Magyar Kereskedők Lapja, 1906. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1906-01-06 / 1. szám
1906. január 6. MAGYAR KERESKEDŐK LAPJA Ki új kereskedelem-politikai korszak. A gabonaüzlet 1905-ben. A kormány félhivatalos magyar estilapja újévre szenzácziós vezetőczikkel kedveskedett. A czik szenzácziós lehetett a közönség nagy részére, de úgy hisszük, a mi közönségünket a közlemény nem lephette meg. A «Magyar Nemzet» ugyanis hosszú bevezetés után arra a rövid konklúzióra jut újévi czikkében, hogy az előállott kényszerhelyzet következtében a kormány 1. évi márczius 1-én rendeleti úton lépteti életbe úgy a külföldi kereskedelmi szerződéseket, mint a Széll-Körberféle autonóm vámtarifát. Ennek bekövetkezését valószínűnek mondottuk már hónapok előtt és két hete, amidőn a törvényhozást elnapolták 1906. márczius 1-ig, egész határozottan megírtuk, hogy az elnapolás e határideje kétségtelenné teszi az új kereskedelmi politika életbeléptetését márczius 1-én, törvényhozási hozzájárulással vagy anélkül is — a törvényhozás utólagos jóváhagyásának reményében. Ki hitte volna ezt a Bánffy-féle nagy obstrukció előtt, mikor csak arról volt szó, hogy ha Ausztriában a törvényhozás rendes menete helyre nem áll és a kiegyezést — értve ez alatt elsősorban a vámközösséget — ott nem lehet a törvényhozás hozzájárulásával életbe léptetni, hanem alkalmazzák a híres vagy hírhedt 14-ik §.-t, a magyar parlament akkori álláspontja szerint a kiegyezés, illetőleg a vámszövetség megszűnik? És akkor Bánffy is azt a kijelentést tette, hogy az Ausztriában a 14. §-sal életbeléptetett gazdasági kiegyezés Magyarországra nézve nem kötelező. De sokat írtak és beszéltek arról, hogy Magyarország jogilag máris a külön vámterület alapján áll és most — törvényesen-e vagy sem, azt intézzék el egymásközt politikusaink — tíz évre úgy hozzá vagyunk kötve az Ausztriával való gazdasági közösséghez, hogy jobban és erősebben azelőtt sem. Igaz, hogy ha az ellenzék gyorsan békét köt és kormányt vállal, elvetheti az autonóm vámtarifát, el a német szerződést, mely már perfekt és el a többi kereskedelmi szerződéseket is. De teheti-e ezt ma már és kap-e ma kormányalakítási mandátumotily alapon? Bizonyára nem és ma úgy áll a dolog, hogy Ausztria sokat gúnyolt parlamentje letárgyalta és el is fogadta az autonóm vámtarifát és a német kereske- delmi szerződést és nincs ráutalva a 14. §. alkalmazására, sőt odaát talán sajnálkoznak is felettünk, hogy nekünk is miért nincs 14-ik §-unk, hogy ne kelljen egészen alkotmányellenesen egy évtizedre lekötni kezünket a kereskedelem-politika egész vonalán. Miután alig hihető, hogy más alakulás jöhessen, az új vámtarifa márczius 1-én é életbe fog lépni, mert az igen terjedelmes a előmunkálatok — mint új árujegyzék, vég-erehajtási utasítás, a vámtisztviselők kiokta- tti Az elmúlt év folyamán hazai gabonaüzletünk nem volt kedvező, különösen azonban az év eső felében beállott áresések okoztak a készáru-üzletben veszteségeket. Az effektív búza az elejétől júliusig 3 koronával ment vissza, sz 1904. évben összevásárolt gabona vételi és ladási ára közt egyre nagyobbá lett a vesztséget jelentő különbözet, úgy búzában mint tása, stb. — elvégeztettek. És kétségtelen, a lisztben jelentékeny készletek halmozódtak, hogy márczius 1-én életbe fog lépni az annyira, hogy a lisztkereskedők kénytelenek német kereskedelmi szerződés is. A több szerződések közül még egy sincs teljese befejezve. Az olasz és orosz szerződésekre vonatkozó tárgyalások annnyit haladtak, hogy csak rövid, előreláthatók, diplomácziai végső tárgyalásra van szükség, hogy a szerződések kellő időben életbe léphessenek. A Svájczczal való tárgyalások is meglehetősen előrehaladtak már, de még sok a fenforgó különböző és így csak remélni lehet, de határozottan e pillanatban meg nem állapítható, hogy a svájczi kereskedelmi szerződés is márczius 1-ig létrejön. Belgiummal már más tárgyalnak meghatalmazottjaink Bécsben és az aránylag kis terjedelmű szerződés még hóban meg is köthető. A szerb és bolgár szerződések ügye egészen az állategészségügyi szemponttól függ; ha ez elintézést nyer, a szerződések megkötésének sem lesz akadálya. Egészben véve bizonyos, hogy úgy január, mint február egészen lefoglalja a szakminisztériumok kiküldötteinek idejét és hogy a legfontosabb szerződések márczius 1-ig készen lesznek, de némely szerződés függőben marad és rövid időre provizórium fogja helyettesíteni. Ez a külkereskedelmi politika mai állapota. Visszatérve a félhivatalos bejelentésre, hogy a kormány, más expediens nem