Magyar Kereskedők Lapja, 1920. július-december (40. évfolyam, 53-105. szám)

1920-07-15 / 57. szám

jegyg» szám­ára: 2__KOROMA XL. évfolyam Budapest, 1920. julius 15 A kereskedelem, nagyipar, pénzügy, vállalkozás és szállítás közlönye. Megjelenik minden csütörtökön és vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Sas­ u. 13. FELELŐS SZERKESZTŐ: KORMOS PÁL TELEFON. Szerkesztőség: 11-28, kiadóhivatal 7—99, felelős szerkesztő: 127—79. 57. szám. * ELŐFIZETÉSI ÁR a vasárnap megjelenő Magyar Kereskedők Lapjára és a csütörtökön megjelenő Magyar Pénzügyre együtt: egész évre 200 K, félévre 105 K, negyedévre 55 K. Csak a két lapra együtt lehet előfizetni, tehát a Magyar Pénzügy előfizetői ingyen kapják a Magyar Kereskedők Lapja-t és viszont a Magyar Kereskedők Lapja előfizetői in­gyen kapják a Magyar Pénzügy­et. HIRDETÉSI ÁRAK: A papírhiány és papír-drágaság folytán a 4 oldalra redukált terjenetera mellett ezentúl úgy a Magyar Kereskedők Lapja vasárnapi, mint annak Magyar Pénzügy cira alatt megfelelő) csütörtöki számába csak kétféle hirdetést veszünk fel: a címlapra (miliméter soronként 30 K-ért), a szövegoldalra (m­iliméter soronként 18 K-ért). ^VWVVVV\V\AVV»',kA)VWVWvVWWVVVV¥V^ Zsák és ponyva NAGEL ADOLF, V., ARANY JÁNOS­ UTCA IQ. 132 I közkedvelt,5 és l0.dekás csom­a­­gol asu pörkölt kávénkat főrendű­ minőségben, mű­vészi kivitelben tST „MASA" PÖRKÖLTKÁVÉ AX* Kepe saját ér- KOLUMBUS FŰSZER- ÉS GYARMATÁRU­­"Itmr&'hSirit 3 AeV­ESKEDELMI TÁRSASÁG ÚJPEST, Arpad-ut Virog-u. sarok. Telefon 165—91. yM-ejSpori. és vafarta­­javitós Liszt-exportról szólunk és nem gabona­­exportról,­mert nem lehet vitás, hogy földünk kenyérnagtermését nem gabona alakjában, hanem­­lisztté feldolgozott félgyártmányként kell exportálnunk. Ezt Rubinek földművelés­ügyi miniszter is elismeri a termés-exportról szóló nyilatkozatában. A liszt magasabb ér­tékű, árában nemcsak a gabona értéke, hanem őrlési ipari haszon és munkabér is megtérül. Ha lehetséges volna, a liszt-export helyett fel­dolgozott készgyártmányokat, mint tarhonyát, tésztát, kekszet és süteményt kellene exportál­nunk, amire azonban jelenleg még nem va­gyunk teljesen felkészülve. Ellenben malom­iparunk nagyszerű teljesítőképessége mellett a legkényesebb ízlésnek megfelelő finom liszteket tudunk előállítani, amelyeknek magas értékű­­sége a lisztkivitelt igen inkrativá teszi. .Ami­dőn tehát a következőkben megszokottságból gabona-exportról szólunk, alatta mindig főleg lisztkivitel értendő. Gabona-exportunk kilátásai az utóbbi he­tekben lényegesen leromlottak. Ma már bizo­nyos, hogy a világtermés igen nagy lesz. Franciaország csak­ mintegy 20 millió méter­mázsa gabonabehozatalra van utalva, amelyet a kormány Argentínában már fedezett. Indiá­nak 25—30 millió hektoliter kiviteli feleslege van, úgy hogy termése körülbelül 34%-kal múlja felül a múlt évit. Igaz­­ugyan, hogy az északamerikai Egyesült­ Államok termése 15­- 20 vé -kal marad a múlt évi mögött, viszont azonban Kanadának rekordtermésre van kilá­tása. Románia mintegy 4 millió méter mázsa gabonát exportálhat, Bulgária szintén nagy kiviteli feleslegek felett fog rendelkezni. Köz­­­vetlen szomszédunk , Jugoszlávia a Bácska, a Bánság neki jutott része, valamint Szerémség egész termését exportcélokra használhatja fel.­­A világtermés ily kedvező alakulása mellett Csonkamagyarország exportfeleslege, amely előreláthatólag három millió méter mázsa gabo­nára fog rúgni, igen nagy versenyt fog tehát találni a külföldi piacokon. Ma már egészen bizonyos, hogy a gabonaár tekintetében táp­fűt vérmes reménységek nem valósulhatnak meg. A búza ára Jugoszláviában tavasz óta 11 jug. koronáról 5 jug. koronára esett le, ami a mai dinárkurzus mellett mintegy 550 koroná­nak felel meg kg.