Magyar Kereskedők Lapja, 1901. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1901-01-13 / 2. szám

1901. január 13. MAGYAR KERESKEDŐK LAPJA A Csáktornyai takarékpénztár rt. alaptőkéjét 100,000 koron­ról 300,000 koronára emelte fel oly­­kép, hogy a 98,352 k. rendkívüli tartalékalap s a 300,000 k. rendes tartalékalapból összesen 101,647 a részvénytőkéhez csatoltatott. A forgalomban lévő 500 drb 100 frtos részvény helyett 1500 drb új 200 koronás részvényt bocsá­tanak ki, vagyis, minden régi részvény három új részvénnyel cseréltetik ki, teljesen díjmentesen. Iparügyek. Pártoljuk a hazai ipart! Karácsonykor egy alföldi metropoliszban a hazai iparcikkek kiállí­tása» volt. A kiállításról most adták ki a dísz­okleveleket, melyek a következőleg hirdetik a magyar ipar diadalát: Pártoljuk a hazai ipart! A . ... i hazai iparcikkek kiállításának nagy­­bizottsága Csobolyó Gergely kádármester urat jelen dísz­oklevéllel tüntette ki. Gedruckt bei Sonnenstich und Sohn, Wien, IX., Lerchenstrasse 365. A Gschwindt-gyár rt. furcsa módon akar egy kis nyereséghez jutni. Egy kőnyoma­tos jelenti, hogy a főváros a Gschrwindt­­féle gyárat ki akarja sajátítani. Ámbár szokva vagyunk ahhoz, hogy a főváros gyakran luxuskiadásokra milliókat ad ki, most, amikor a főváros valósággal pénz­szűkében van, amelyből csak egyes vagyon­részek realizálása útján tud szabadulni (vide : regálekötvény), nem vagyunk képe­sek ennek a hírnek hitelt adni. Hihető-e a főváros­ mai pénzügyi viszonyai között, hogy a főváros most 1 millió koronáért — annnyit kér a Gschwindt-gyár józsef­­körúti telepéért — kisajátítson egy gyár­telepet, amely igaz, nem esztétikus szagot áraszt, de végeredményben nem képez forgalmi akadályt, sem egészségügyi szem­pontból nem eshetik súlyos kifogás alá. Ilyenekre csak akkor lehet gondolni, mikor már minden egyéb kötelesség le van róva s még mindig marad pénz bőven. De még akkor is luxus, mert hisz biztos, hogy a Gschwindt-gyár önszántából is kivonul a józsef-körúti gyártelepből, amint elérke­zik az az idő, hogy a gyár telke többet ér, mint bérház­telek. A Csehwindt-gyárról jelesül bizton tudja mindenki, hogy csak az alkalmas pillanatot várja, mikor vonul­jon ki egyik Budapest közelében levő köz­ségbe, hol már­ van gyártelepe, hogy a József-körúti gyárának telkét mint bérház­­telket értékesítse. Ha a mostani rossz lak­bér­viszonyok ezt a pillanatot egy-két év­vel ki is tolták, ez még nem ok arra, hogy a főváros, minden indokolt cél nélkül, a drága kisajátítási eljárást vegye igénybe s ezzel a Gschwindt-gyár urait egy félmilliós ajándékhoz juttassa. A Központi gáz- és villamossági rt. jan. 10-én rendkívüli közgyűlést tart, melynek tárgya:­­az alaptőke felemelése. A «Hermes» nyomdai intézet és üzleti könyvek gyára rt., melynek a Preszburg Frigyes cég alatt fennálló kő- és könyvnyomda, vonalzó-intézet és üzleti könyvek gyára (Budapest, Arany János­­utca 14.) ment át tulajdonába, múlt évi december 30-án tartotta meg alakuló közgyűlését. Az igaz­gatóság tagjai: Schwarz Lajos (ügyvivő-igazgató), Hartmann Ármin (ügyvivő - igazgatóhelyettes), Holló Aladár, Kende