Magyar Kereskedők Lapja, 1911. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)

1911-01-06 / 1. szám

1911. január 6. MAGYAR KERESKEDŐK LAPJA maga mondja — jobban informálódott az állami bevételek felől és ez újabb felfedezése arra­ indította, hogy további kétmilliós aján­dékkal kedveskedjek az agráriusoknak. Mindenesetre szép dolog a pénzügyminisz­ter nagylelkűsége, csak az a furcsa, hogy az a rózsaszínű szemüveg, melyet pénzügy­­miniszterünk a mágnás urak kedvéért tett a szeme elé, éppen csak az állattenyésztés támogatására láttatja képesnek a magyar államot. A tanítók például nyomorogjanak tovább és szervezzenek ezentúl is passzív rezisztenciát. Elég, ha a marha jóllakik. Az ember koplalhat. Várjon ki világosíthatta fel hirtelen Lukács Lászlót az állami pénz­ügyek kedvező helyzetéről? Talán Károlyi Mihály gróf, vagy Rubinek Gyula. A mar­hák jólétének ez állami feljavítása után most már meglesz a­ szerb szerződés. A le­vágott marha húsa pedig hogyne lenne drága, amikor az állam annyit költ az élő marhákra.­­ A zárt palackok mennyiségtartalmá­­nak kötelező megjelölése tárgyában kiadott 107.232/1901. számú kereskedelmi miniszteri rendelet felfüggesztése tárgyában az érdekeltek kérelmére és közbenjárására a kereskedelmi mi­niszter a következő rendeletét adta ki: A bort, sört vagy egyéb szeszes italt tar­talmazó zárt palackok mennyiség tartalmának kötelező megjelölése tárgyában 1908. évi decem­ber 30-án 107.232. szám alatt kibocsátott keres­kedelemügyi miniszteri rendelet végrehajtását az ezen szabályozásnak életbe léptetése körül fel­merült nehézségek következtében az 1911. évi december hava 31-éig terjedő időre H­orvát- Szlavón- és Dalmátországok bányával egyetértő­ig felfüggesztem.­­ A hitelesítés alá bocsátható mértékek és mérőeszközök kellékei, hibahatárai­­és az azokon alkalmazandó hitelesítési bélyegek tár­gyában 1908 december 30-án 107.225. sz. alatt kibocsátott kereskedelemügyi miniszteri rende­let kiegészítése, illetve módosítása tárgyában a kereskedelmi miniszter 88.308/1910. sz. ren­deletében a következőképen intézkedik: A m. kir. központi mértékügyi intézetnek előterjesztése alapján hivatali elődömnek a hi­telesítés alá bocsátható mértékek és mérőeszkö­zök kellékeit és hibahatárait s az azokon alkal­mazandó Hitelesítési bélyegeket megállapító és 1901. évi december 30-án 107.225. szám alatt kiadott rendeletét, Horvát-Szlavon or­szágokat illetőleg Horvát-Szlavon- és Dalmátországok bánjával egye­tér­tőleg, a következő határoz­­mánynyal egészítem ki, illetve a következőké­pen módosítom: a). Öntött vas-sulyok a rende­let 45. §-ában megállapított esetekben csak akkor vehetők hitelesítés alá, ha a sulyok felü­letére alkalmazott fekete festék a sulyok felü­letébe egyszersmind beégetve van. b) Az 1907. évi V. t.-c. életbelépése előtt a közforgalomban használt egyenlő karú, felső serpenyős és kör­­tés mérlegszerkezetek, amelyekről a mérleg­­készítők a m­. kir. központi mérté­kügyi intézet­nek annak idején rajzokat küldtek be, a ren­delet 78. §-ában megállapított átmeneti időn túl 1911. évi december 31-ig akadálytalanul hitelesíthetők. Ausztria és Magyarország kölcsönös áruforgalma. Az osztrák kereskedelmi minisz­térium statisztikai osztálya által most közzétett kimutatás szerint 1910. november havában Ma­gyarország a nemes ércek számításon kívül ha­gyásával 132.662.017 K értékű árut exportált Ausztriába, m­íg az onnét való behozatal 111,929.980 K értéket képviselt. A november havi mérleg ennélfogva Magyarországra nézve ,27,732.037 K aktív szaldóval zárul; oly jelenség, mely régóta nem fordult elő. Az 1910. év tizen­egy hónapjában (január—november) kivittünk Ausztriába összesen 1.141.924.376 K értékű árut, míg a behozatal 1.284.271.555 koronára emelkedett. Ennélfogva Ausztriával való tizen­egy havi kereskedelmi forgalmunk passzív sal­­dója Magyarországra nézve 92.345.179 K pasz­­szív so­ldot mutat. Miskolczy Ignác magyar mechanikai him­­zagyár és appretura Budapest, VI., Lehel­ utca 8 sz. Telefon 74-«mmmmbim A KÜLFÖLDINÉL 50%g OLCSÓBB ÉS JOBB ! 