Magyar Kereskedők Lapja, 1912. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1912-01-06 / 1. szám
2 Budapesten Vidékien összesen Augusztus 106 269 875 Szeptember 79 275 364 Október 80 203 282 November 107 SOS 416 December 119 187____ 306__ összesem 1152 2633 3785 3785 új cég alakult Magyarország területén ez évben (beleértve Horvátországot s Fiumét is.) Ebből Budapestre esett 1152, a vidékre 2633, tehát Budapestre nem sokkal kevesebb, mint az egyharmad része az összes cégalapításoknak. A fenti szám nem a tiszta gyarapodást mutatja. Ebből ugyanis le kell vonni a megszűnt cégek számát (mely alább következik) s akkor fog a tiszta gyarapodás előttünk állni. Cégmegszűnés 893 volt Magyarország területén, melyből 580 a vidékre, 313 Budapestre, vagyis az összes eseteknek majdnem egyharmada esett Budapestre. Az 1911-ik évben tehát 2892-vel, kerekszámban 3000-el gyarapodott a cégek száma. Ebben a számban nem foglaltatnak benne a benem jegyzett, tehát kisebb s nem éppen számottevőjelentőségű cégek. A 2892 cég közül 839 esik Budapestre, 2053 a vidékre.Jövő vámpolitikánkról és vámpolitikai berendezkedésünkről érdekes nyilatkozat jelent meg a „Magyar Pénzügy“ utolsó számában, Lers Vilmosnak, a kereskedelmi minisztérium külkereskedelmi osztálya vezetőjének szájából. Lers Vilmos mint tanácsos az idézett lap munkatársának kijelentette, hogy, mint a külkereskedelmi ügyek vezetője, hivatali állásánál fogva nem kívánérdemileg nyilatkozni; nem akarja osztrák kollegája, Schuller osztályfőnök példáját követni, aki egy újságcikkben a legsötétebb színekkel festette le külkereskedelmi mérlegünket. Az utóbbi időben úgyis annyi újságcikk jelent meg erről a dologról és mindegyiknek az írója olyan siránkozást vitt végbe külkereskedelmi mérlegünk növekedő passzivitása miatt, hogy már hazafiasságból se akarná világgá kürtölni bajainkat. Különben is ő ezt a passzivitást nem tartja olyan aggasztónak. Ez egy átmeneti állapot, mely együtt jár gazdasági életünk intenzív fejlődésével, ami egyelőre sok cikknek külföldről való behozatalát teszi szükségessé. Mindenesetre nyugtalanító, hogy az osztrák ipar nagyobb mértékben özönli el Magyarországot, mint valaha. Az ő egyéni nézete is az, hogy ezen csak az önállóvámterület segíthet. — Most nem tehetünk egyebet — úgymond, —minthogy már most teljes erővel dolgozunk az 1917-ben megújítandó kereskedelmi szerződések előkészítésén. Teljes felszereléssel akarunk a tárgyalásokban részt venni, hogy gazdasági érdekeinket minden irányban megvédjük. Nem habozom kimondani, hogy tervezetet készítünk az önálló vámterület megvalósításának esetére is, mert számításainkba ezt az eshetőséget is felvettük. Az intervjú igen nagy feltűnést keltett politikai körökben s a kormány sietett a nyilatkozat erejét meggyengíteni. Ezt az igyekezetét szolgálja egy félhivatalos kőnyomatos kommünikéje, mely így szól: A „Magyar Pénzügy“ január 4-iki számában megjelent intervjúra vonatkozólag, mely szerint Lers Vilmos miniszteri tanácsos a kormánynak 1917-re szóló vámpolitikai terveiről nyilatkozott volna, a legilletékesebb helyről kapott felhatalmazás alapján a „Budapesti Tudósító“ megállapíthatja, hogy Lem miniszteri tanácsos a kormány terveiről egyáltalában nem tett semmiféle érdemleges nyilatkozatot, sőt az említett lap őt felkereső munkatársának éppen azt magyarázta, hogy miért kénytelen megszólaltatását megtagadni, nehogy ió magánvéleménye, vagy akár akadémikus értékű közgazdasági nézetei hivatalos ügyköréből és feladataiból folyólag a miniszter vagy akormány intencióit láttassák visszaadni. A cáfolni akaró, de valójában az intervjút mindenben megerősítő nyilatkozatra a jelen esetben igazán nem volt szükség, hisz a „Magyar Pénzügy“ az intervju bevezetésében, de maga Lers tanácsos is nyilatkozatában kiemeli, hogy amit mond, azt nem mint a kereskedelmi minisztérium külkereskedelmi osztályának vezetője, hanem mint magánember — talán talál itt MAGYAR KERESKEDŐK LAPJA. 