deli meg, hogy az adót a küldő vállalat maga fizesse le; b) az olyan égetett szeszes folyadékok, czukor, czukorkák, kandirozott gyümölcs, csokoládé, cso­koládé-gyártmányok, likőrök és sör után, melye­ket oly helyről szereznek be, melyre az 1898. évi XVI. és XVII. t.-czikkek hatálya ki nem terjed. Ezek a helyek: a vámvonalon kívül fekvő területek, a birodalmi tanácsban képviselt király­ságok és országok (Ausztria), végre Bosznia és Herczegovina. 6. Azok a czikkek, melyek után az adókat az előző 5. pont szerint az átvevő fél tartozik meg­fizetni, az átvevő fél által azonnal az átvétel után s még mielőtt azokat beraktározta vagy bárhova szállította volna, az átvevő lakhelyére (üzlethelyiségére) nézve illetékes pénzügyőri sza­kasznál (Budapesten a fogyasztási adóhivatalnál) bejelentendők. Ezért, amennyiben az illető szakasz (hivatal) a szállítási útvonalon vagy ahhoz közel fekszik, legc­élszerűbb, ha a bejelentés a czikkek elő­állítása mellett már útközben megtétetik az illető szakasznál (hivatalnál), ahol ez esetben egyúttal az illető czikkek meg is vizsgálhatók. A fizetendő adók tételei a következők: égetett szeszes italok után (likőr kivételével) hektoliterfokonként 15 kr. szeszforgalmi adó; likőrök után hektoliterfokonként 15 kr. szesz­forgalmi adó és hektoliterenként 2 frt czukor­fogyasztási adó ; czukor után métermázsánként 6 frt czukor­fogyasztási adó; czukorkák után métermázsánként 5 frt czukor­fogyasztási adó; kandírozott gyümölcs után métermázsánként 4 frt czukorfogyasztási adó.

Next