1i i»Y* la I mVJ w ■^NifSaKERUGHSÍ MINDENNEMŰ HURUTOS BÁNTfllfAAKNÁL FELETTE KELLEMES ÜDÍTŐ GyÓGYVIZ. MAGYAR ÁSVÁNYVÍZ FORGALMI ÉS KIVITELI Rt BUDAPEST • TELEFON-162-84. Pénzügyi és tőzsdei hírek. A pénz- és értékpapír-piacról. Előrelátható volt, hogy újév után nagy össze­gek szabadulnak fel a pénzpiacon s a nyilt piacra hozatnak, valamint az, hogy a jegybankhoz visz­­szafolyik ama tőkék nagy része, melyek az ul­timo alkalmával azoktól elvonattak­ Ez a felté­telezés máris valóra vált és a magánkamatláb Európa összes pénzpiacain gyors tempóban ha­nyatlik, a jegybankok pedig előkészületeket tesz­nek rátáik leszállítására. Londonban a­ magán­­kamatláb 3%-ra­ esett, az Angol bank kamatlába 412% lévén, a különbözet 114%. Ennek folytán több, mint valószínű, hogy az Angol bank miha­mar mérsékli a hivatalos rátát. Berlinben a pénz­bőség szintén feltűnően nagy, a magándiszkont 314%-ra csökkent, holott­ hat nap előtt még 51­2% volt. A német birodalmi bank mindazon­által nem fogja az Angol bank példáját gyorsan követni, mert mélyen benne van az adóköteles jegyforgalomban s csak a hó közepe felé várja státuszának gyökeres javulását. Ennélfogva a bankráta leszállítása csak e hó­­harmadik hetében következh­etik be, de akkor minden valószínűség szerint bekövetkezik. Parisban a magánkamatláb egyenlő a bankrátával, azaz 3%. A francia bank az előző év folyamán állandóan fentartott ka­matlábat nem fogja megváltoztatni. Bécsben és Budapesten szintén észlelhető a pénzbőség ha­tása. A bécsi magánkamatláb 3­ 5%-ra esett és bizonyos, hogy a bankok és bankárok által kifej­tett, élénk kínálat rövidesen további kamatláb­­esést eredményez. Budapesten 4% a magándisz­kont, de a nagy kínálattal szemben a kereslet minimális. Az osztrák-magyar bank pénztárába nagy összegek folynak vissza, úgy, hogy a bank státuszának rohamos javulása és ennek folytán a hivatalos ráta mielőbbi leszállítása már január második, legrosszabb­ esetben harmadik hetére várható. Az értéktőzsde irányzata közvetlenül újév után igen kedvezőtlenre fordult, bár a pénzpiac javulása minden irányban kielégített és a kül­földi jelentés kivétel nélkül nem hagyott kí­vánni valót hátra. Ámde a király gyöngélkedése és az osztrák parlamenti pártok sikertelen tár­gyalása a beszpártot fölbátorította, hogy régi já­tékát újból megkezdje. De a hanyatlás csak egy­két napig tartott, mert a király egészsége javult és a kont­reminőrök az eladott papírokat nem kapták vissza. A Botschild-csoport időközben megállapodott az új kibocsátás dolgában, az osz­trák hitelintézet és a magyar hitelbank a tőke­­felemelési akciót elhatározta. A nemzetközi pia­con mind a két hitelrészvény tetemesen emelke­dett, a vasútrészvények ára alig változott. A helyi piacon a közúti vasútrészvény és a jelzálogbank­részvény ára tetemesen emelkedett, a többi tar­tott áron cserélt gazdát. A készárupiac tartott volt, a forgalom eleintén pangott, néhány nap óta azonban ismét nagy élénkséget tapasztaltunk. A pénzintézeti részvények közül a kereskedelmi bankrészvény említendő­ föl áremelkedésénél fogva. Az építőpiacon­ a be­rcsin­i cementrészvény 10—20 koronával, a kőbányai göztéglarészvény 3—400 koronával drágult, a vaspiacon számot­tevő változás nem volt.. Azonkívül még a rügy­­gyantarészvény, a polgári serfőzőrészvény ért el tetemes árelőnyt a múlt héthez képest. A járadék­­piac ingadozó. A sorsjegypiac tartott. A valuta és ércváltó kissé javult, kiváltképpen a német fizetőeszközök. Az e heti jelentékenyebb árváltozások a következők: Dec. SO. Jan. 5. Aranyjáradék 111.40 112.05 Koronajáradék 4% 92.— 91.95 Osztrák­ korona­járadék 1% 93.50 93.40 Angol-osztrák ba­nk 329___ 126.