Lajos, Schwarz Pál. A felügyelő-bizottság tagjai: Schwarz Artur (Fulton), Koritshan Alfréd (Krapina), Hartmann Samu, Weiszberger Imre dr., Kober Ágost. A Kőbányai malátagyár rt. felvette üzemébe a malátakávé gyártását is. A Hera-Promethaus karbid- és acetylén-rt. (Lipcse), melynek Budapesten is van fióktelepe, most közzétett mérlege szerint az első üzletév­ben 300,000 márka veszteséget szenvedett, az 1,2 millió márka alaptőkének tehát egynegyede elveszett. A «Turul» temesvári cipőgyár rt. e héten alakult meg Temesvárott 1.200,000 korona alaptőkével. Frankl Adolf mödlingi cipőgyáros átadta a részvénytársaságnak a Gyárvárosban emelt cipőgyárat 200.000 korona és a gépeket és berendezéseket 150.000 k. értékben. Igazgatóság: West Ede lovag (elnök), Frankl Alfréd, Epstein Adolf és Brenedikt N. (vezérigazgató). Fel­ügyelő-bizottság Augenfeld Lajos (Buda­pest), Glaszner Mór (Budapest) és Aczél Gyula. Nagycenki sör- és söröskancsógyár rt. A Gutman Fülöp tulajdonát képező nagy­cenki (Sopron m.) sörgyárat, részvénytár­sulattá alakítják át soproni és bécsi tőke­pénzesek. A részvénytársulat megveszi a német­­• Familien-Bierkrug­ osztrák és ma­gyar szabadalmát s annak gyártását is felveszi működési körébe. Az alaptőke 400.000 korona, mely nagyrészt jegyezve van. Az alapítók élén Mü­nnich Aurél orsz. képviselő és Ültern József soproni keresk. kamarai elnök áll. Nyakkendőgyár Rozsnyón. Zsolna Gusztáv Rozsnyón nyakkendőgyárat létesített. Téglagyárak fúziója Kecskeméten. A Kecskeméti gőztéglagyár rt. és az Első kiviteli gőztégla, fedő­­cserép és kerámiai gyár rt. (Kecskemét) elhatározta a fúziót. Mindkét vállalat közös szanálása okából történik most a nagy versenyharc mellőzése végett — a fúzió. Klein Mór és társa mezőberényi szövő­házi ipari vállalata 1905. végéig állami kedvezményeket nyert. Csehországban új vegyészeti gyárat létesítenek Kolinban, 5 millió k. alaptőkével. Bükktalpfa-teritőgyár Romániában. A román államvasutak igazgatósága engedélyt kapott 250.000 franknyi tőkével egy gyár berendezésére, amelyben bükktalpfát creozollal fognak telíteni. Állami kőszénterület bérbeadása Romániában. A román közalapítványi miniszter törvényjavas­latot terjesztett a kamara elé a Margineanca dombrovicai kerület) mellett fekvő állami kő­széntelep bérbeadása végett. A bérlő tiz évre szabadalmat nyer lignitből brikett gyártására s minden tonna után az államnak Via leit fizet. Ezenkívül köteles a hadsereg, az állami hajózás, arzenál s más nyilvános intézetek részére, vala­mint a brikettet gyártó magánvállalatok részére is a lignitet tonnánként 7 ez lei egységárban szállítani. Végül a telepen már fennálló állami berendezések törlesztése fejében évenként 15.000 lejt fizet. Vasúti szükségleti cikkek gyára Bulgáriában. A kasseli Wegmann & Co. vagyongyári cég a bolgár kormánynak ajánlatot tett, hogy Szófiában nagy telepet létesít vagyonok és vasúti szük­ség­úti cikkek előállítására. A bolgár kormány hajlandó a vállalatnak jelentékeny kedvezmé­nyeket nyújtani. 