állván rendelkezésére, az új kereskedelmi szerződéseket és az autonóm vámtarifát márczius 1-én életbe lépteti, két szempontot látunk, melyeket a kormány e bejelentésével irányadónak tartott. Az egyik az, hogy a külföldi államok és ezek közt elsősorban Németország, bizonyára sürgették a külügyminisztert, hogy most már tegyen kötelező ígéretet: életbe léptethetők-e az új megállapodások a magyarországi válság daczára is? Ez megtörtént hivatalosan, de hogy az érdekelt államok közvéleménye is tájékozást nyerjen, szükségesnek tartották félhivatalos sajtónyilatkozattal is kijelenteni, hogy a kormány kész a szerződéseket életbeléptetni. Volt azonban a közzétételnek egy belpolitikai oka is. Azt mondják, hogy a kormány nem kívánja őszintén a békét. Nos, alkalmasint dokumentálni akarta, hogy igenis akarja a békét és ennek érdekében kész a vád alá helyezési okokat még egy igen jelentős okkal szaporítani, csakhogy a többségnek megkönnyítse a kormányvállalást, s voltak az átvételt megtagadni, ami viszont a malmok üzemredukczióját eredményezte. Az aratás búzában, a hivatalos becslés szerint 421/a millió métermázsa volt, 500 millióval több, mint 1904-ben s ennek daczára mégis az év végén a budapesti készletek összesen csak 1.200.000 métermázsára becsülhetők, szemben . az 1904. év végén 1.700.000 méter mázsát kitett készletekkel. Ausztriába irányuló kivitelünk nem haladta meg az évi átlagot, de nem is maradt annak mögötte, a belfogyasztás azonban emelkedő irányzatot követett. Nem szenved kétséget, hogy a nagytermelők még jelentékeny készletek birtokában vannak, melyek csak később, valószínűleg márczius és április havában kerülnek piaczra, midőn az új kereskedelmi szerződés a szerb búza beözönlése ellen már védelmet biztosít. Igennevezetes változások állottak be az év utolsó negyedében a nyugateurópai piacokon. Az oroszországi forradalom gacat vetett az orosz búza exportjának, míg másfelől az 1906. évi márczius 1-én Németországban életbe lépő vámemelés rendkívüli mérvben fokozta a vételkedvet. E jelenségekből Magyarországnak kevés haszna volt, mindössze annyi, hogy az ősz folyamán nálunk felhalmozódott szerb búzát haszonnal lehetetett Délnémetországba továbbítani. Ezzel jóformán meg is szűnik nálunk a szerb búza gyakran félelmessé vált szereplése s remélhető, hogy jövőben az árak alakulására már csak a kínálat és a kereslet egymáshoz való viszonya lesz befolyással. Rozsban az üzlet egész éven át vontatott volt. Kivitelünk e czikkben nem bírt kellően kifejlődni, de ezt ellensúlyozta a belfogyasztás emelkedése, melyet a tengeri magas ára idézett elő. A szeszgyárak is ez okból a szokottnál nagyobb mértékben vették e kedvezményt igénybe s hizlalási czélokra is jelentékeny mennyiségek használtattak fel. Az idei rozstermés 13 és millió métermázsa volt, 20 millióval több az előző évi termésnél. Árpatermésünkhöz ez év tavaszán, sőt közvetlen az aratás előtt is vérmes remények fűződtek és pedig nemcsak mennyiség, hanem minőség tekintetében is. De közvetlen az aratás előtt és annak folyamán uralkodott hőség nagy részben meghiúsította reményeinket, minek folytán a kezdetben alacsony árak hirtelen felszöktek. Az áremelkedésben volt ugyan néhány napig tartó szünet, de akkor még nem volt a piaczon a keresletnek megfelelő áru s a szünetet még gyorsabb áremelkedés követte, mely az árpa 12—16 korona árát hirtelen 15—18 koronára hajtotta fel. Az áremelkedés különösen németországi exportunkat nyomta le. Németországban ez évben az árpatermés kielégítő lévén, a magas árak mellett sem voltunk képesek árpánkat a német piacokon elhelyezni, az export jelentékenyen csökkent, ma pedig már megszűntnek mondható. Takarmány árpa irányzata is állandóan szilárd, az árak 14—15 k. közt váltakoznak, a belfogyasztás azonban kénytelen e magas árakat akczeptálni. Zab tekintetében sem valósultak meg az aszály folytán a jó aratáshoz fűzött remények. Pedig ez évben Ausztriába irányuló exportunk — az ottani kedvezőtlen zabaratás folytán — a szokottnál nagyobb arányú volt, míg másfelől a belfogyasztás is emelkedett. Ennek folytán az árak júliustól októberig 100 kilonkint teljes 4 koronával emelkedtek s ez az árnivó az év végéig fentartotta magát. A 118/5 millió méter mázsára becsült aratási eredmény ugyan 200 millóval haladja meg az 1904. évi aratási eredményt, mégis jelentékenyebb készetek nem halmozódtak fel s a kínálat egyre szűkebb határok közé szorítkozik. Tengeri termésünk, mely 30 millió méter mázsára becsültetett, annál kevésbbé fedezi a szükségletet, mert az 1904. évi gyenge termés