Magyar Kereskedők Lapja, 1920. július-december (40. évfolyam, 53-105. szám)
1920-07-15 / 57. szám
jegyg» számára: 2__KOROMA XL. évfolyam Budapest, 1920. julius 15 A kereskedelem, nagyipar, pénzügy, vállalkozás és szállítás közlönye. Megjelenik minden csütörtökön és vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Sas u. 13. FELELŐS SZERKESZTŐ: KORMOS PÁL TELEFON. Szerkesztőség: 11-28, kiadóhivatal 7—99, felelős szerkesztő: 127—79. 57. szám. * ELŐFIZETÉSI ÁR a vasárnap megjelenő Magyar Kereskedők Lapjára és a csütörtökön megjelenő Magyar Pénzügyre együtt: egész évre 200 K, félévre 105 K, negyedévre 55 K. Csak a két lapra együtt lehet előfizetni, tehát a Magyar Pénzügy előfizetői ingyen kapják a Magyar Kereskedők Lapja-t és viszont a Magyar Kereskedők Lapja előfizetői ingyen kapják a Magyar Pénzügyet. HIRDETÉSI ÁRAK: A papírhiány és papír-drágaság folytán a 4 oldalra redukált terjenetera mellett ezentúl úgy a Magyar Kereskedők Lapja vasárnapi, mint annak Magyar Pénzügy cira alatt megfelelő) csütörtöki számába csak kétféle hirdetést veszünk fel: a címlapra (miliméter soronként 30 K-ért), a szövegoldalra (miliméter soronként 18 K-ért). ^VWVVVV\V\AVV»',kA)VWVWvVWWVVVV¥V^ Zsák és ponyva NAGEL ADOLF, V., ARANY JÁNOS UTCA IQ. 132 I közkedvelt,5 és l0.dekás csomagol asu pörkölt kávénkat főrendű minőségben, művészi kivitelben tST „MASA" PÖRKÖLTKÁVÉ AX* Kepe saját ér- KOLUMBUS FŰSZER- ÉS GYARMATÁRU"Itmr&'hSirit 3 AeVESKEDELMI TÁRSASÁG ÚJPEST, Arpad-ut Virog-u. sarok. Telefon 165—91. yM-ejSpori. és vafartajavitós Liszt-exportról szólunk és nem gabonaexportról,mert nem lehet vitás, hogy földünk kenyérnagtermését nem gabona alakjában, hanemlisztté feldolgozott félgyártmányként kell exportálnunk. Ezt Rubinek földművelésügyi miniszter is elismeri a termés-exportról szóló nyilatkozatában. A liszt magasabb értékű, árában nemcsak a gabona értéke, hanem őrlési ipari haszon és munkabér is megtérül. Ha lehetséges volna, a liszt-export helyett feldolgozott készgyártmányokat, mint tarhonyát, tésztát, kekszet és süteményt kellene exportálnunk, amire azonban jelenleg még nem vagyunk teljesen felkészülve. Ellenben malomiparunk nagyszerű teljesítőképessége mellett a legkényesebb ízlésnek megfelelő finom liszteket tudunk előállítani, amelyeknek magas értékűsége a lisztkivitelt igen inkrativá teszi. .Amidőn tehát a következőkben megszokottságból gabona-exportról szólunk, alatta mindig főleg lisztkivitel értendő. Gabona-exportunk kilátásai az utóbbi hetekben lényegesen leromlottak. Ma már bizonyos, hogy a világtermés igen nagy lesz. Franciaország csak mintegy 20 millió métermázsa gabonabehozatalra van utalva, amelyet a kormány Argentínában már fedezett. Indiának 25—30 millió hektoliter kiviteli feleslege van, úgy hogy termése körülbelül 34%-kal múlja felül a múlt évit. Igazugyan, hogy az északamerikai Egyesült Államok termése 15- 20 vé -kal marad a múlt évi mögött, viszont azonban Kanadának rekordtermésre van kilátása. Románia mintegy 4 millió méter mázsa gabonát exportálhat, Bulgária szintén nagy kiviteli feleslegek felett fog rendelkezni. Közvetlen szomszédunk , Jugoszlávia a Bácska, a Bánság neki jutott része, valamint Szerémség egész termését exportcélokra használhatja fel.A világtermés ily kedvező alakulása mellett Csonkamagyarország exportfeleslege, amely előreláthatólag három millió méter mázsa gabonára fog rúgni, igen nagy versenyt fog tehát találni a külföldi piacokon. Ma már egészen bizonyos, hogy a gabonaár tekintetében tápfűt vérmes reménységek nem valósulhatnak meg. A búza ára Jugoszláviában tavasz óta 11 jug. koronáról 5 jug. koronára esett le, ami a mai dinárkurzus mellett mintegy 550 koronának felel meg kg.