— Hazai bank 309.50 308.50 Magyar agrár- és járadékbank? 526.-- 520.50 Magyar Ilitel 865.75 866.75 Jelzáloghitelbank 508.— 507.50 Leszámítoló bank 607.50 603.50 Osztrák hitel 675.__ 679_­Belvárosi tkp. 688.— 675*.— Egyesült föv. tkp. 2435— 2448__. Pesti hazai tkp. egyesület 18225__ 18150__ Első magyar ált. biztositó 17150— 17200— Fene lére 460— 453*^ Pesti hengermalom 330— 340— Viktória gőzmalom 940.— 920.__­ Beocsini cementgyár 770— 779— Északmagyar kőszénbánya 392___ 388— Kőbányai gőztéglagyár 2000— 2275___ Magyar aszfalt 224— "219.50 Magyar ált. kőszén 665— 679*.­^ Salgótarjáni kőszén 647.— 645*— utla­ki tégla­­ 451.00 436— Első m. gazdasági gépem­ 435___ 425— Danubius hajógyár 476____ 477.— Fegyver- és gépgyár 332— 337— Ganz és társa, vasöntöde 4038 , 3965— Rimamurányi 676— 675.50 Pesti könyvnyomda 3000— 3500*— Brassói cellulose . 275— 283— Felton és Guilleaume 1148— 1130— Kőbányai polgári sertése 490— 499__, Magyar gázizzófény 768— 776__ Magyar ruggyanta 492— 505— , Török dohány 386.__ 362— Adria tengerhajózási 515.— 505— Bpesti közúti vaspálya, társ. 774.50 776.50 Bpesti vill. városi vasút 407— 403.50 Déli vasút 116— 1­15.50 Osztrák-magyar államvasut 753___ 752.50 3 Panasz a postatakarékpénztár ellen. Egy csehországi előfizetőnk, aki nevének el­hallgatását kéri, közli velünk a következő pa­naszt : Talán a Szerkesztőség is tapasztalta már, hogy a befizetési lapokon levő aláírások olvasha­tóságára, mily kevés figyelmet fordít a posta. Sok­szor a­ küldő lakhelye teljesen olvashatatlan, (amellett a postabélyegző is gyakran felismerh­e­­tetlen), a nevet lehetetlen kibetűzni s ez nagyobb üzletekben, hol naponként sokszor több százra rúg a befizetésig lapok száma, rendkívül sok nehézsé­get okoz, is ém­ lehetne-e e tekintetben az osztrák postatakarékpénztár eljárását követni és a­­befize­tési lapok helyes és tiszta kitöltésére szoktatni a befizető közönséget, de nemcsak a közönséget, hanem a postahivatalokat is, mert láttam én már oly befizetési lapszelvényt is, melyen se posta­­bélyegző, sem postaalkalmazott aláírása nem volt. A postatakarékpénztári szá­mla-tulajdonosok számlakivonatokat is kapnak. Azonban sajnos, minden harmadik-negyedik kivonat hibás és ez­­által egész csomó levelezés keletkezik. Már több cégnél volt alkalmam ezt megfigyelni és az egybe­hangzó vélemény az, hogy a magyar postataka­rékpénztárnál ázsiai viszonyok lehetnek, ellen­tétben az osztrák postatakarékpénztárral, ahol tízszer olyan nagy­ forgalomnál csak ritkán for­dulnak elő hibák, de ez esetben még ugyanaz­nap helyesbítik, úgy, hogy felesleges levelezés nem keletkezik. A kimutatások tiszták, olvashatók és a befizetési la­pok pontos, illetve olvasható kitöl­tését követelik a közönségtől. Magyar létemre röstelkednem kellett, vala­hányszor ilyen panaszokat hallottam,­­ amellett be kellett látnom, hogy a panaszok jogosultak. Azt hiszem azonban, hogy ezen az állapoton változtatni lehet és ha b. lapja kellő módon szóvá teszi ezeket az anomáliákat, meg lesz a kellő hatása. Az új koronajáradék kibocsátása. A magyar kormány a múlt év őszén meg­állapodást létesített a­ Rothschild-csoporttal, 250 millió­s kincstári jegy és 250 millió K 4%-os korona járadék kibocsátására. A­ megállapodásnak a kincstári jegyekre vo­natkozó részét már októberben sikeresen megvalósították, most pedig elérkezettnek látja a konzorcium annak az idejét is, hogy kibocsássa a­ koronajáradékokat. A járadé­kok elhelyezésére alakult szindikátus elha­tározta, hogy 200 millió­­ névértékű 4%-os, márkára, frankra és font sterlingre is szóló koronajáradék jegyzésére Ausztriában, Ma­gyarországon, Németországban, Belgium­ban, Németalföldön és Svájcban felhívást bocsátanak ki. A prospektus lapunk hirde­tési rovatában olvasható. Eszerint az aláírás janu 11-én fog végbemenni, a kibocsátási ár­folyam 91,60%. ,a fenmaradó 50 millió­s járadékot egyelőre nem bocsátják ki.

Next