Magyar Kereskedők Lapja, 1921. július-december (41. évfolyam, 53-104. szám)
1921-11-26 / 95. szám
Ára 5 Korona, XLI. évfolyam Budapest, 1921. november 26. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS SZOMBATON. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V., Sas-utca 13. SZERKESZTI: KORMOS GYULA C. TELEFON: SZERKESZTŐSEG 11-28. o. KIADÓHIVATAL 7-89. SZERKESZTŐ 137-79. ELŐFIZETÉSI ÁR: a szombaton megjelenő Magyar Kereskedők Lapjára (• szerdán megjelenő Magyar Pénzüggyel együtt) : Belföldön : egész évre 360 K, félévre 190 K, negyedévre 100 K. Külföldön: egész évre 460 K, félévre 240 K, negyedévre 125 K. HIRDETÉSI ÁRAK: 1 hasáb milliméter soronkint ....... 16 K • szövegoldal millim. soronkint ... 20 K * címlapon (első oldal) mill....................28 K A csak a szombati számra feladott hirdetésekért 20% fejpénz jár. GYERMEKCIPŐK barna tehénbőrből, karácsonyi felruházásra, legolcsóbb árakon. ARDÓ JÓZSEF cipőnagykereskedő Bulapct. V'. Vilnok császár 43 sz. 24? Schützer S. és Fia, PécsT Pipereszappan esn Szinszappan Borotvaszappan _gj..l.0 "l»~rn«*t.R áiHmnti“(kri|B|iT)i'mii. Csinosnak mondott l*r. Orva leány, házzal üzlettel vagy megfelelő vagyonnal, levelezne lehetőleg fővárosi, biztos eszisztenciája. 32—23 éves úriemberrel. Szimpáthia esetén megismerkedne. Leveleket „Várok Valakit 6979“ jeligére a kiadóba kérek 6979 !£ Qternberg Árpi. V ^'hangszergyár Rákóczi/»UUlfi fi rn lé ut 60 Bl Saiat DolotatdOan. Budapesten Cplvpm. 1 HlNUn Saját húrfonóda gépüzemre! Báma-JIPilPjlSzalatosan olcsó engros árak I ?fa a Az italmérés új szabályozása. — Végrehajtási rendelet. — i. J. A kereskedelemügyi miniszter 93.118. számú rendelete (Budapesti Közlöny nov. 24. számában) az állami italmérési jövedékről szóló 1921. évi IV. v . és XXII. törvénycikkek végrehajtása tárgyában I IV. intézkedik. A vonatkozó rendelkezések az ipartörvény számos idevágó szabályait gyökeresen megváltoztatják. Az italmérési jog gyakorlása tekintetében beállott új szabályozás lényegében a következő : Nagyban eladás és közvetítés. Bornak, bormusznak, gyümölcsbornak és sörnek nagyban való eladásával, továbbá szeszes italok eladásának közvetítésével iparszerüleg csak az foglalkozhatik, aki erre iparigazolványt nyert, cégét az illetékes kir. törvényszéknél előzetesen bejegyeztette s ezeket, valamint lakóhelyét, illetve telephelyét az illetékes kft. pénzügyigazgatóságnál — még üzletének megkezdése előtt — írásban bejelentette. Az iparigazolvány elnyerésére irányuló beadványt az iparhatóság az ipartörvény alapján köteles elbírálni és az ipartörvényben megállapított feltételek igazolása esetében az iparigazolványt ki kell adnia. Az iparigazolvány kiadása alkalmával azonban az iparigazolványért folyamodót figyelmeztetni kell arra, hogy iparát csak akkor kezdheti meg, ha cégét az illetékes kir. törvényszéknél előzetesen bejegyeztette és ennek megtörténtét, valamint az iparigazolvány elnyerését, lakóhelyének, illetve telephelyének közlésével, az illetékes kir. pénzügyigazgatóságnál írásban bejelentette. (1. §.) Azok, akik valamely iparjogosítványhoz kötött ipart vagy kereskedést gyakorolnak, nevezetesen a vendéglősök, a korcsmárosok, a