-ként. Ausztriának Jugoszlávia 150 dinárért szállítja a gabona métermázsáját, tehát 1250—1300 K-ért. Ilyen konkurrens mellett teljesen ki van zárva, hogy búzánkért a külföldön a Bacher által két hónappal ezelőtt prognosztizált 3000 K-t csak megközelítőleg is elérhessük. 1500—1600 K-nál magasabb árat búzánkért, nem kaphatunk, mert ezen áron felül a külföldi piacon már nem leszünk versenyképesek. Három millió méter mássa gabona-export mellett ez az ár még mindig 4—5 milliárdnyi exportértéket jelentene, amely valutánk javítása szempontjából igen lényegesen esik a latba. Az export szempontjából elsősorban Csehország, Ausztria, Németország, Olaszország és talán a Svájc jöhet tekintetbe, tehát oly területek, amelyekből ipari gyártmányok, nyers- és segédanyagok importálhatók előnyösen. A Rubinok által láncírozott spanyol piacra komolyan nem gondolhatunk, mert ez Délamerikából sokkal olcsóbban importálhat. Már ez a körülmény is amellett szól, hogy a gabona-, helyesebben liszt-export célszerűen használható fel kompenzációképpen beviteli szükségletünk biztosítására. Ennél az exportunknál továbbá meg kellene valósítani Jugoszlávia és Németország példáját, amelyek az utóbbi időben a kivétélt csak saját valutájukellenében engedélyezik. A dinárnak néhány hét alatt száz százalékkal bekövetkezett javulása egyenesen alátt vezetendő vissza, hogy Szerbia a gabona és a szilva kivitelét az utóbbi időben csakis jugoszlSV Morohában való fizetés ellenében koncedálja, ennek következtében az import országokban nagy kereslete van a dinárnak, melynek hatása alatt árfolyama felszökött. A márkavaluta javulása is azzal függ össze, hogy a német exportőrök sok esetben a külföldi vevőktől márkában való fizetést követeltek. Ezt a módszert mi annál előnyösebben alkalmazhatjuk, mivel magyar korona a külföldön csak kis mennyiségben lehet forgalomban, a bankjegylebélyegzés óta nem kerülhettek ki nagy mennyiségek, úgy hogy 4,5 milliárd magyar korona beszerzése a külföldön valutánkat kétségen kívül erősen feljavítaná. Célszerűen szervezett gabona-, illetve liszt-export mellett egyáltalán nem vérmes az a remény, hogy koronánk legalább 6 svájci centimesé emelkedhetnék, ami nagy importszükségletünk mellett gazdaságilag tetemes előnyt jelentene az országnak. A nagy gabona-, ifiéig liszt-export legelső alapfeltétele azonban, hogy az árakban versenyképesek legyünk. Bor- és bútorkivitelünk nagyarányú kifejlődését is mostanában a túl magas árak tették lehetetlenné, amelyek részben a magas kiviteli illetékek, részben a termelők túl nagy árkövetelése folytán alakultak ki, úgy hogy például a finom francia palackozott borok Hollandiában olcsóbba kerültek, mint a magyar proveniencia. A magyar gabona és liszt külföldi versenyképességét eleve kizárja, hogy a termelő a Szabadforgalomban az államilag igénybeveendő búza 500 K-ás árának többszörösét követelhesse,, másrészt a kincstár sem gondolhat arra komolyan, hogy a gabonakivitelből magának a búza termelői árával felérő exorbitáns hasznot biztosítson, amint ezt Rubinek véli, aki a búzára, illetve lisztre 1000 K-ás kiviteli illetéket akar róni métermázsánként. Az 1500 K-ás exportár mellett a termelő 1000 K-t, a kincstár pedig 500 K-nál jóval kisebb kiviteli illetéket kaphat, mert hiszen a szállítási, költség és az exportőr régióköltsége és legális haszna — ,bárki, akár szövetkezet, akár valamely költséges központi szervezet bonyolítsa is le a kivitelt — az ■ 1500 K-ás árban benne kell, hogy foglaltassak, sőt valutánk erőteljes javulása esetében még