1912. január 6. a kifejezés, mint magyar ember — mondja. Természetes, hogy a sajtó a nyilatkozó miniszteri tanácsos úrban, minden fentartás ellenére is, a hivatalos személyiséget látja, aki a kereskedelempolitikai osztály vezetésében a maga egyéni meggyőződését bizonyára érvényesíteni fogja. — A monarchia külkereskedelmi forgalma 1911. évi január-november havában. Az év utolsóelőtti hónapjában a monarchia külkereskedelmi forgalma nem javult, sőt jelentékenyen kedvezőtlenné vált, amennyiben — szemben az 1910. év november havi forgalommal — a behozatal 57,5 millióval volt nagyobb, ellenben a kivitel 3,8 millió koronával csökkent. E szerint csupán november hóban több, mint 60 millióval lett a kereskedelmi mérleg kedvezőtlenebb az 1910-iki mérlegnél. Ami az év tizenegy hónapjánakjanuár-novemberi forgalmát illeti, ezen idő alatt a behozatal — a pénzek és nemes ércek számításon kívül hagyásával — 2865.9 millió koronára emelkedett s 259.9 millióval volt nagyobb, mint az 1910. év hasonló időszakában. Ezzel szemben a kivitel 2157 millió volt, 36,1 millióval kevesebb, mint az előző év január-november havában. A tizenegy havi forgalom végeredménye az, hogy külkereskedelmi forgalmunk nem kevesebb, mint 709 millió koronával passzív, holott az 1910. év tizenegy havi mérlege csak 377 millió K passzív szaldót mutat, vagyis az 1911. évi mérleg máris 332 millió koronával rosszabb a tavalyinál. Magyarosság külkereskedelmi forgalma novemberben. A központi statisztikai hivatal most tette közzé a novemberi külkereskedelmi forgalom adatait. Az adatok szerint behozatalunk értéke az előző évi 1617.1 millió koronával szemben ez év január—november havában 1814.3 millió koronát ért el s ebből 1335.7 millió korona Ausztriából való behozatalunkra esik. Kivitelünk értéke a múlt évi 1549.1 millió koronával szemben az. év első tizenegy hónapjában 1521.8 millió koronára rúg, mely összeghez Ausztria 1147.7 millió koronával járult. Az 1911. év első tizenegy hónapjában árumérlegünk összesen 292.5 millió korona. Ausztriával szemben pedig 188.0 millió korona behozatali többletet tüntet fel. Behozatalunkban elsősorban is a textilipari gyártmányok szerepelnek, amelyeknek behozatali értéke a fé első tizenegy hónapjában 446.3 millió ka, rúgott s ebben Ausztria 421.6 millió kával részesedik. Legfontosabb kiviteli cikke , ezúttal is a gabonaneműek és a tiszt. Az utóbbinál január-novemberi kivitelünk 223.6 millió koronát képviselt, amiből 210.8 millió korona értékűt szállítottunk Ausztriába. Búzakivitelünk értéke 95.6 millió korona volt (az előző év január-november havában 92.6 millió korona), rozskivitelünk 46.2 millió (1910-ben 53.3), árpakivitelünk 34.6 millió, zabkivitelünk 26.5 millió, tengeri kivitelünk .59.9 millió koronát, képviselt. Összes kivitelünk gabona-lisztneműekből, hüvelyesekből 535.5 millió korona volt, azaz 2.2 millióval kevesebb a múltévihez képest. A vágó- és igásállatok kivitele az előző év első tizenegy havának eredményeihez képest csökkent s az előző évi 259.5 millió koronával szemben csak 191.9 millió korona értéket képviselt. Magyarország és Ausztria közbenső áruforgalma 2011. évi január-november havában. Az osztrák kereskedelmi minisztérium statisztikai osztálya által most közzétett kimutatás szerint 1911. évi november havában 135.4 millió K értékű árut vittünk ki Ausztriába, behoztunk pedig onnét 135.8 millió K értékű árut s igy a havi mérleg passzív szaldója csak 0.4 millió K. Az év tizenegy első hónapjában Ausztriába irányuló kivitelünk 1430 millió K értéket képviselt, mig behozatalunk 1369.2 millió K volt, minélfogva a tizenegy havi mérleg paszszív saldója 239.2 millió K. 1910. év januárnovember havi közbenső forgalmának mérlege 117.1 millió K passziv szaldót mutatott s igy a tavalyihoz képest a kölcsönös áruforgalom mérlege 122,1 millióval kedvezőtlenebb. A parackhitelesitési remdenetet a Magyar Kereskedők Lapja 1911. évi 52. számában teljes szövegében közölte. A kereskedelmi miniszter rendelet, mely a szeszes italokat tartalmazó zárt üvegek hitelesítését újból szabályozza, az arra való előkészülésre hívja fel a figyelmet. A rendelet, annak 10. §-a értelmében, 1913. évi január 1-én lép életbe, vagyis e határidőtől kezdve a kereskedelmi forgalomban