fűszer-, csemege-, illetve vegyeskereskedések, cukrászdák, kávéházak, kávémérések, gyógyszerárukereskedések (drogueriák) tulajdonosai, a szeszt, likőrt, rumot, cognacot, gyümölcspálinkát készítők, a pezsgőgyárosok, a sörfőzdék tulajdonosai a pénzügyi hatóságtól csak akkor kaphatnak italmérési (elárusítási) engedélyt, ha az illetékes iparhatóságtól az illető üzlet (ipari vagy kereskedelmi üzem) gyakorlására az iparjogosítványt már megkapták. Az italmérési (elárusítási) jog az említett üzleteknél oly járulékos jog, melyet a pénzügyi hatóságtól nyert külön engedély állapít meg. Ennek a jognak (a vonatkozó engedélynek) elnyerése esetében természetesen az illető üzlettulajdonosok az italmérést (elárusítást) tulajdonképeni ipari (keres- kedelmi) foglalkozásuk kiegészítő részeként gyakorol- Idk. Ezért az italmérésnél (elárusításnál) foglalkoztatott alkalmazottakat ipari (kereskedelmi) alkalmazottaknak kell tekinteni. A bortermelőknek ahhoz, hogy kizárólag saját termésű boraikat álló vendégek részére poharazhassák, utcára kimérhessék, kismértékben árusíthassák vagy nagyban eladhassák, iparigazolványra nincs szükségük. (2. §.) Égetett szeszes italok nagyban való eladására engedély csak oly kereskedőnek adható, kinek cégét az illetékes törvényszék már bejegyezte. Eszerint ahhoz, hogy valaki az említett engedélyt elnyerhesse, szükséges, hogy előzően égetett szeszes italok nagyban való eladására az iparigazolványt megszerezze. Az égetett szeszes italok nagyban való eladásával foglalkozó kereskedő tevékenysége a pénzügyi jogszabályokon kívül egyszersmind 11 kereskedelmi törvény és az ipartörvény rendelkezései alá is esik és ezeknek a törvényeknek rendelkezései alkalmazottaira is érvényesek. (3 §.) Egyéb kereskedés a pálinkamérésben nem folytatható. Kizárólagos pálinkamérésekben sem élelmicikkeknek — akár az üzleti helyiségben, akár azon kívül történő fogyasztásra való kiszolgáltatása — sem egyéb a szeszesitalok és alkoholmentes üdítőitalok fogalma alá nem eső árucikkekkel való kereskedés nem gyakorolható. A kizárólagos pálinkamérési üzletek tulajdonosai tehát arra a helyiségre, amelyben a kizárólagos pálinkamérést gyakorolják, sem élelmicikkek kiszolgáltatására, sem a szeszes italok és alkoholmentes üdítőitalok fogalma alá nem eső bárminő árucikkekkel való kereskedésre iparjogosítványt nem nyerhetnek. Ez a korlátozás azonban nem jelenti azt, hogy a kizárólagos pálinkamérési üzletek tulajdonosai ettől az üzlethelyiségtől teljesen külön álló üzlethelyiségben kereskedést nem gyakorolhatnak. A kizárólagos pálinkamérési üzlet tulajdonosa is nyerhet ennélfogva iparjogosítványt kereskedésre, ha bejelenti, hogy ezt a kereskedést melyik üzlethelyiségben kívánja gyakorolni. (4. g.) Azoknak az iparjogosítványoknak hatálya, amelyek az említett üzletek tulajdonosait élelmicikkek kiszolgáltatására, illetőleg a szeszes italok és alkoholmentes üdítőitalok fogalma alá nem eső árucikkekkel való kereskedésre jogosítják, '921. évi december hót ével felfüggesztetik. Az ily iparjogosítványok annak a foglalkozásnak, amelyre szólnak, az ipartörvényben megalapított időn át nem gyakorlása folytán hatályukat vesztik. (5. g.) Korcsma, vendéglő, büffé, fogadó. A