-ként. Ausztriának Jugoszlá­via 150 dinárért szállítja a gabona métermá­zsáját, tehát 1250—1300 K-ért. Ilyen konkurrens mellett teljesen ki van zárva, hogy búzánkért a külföldön a Bacher által két hónappal ez­előtt prognosztizált 3000 K-t­ csak megközelítő­leg is elérhessük. 1500—1600 K-nál magasabb árat búzánkért­, nem kaphatunk, mert ezen áron felül a külföldi piacon már nem leszünk versenyképesek. Három millió méter mássa ga­bona-export mellett ez az ár még mindig 4—5 milliárdnyi export­értéket jelentene, amely valutánk javítása szempontjából igen lénye­gesen esik a latba. Az export szempontjából elsősorban Csehország, Ausztria, Németország, Olaszország és talán a Svájc jöhet tekintetbe, tehát oly területek, amelyekből ipari gyárt­mányok, nyers- és segédanyagok importálha­tók előnyösen. A Rubinok által láncírozott spanyol piacra komolyan nem gondolhatunk, mert ez Délamerikából sokkal olcsóbban im­portálhat. Már ez a körülmény is amellett szól, hogy a gabona-, helyesebben liszt-export célszerűen használható fel kompenzációképpen beviteli szükségletünk biztosítására. Ennél az exportunknál továbbá meg­ kellene valósítani Jugoszlávia és Németország példáját, amelyek az utóbbi időben a ki­vétélt csak saját valutá­juk­­ellenében engedélyezik. A dinárnak né­hány hét alatt száz százalékkal bekövetkezett javulása egyenesen alátt vezetendő­ vissza, hogy Szerbia a gabona és a szilva kivitelét az utóbbi időben csakis jugoszlSV Morohában való fize­tés ellenében koncedálja, ennek következtében az im­port ors­zágokban nagy kereslete van a dinárnak, melynek hatása alatt árfolyama fel­szökött. A márkavaluta javulása is azzal függ össze, hogy a német exportőrök sok esetb­en a külföldi vevőktől márkában való fizetést kö­veteltek. Ezt a módszert mi annál előnyöseb­ben alkalmazhatjuk, mivel magyar korona a külföldön csak kis mennyiségben lehet forga­lomban, a bankjegylebélyegzés óta nem kerül­hettek ki nagy mennyiségek, úgy hogy 4,5 milliárd magyar korona beszerzése a külföl­dön valutánkat kétségen kívül erősen feljaví­taná. Célszerűen szervezett gabona-, illetve liszt-export mellett egyáltalán nem vérmes az a remény, hogy koronánk legalább 6 svájci centimesé­ emelkedhetnék, ami nagy import­szükségletünk mellett gazdaságilag tetemes előnyt jelentene az országnak. A nagy gabona-, ifiéig liszt-export leg­első alapfel­tétele azonban, hogy az árakban versenyképesek legyünk. Bor- és bútorkivite­­lünk nagyarányú kifejlődését is mostanában a túl magas árak tették lehetetlenné, amelyek részben a magas kiviteli illetékek, részben a termelők túl nagy árkövetelése folytán alakul­tak ki, úgy hogy például a finom francia pa­lackozott borok Hollandiában olcsóbba kerül­tek, mint a magyar proveniencia. A magyar gabona és liszt külföldi versenyképességét eleve kizárja, hogy a termelő a Szabadforgalomban az államilag igénybeveendő búza 500 K-ás­­ árának többszörösét követelhesse,, másrészt a kincstár sem gondolhat arra komolyan, hogy a gabonakivitelből magának a búza termelői árával felérő exorbitáns hasznot biztosítson, amint ezt Rubinek véli, aki a búzára, illetve lisztre 1000 K-ás kiviteli illetéket akar róni métermázsánként. Az 1500 K-ás exportár mel­lett a termelő 1000 K-t, a kincstár pedig 500 K-nál jóval kisebb kiviteli illetéket kaphat, mert hiszen a szállítási, költség és az exportőr régióköltsége és legális haszna — ,bárki, akár szövetkezet, akár valamely költséges központi szervezet bonyolítsa is le a kivitelt — az ■ 1500 K-ás árban benne kell, hogy foglaltassak,­­ sőt valutánk erőteljes javulása esetében még ezek a