csak megfelelően hitelesített zárt üvegekben lehet szeszes italokatárusítani. Az életbeléptetési határidő újból elhalasztására pedig egyáltalán nem lehet számítani, mert a kereskedelmi miniszter a régi rendelet összes lényegesebb sérelmeit orvosolta, az életbeléptetés újabb elhalasztásának kérelmezését tehát semmivel sem lehetne megokolni. Mivel pedig a kereskedők az év folyamán gyakran vásárolnak üvegekbe lefejtett olyan szeszes italokat, különösen bort és rumot, melyeknek az év végéig való eladhatása nem bizonyos, az efféle beszerzéseknél már most ügyelni kell arra, hogy a kérdéses szeszes italok a rendeletnek megfelelően hitelesített üvegekben szállíttassanak, vagy pedig, ha ez nem volna lehetséges — a rendelet 3. §-a értelmében az üvegek a megtöltő saját lezárásával (névvel ellátott ólomzárral, vagy beégetett jelű dugaszszal) ellátva szolgáltassanak ki. Ez esetben ugyanis az üvegmennyiség tartalmáért nem a detailista, hanem az üveg megtöltője (termelő, gyáros, nagykereskedő) felelős és ez a felelősség azokra a nemhitelesített zárt üvegekre is kiterjed, melyeket a detailista a rendelet életbeléptetése előtt vesz át, de azokat az év végéig eladni nem képes. Figyelemmel kell lenni azonban arra is, hogy az ilyen üvegek fel ne bontassanak, illetve a megtöltő által alkalmazott saját zár el ne távolíttassék, mert ez esetben a rendelet áthágásáért az illető detailkereskedőt fogják megbüntetni. A francia új gyngysúlyszabályzat életbeléptetése újabban 1912. március 31-ig halasztatott el. Tekintettel arra, hogy a szóbanforgó szabályzat sérelmei a francia bevitel körül érdekelt összes államokat érintik, a budapesti kereskedelmi és iparkamara ezúttal is felkéri az érdekelteket, hogy ez ügyre vonatkozó konkrét észrevételeiket a kamarával közöljék. A váltóképesség kiterjesztése Boszniában, Boszniában és Hercegovinában eddig kizárólag csak a bejegyzett kereskedők és kereskedelmi társaságok bírtak váltóképességgel. A boszniai tartománygyűlés most ezt a korlátozást megszüntette és csak a nőket zárta ki az általános váltóképességből. Az idevonatkozó törvényt most szentesítették és kihirdették. A törvény szerint váltóképes mindenki, aki szerződésekkel lekötheti magát. A nők csak akkor bírnak váltóképességgel, ha bejegyzett kereskedők, vagy ha önállóan ipart űznek. A törvény 1911. dec. 31-én lépett életbe. Pénzügyi és tőzsdei hírek. A pénz- és értékpapír-piacrél. . A pénzpiacon a várt fordulat újév óta nem is késett. A megkönnyebbülés azonban még mindig nem elégíti ki a várakozást. A párisi pénzpiacon, ahová a figyelem összpontosul, a Francia nemzeti bank nagy igénybevétele miatt még mindig némi feszültség tapasztalható. A francia magánkamatláb 311%, a kínálat tartózkodó. A londoni magánkamatláb 314%-ig hanyatlott, az Angol bank kimutatása kedvező, bár a váltótárca nagyobbodott, ámde a tartalék és az aranykészlet néhány millióval gyarapodott. Éterimben az ultimo elintézése után napipénzt 444,4% -ért bőven kínáltak. A magánkamatláb 44,86 kg csökkent. Bécsben és nálunk végre a nyílt piac forgalma újra megnyílott. A magánkamatláb 40%, de a jegybank, a ráta leszállításáról még hallani sem akar, amíg a nagymennyiségű adóköteles bankjegyek nem kerülnek újra ki a forgalomból. Az amerikai pénzpiac helyzete normális, itt egyelőre változás nem várható. A pénzpiac kilátásairól megoszlanak a vélemények, sőt a szakemberek többsége attól tart, hogy a mostani javulás csak átmeneti jelleggel bír és nemsokára ismét a pénzpiac feszültsége miatt lesz panasz. Az értéktőzsdén igen szilárd irányzat került a napirendre. A külföldi piacokról kapcsolatban a mindinkább megújuló békehírekkel igen szilárd jelentések érkeztek. .Nálunk még p hét elején igen nagy tartózkodást észleltünk, amely azonban megszűnt abban a pillanatban, amikor a pénzpiacon a kedvező fordulat beállott és Konstantinápolyból az a hír érkezett, hogy a béketárgyalásokat már rövidesen megkezdik. A nemzetközi piac értékei tetemesen javultak. A két hitelrészvény egyenként 10—10 koronával drágult födözés nyomán, az államvasut-részvény és a déli vasut-részvény 4—5