5 Szabadalmi ügyek. A XX. század szövőszéke. Northrop amerikai mérnök találmánya képezi most már Európa érdekelt köreiben is a megbeszélés tárgyát. Ez a szövőszék tulajdonképpen számos szövőszéknek egymással való összeköttetésbe hozása, oly mó­don, hogy egyetlen takács képes 10- 16, sőt 24 32, de még ennél is több szövőszéket egy­idejűleg üzemben tartani, anélkül, hogy bár­melyiknek a munkájában a legkisebb zavar állana elő. Sőt ha a szövőszékek kellően be vannak állítva, míg a munkások ebédjüket végzik, emberi közreműködés nélkül is képesek dolgozni. A szövőszékek szerkezete bámulatos, mindazonáltal egyszerű, mire nézve azt jegyezzük meg, hogy ha a beszövendő keresztfonal a spulnyiról lefogy, az uj spulnyit maga a szövőszék mindannyiszor beállítja s az azon lévő fonal végét a megfelelő helyre beigazitja. Ha pedig bármely szövőszék munkájában valami zavar áll be, az egymással összeköttetésben álló valamennyi szövőszék azon­nal megáll s épp ez a körülmény teszi lehetővé azt, hogy a beállított szövőszékek bizonyos ideig a takács távollétében is dolgozhatnak, anélkül, hogy beállható zavarok az anyag elpazarolását eredményeznék. Amerikában már mintegy 90,000 ilyen szövőszék van üzemben. Európában az Elsassische Maschinenfabrik Aktiengesellschaft gyárt ily gépeket Németország és Franciaország, a Ruti-féle­ gyár pedig Svájc és Olaszország részére. Magyarországon, mint már közöltük, a Magyar-amerikai Northrop szövőszék és textil­gyár rt. alakult meg ily gépek gyártása és alkal­mazásba vétele céljából, mely Ausztriára is ki fogja terjeszteni működését. Új rendszerű mészégető kemence. Sicher Már­kus Miksa budapesti gyáros új «Mészégető ke­mencék» találmányt jelentett be a m. kir. szaba­dalmi hivatalnál. Az égető kamrák fölött vezetett állandó boltozatnak térközeinél az egy­es égető kamrák ideiglenes falazatok, lemezek, boltoza­tok és fedőlapok segélyével egymástól elkülö­níthetők, illetve egymással kapcsolatba hozha­tók ; a kiégetés fokának ellenőrzésére szolgáló nyílások az égető kamrák oldalfalain vannak el­rendezve, továbbá valamennyi égető kamrának hamutere összeköttetésben áll egy buzaszelep, tolattyú vagy más tetszőleges eszköz által el­zárható csatorna révén a kéménynyel azon cél­ból, hogy csak egy kamrában folytatott tüze­lés mellett a nyers termék kiégetése egyidejűleg két kamrában legyen eszközölhető, anélkül, hogy eközben a kiégetendő termék a tüzelő anyag­gal elegyíttetnék. Tőzeg-koksz. A svéd kormány néhány év előtt kísérleteket tétetett a tőzegnek tüzelő anyagul való kihasználása iránt. E kísérletek folytán Ni­­lén M. göteburgi mérnök egy uj találmányra bukkant, mely abban áll, hogy a közönséges mocsári tőzeg 200—250 Celsius-fokig bevittetik s aztán 50 fokig lehüttetik s ezen eljárás folytán koksszá változik át. A koksszá átalakított tőzeg közel 6000 hőegységet tartalmaz, holott a közön­séges tőzeg hőtartalma csak 2000 egység. A vegyelemzés kiderítette, hogy a koksszá átvál­tozott tőzeg 59"/o, a nyers gáz pedig 28 ", ösz­­szesen 87% égető anyagot tartalmaz. Az új tüzelőanyag a kőszén árának csak egyharmadába kerül, térfogata azonban kétszer annyi, mint a kőszéné, de ez a térfogat, ha a koksz brikketté alakíttatik át, jelentékenyen csökkenthető.

Next