tételek is túl magasak lesznek, óvakod­junk tehát a túl vérmes ármegállapításoktól, mert különben exportreménységeink szétfosz­lanak és gabonafeleslegünk nem juthat el a külföldi piacokra. WWWWWWWWJ‘WMWWWWWJWWW~ Pénzügy hírek. . P­énzintézeteink kényszer »kölcsöne A pm^lfiTé/!r efektT'w^5gy,1«irtlyal­'nehezedik az a teher, mely a pénzkészletük felülbélyegzése alkalmával az államkölcsönre visszatartott ösz­­szeg elvonása folytán keletkezett. A pénzintézeteknek e teher alól részben való mentesítésére önként kínálkozik az a kö­rülmény, hogy a m. kir. pénzügyminiszter a 3618/1920 P. M. számú rendeletével az Omb. által kibocsátott bankjegyek felülbélyegzéséről szóló 1700/920. M. E. számú rendelet 11. §-a értelméi­en zár alá vett és­' 10.000 koronát meg­haladó összegeket a rendeletben körülírt módon államkölcsönként­ igénybe veszi. Ez igénybevett összegek ugyanis közvet­lenül a felülbélyegzés megkezdését megelőző 10 napon — 1920 március 8 és 18-ika, közötti időben helyeztettek el s mert a pénzintézetek saját (felülbélyegzés alá vont) pénzkészlete ma­gában foglalja csaknem teljes egészében azo­kat az összegeket, melyek ez idő alatt kész­pénzben helyeztettek el: ezek az­ összegek két­szeresen vétetnek igénybe. Először a pénzinté­zetek pénzkészletének igénybevételénél, másod­szor a 3618/1920. P. M. számú, rendelettel. A 3618/1920. I. M. számú rendelettel való igénybevétele a pénzintézeteknél elhelyezett összegeknek kizárja az ezen összegeket magá­ban foglaló pénzintézetek készletei teljes egé­szében való igénybevételét. Ez ellentét kiegyen­lítésére szükséges egy újabb oly értelmű pénz­ügyminiszteri rendelet, mellyel a 3618/1920. P. M. számú rendelettel igénybevett azon összegek, melyek az 1920 március 1­ó 8 és 18-ika között készpénzben helyeztettek el, az illető­­pénzinté­zettől készpénzkészletének felülbélyegzése al­kalmával államkölcsön céljaira igénybevett összeg részben való visszatérítése fejében az­ il­lető pénzintézetnek jóvái­assék s az államköl­­csönről kapott pénztári, illetve állami­ elismer­­vényének összege megfelelően szállíttassák le, addig is, míg a pénzintézeteket az őket terhelő államkölcsönök terhe alól a (méltán elvárható) általános rendelkezés akár egészben, akár rész­ben mentesíteni fogja. (Gyula ) Berndt Kornél: Miskolc város kölcsöne. Miskolc városa elfo­gadta a Pesti hazai első takarékpénztár, a Pesti magyar kereskedelmi bank és a Magyar jelzálog­­hitelbank közös ajánlatát 6 millió­s kölcsönre, 98-as árfolyamon, 50 évre, 5,45%-os annuitás mel­lett. A Kálnoky és Simon-cég bank­osztályt nyitott, m­iennek vezetésére Berkes Ferenc, a Hennes igaz­gatója hivatott meg, aki mint cégtárs lép be az üzletbe. A Magyar takarékpénztárak központi Jelzálog­­bankja mint rt. 1918/19. évi egyesített mérlege :10 millió K alaptőke és 9,406.780 K nyers jövedelem mellett 3.045.684 K tiszta nyereséget tüntet fel, melyből osztalékot nem fog fizetni, hanem a nyere­séget tartalékolni fogja. A júl. 30-ra egybehívott köz­gyűlésnek az igazgatóság javasolni fogja, hogy az in­tézet a direkt jelzálogkölcsön kizárásával vegye fel a rendes bank- és hitelintézeti üzletek művelését. Az Angol-osztrák bank az 1919. évre 24 % — 10% osztalékot fizet, az előző évi 60%-kal szemben. Az Oesterreichische Kreditanstalt für Handel und Gewerbe (Bécs) 1919. évi mérlegét 110,221.350 K nyers jövedelem mellett 47,648.445 K tiszta nyereség­gel zárja, melyből 38 K osztalékot fog fizetni. A közgyűlésnek az igazgatóság javasolni fogja arany­­márkára, frankra, hollandiai forintra és fontra szóló kötelezvények kibocsátását. A Magyar Pénzügyet a Magyar Kereskedők Lapja összes előfizetői is ingyen megkapják.

Next