ezek a tételek is túl magasak lesznek, óvakodjunk tehát a túl vérmes ármegállapításoktól, mert különben exportreménységeink szétfoszlanak és gabonafeleslegünk nem juthat el a külföldi piacokra. WWWWWWWWJ‘WMWWWWWJWWW~ Pénzügy hírek. . Pénzintézeteink kényszer »kölcsöne A pm^lfiTé/!r efektT'w^5gy,1«irtlyal'nehezedik az a teher, mely a pénzkészletük felülbélyegzése alkalmával az államkölcsönre visszatartott öszszeg elvonása folytán keletkezett. A pénzintézeteknek e teher alól részben való mentesítésére önként kínálkozik az a körülmény, hogy a m. kir. pénzügyminiszter a 3618/1920 P. M. számú rendeletével az Omb. által kibocsátott bankjegyek felülbélyegzéséről szóló 1700/920. M. E. számú rendelet 11. §-a értelméien zár alá vett és' 10.000 koronát meghaladó összegeket a rendeletben körülírt módon államkölcsönként igénybe veszi. Ez igénybevett összegek ugyanis közvetlenül a felülbélyegzés megkezdését megelőző 10 napon — 1920 március 8 és 18-ika, közötti időben helyeztettek el s mert a pénzintézetek saját (felülbélyegzés alá vont) pénzkészlete magában foglalja csaknem teljes egészében azokat az összegeket, melyek ez idő alatt készpénzben helyeztettek el: ezek az összegek kétszeresen vétetnek igénybe. Először a pénzintézetek pénzkészletének igénybevételénél, másodszor a 3618/1920. P. M. számú, rendelettel. A 3618/1920. I. M. számú rendelettel való igénybevétele a pénzintézeteknél elhelyezett összegeknek kizárja az ezen összegeket magában foglaló pénzintézetek készletei teljes egészében való igénybevételét. Ez ellentét kiegyenlítésére szükséges egy újabb oly értelmű pénzügyminiszteri rendelet, mellyel a 3618/1920. P. M. számú rendelettel igénybevett azon összegek, melyek az 1920 március 1ó 8 és 18-ika között készpénzben helyeztettek el, az illetőpénzintézettől készpénzkészletének felülbélyegzése alkalmával államkölcsön céljaira igénybevett összeg részben való visszatérítése fejében az illető pénzintézetnek jóváiassék s az államkölcsönről kapott pénztári, illetve állami elismervényének összege megfelelően szállíttassák le, addig is, míg a pénzintézeteket az őket terhelő államkölcsönök terhe alól a (méltán elvárható) általános rendelkezés akár egészben, akár részben mentesíteni fogja. (Gyula ) Berndt Kornél: Miskolc város kölcsöne. Miskolc városa elfogadta a Pesti hazai első takarékpénztár, a Pesti magyar kereskedelmi bank és a Magyar jelzáloghitelbank közös ajánlatát 6 milliós kölcsönre, 98-as árfolyamon, 50 évre, 5,45%-os annuitás mellett. A Kálnoky és Simon-cég bankosztályt nyitott, miennek vezetésére Berkes Ferenc, a Hennes igazgatója hivatott meg, aki mint cégtárs lép be az üzletbe. A Magyar takarékpénztárak központi Jelzálogbankja mint rt. 1918/19. évi egyesített mérlege :10 millió K alaptőke és 9,406.780 K nyers jövedelem mellett 3.045.684 K tiszta nyereséget tüntet fel, melyből osztalékot nem fog fizetni, hanem a nyereséget tartalékolni fogja. A júl. 30-ra egybehívott közgyűlésnek az igazgatóság javasolni fogja, hogy az intézet a direkt jelzálogkölcsön kizárásával vegye fel a rendes bank- és hitelintézeti üzletek művelését. Az Angol-osztrák bank az 1919. évre 24 % — 10% osztalékot fizet, az előző évi 60%-kal szemben. Az Oesterreichische Kreditanstalt für Handel und Gewerbe (Bécs) 1919. évi mérlegét 110,221.350 K nyers jövedelem mellett 47,648.445 K tiszta nyereséggel zárja, melyből 38 K osztalékot fog fizetni. A közgyűlésnek az igazgatóság javasolni fogja aranymárkára, frankra, hollandiai forintra és fontra szóló kötelezvények kibocsátását. A Magyar Pénzügyet a Magyar Kereskedők Lapja összes előfizetői is ingyen megkapják.