továbbiakban a rendelet megszabja a korcsmai üzlet fogalmát és a korcsmai ipart újból iparengedélyhez kötött iparrá nyilvánítja. Korcsmák alatt oly üzleteket kell érteni, amelyekben az iparhatóságtól a korcsmai ipar gyakorlására nyert iparengedély alapján hideg ételek, illetve — amennyiben a korcsmaüzletek valamely kis- vagy nagyközség, vagy valamely 20.000-nél kevesebb lakost számláló város területén vannak — hideg ételeken kívül villásreggelire egyféle meleg húsétel, tojás és tojásból készült rántotta, továbbá mindennemű kolbászáru, ebédre és vacsorára pedig egyféle leves, egyféle főzelék egyféle feltéttel, egyféle (főtt vagy sült) hús és egyféle tészta szolgáltatható ki. Ezekhez a korlátozásokhoz a korcsmárosok szigorúan alkalmazkodni kötelesek, mert amennyiben azokat meg nem tartják, nevezetesen amennyiben a felsorolt meleg ételeken kívül más meleg ételeket is kiszolgáltatnak, vagy oly városokban, amelyekben ez a jog a fentiek szerint őket meg nem illeti, akár csak a felsorolt meleg ételeket szolgáltatják is ki, mint a vendéglői ipar jogosulatlan gyakorlói kihágást követ- ■ nek el. (6. §.) Minthogy a vendéglői ipar a képesítéshez kötött iparok közé lett sorolva, a korcsmáros vendéglői ipar gyakorlására iparengedélyt, ez idő szerint hatósági engedélyt, csak abban az esetben nyerhet, ha az egyéb feltételeken kívül a vendéglői iparra előírt szakképzettséget is saját személyében igazolja, vagy amennyiben azt igazolni nem tudná, üzletének vezetésére az előírt szakképzettséggel rendelkező üzletvezetőt jelent be és alkalmaz, bárhol legyen is üzlethelyisége. (7. §.) Azok, akik a Törvény hatálybaléptekor vendéglői ipar gyakorlására jogosító iparengedély (hatósági engedély) birtokában voltak, iparukat arra való tekintet nélkül, hogy azt a Törvény hatálybaléptekor milyen keretek közt gyakorolták, az általuk jónak látott terjedelemben és keretek között gyakorolhatják. A Törvény hatálybaléptéig sörház, sörmérés, bormérés vagy söntés néven fentartott korlátlan kimérési üzletek, amennyiben tulajdonosaik nem rendelkeznek a vendéglői ipar gyakorlására jogosító iparengedélylyel (hatósági engedélylyel), csak mint korcsmák lévén üzemben tarthatók, az említett üzletek tulajdonosai 1921. évi december hó 15-ig a korcsmaiparra szóló iparengedély (hatósági engedély) megszerzése céljából a szükséges lépéseket megtenni kötelesek. (9. §.) Tilos az üzletnek olyan elnevezése, illetve olyan külső felírással való ellátása, amely az engedélyok- irányban megjelölt üzletágnak vagy foglalkozásnak meg nem felel. E rendelkezés szerint a korcsmáros nem használhatja üzletének megjelölésén a vendéglő szót és megfordítva a vendéglős nem használhatja a korcsma megjelölést. A bufferüzletek csak vendéglői iparra szóló ipartörvényhatósági engedély alapján lévén fentarthatók, azokat vendéglőknek kell tekinteni. Az ilyen üzletek külső megjelölésére tulajdonosaik továbbra is használhatják a buffet szót, de csak a vendéglő szóval együtt. A korcsmák, csemegekereskedések és más keresedések megjelölésére a buffet szót használni -valóan tilos valamely vendéglő, korcsma kávéház megjelölésére a „bar“ szót használni. i2. g.) Kis- és nag.'égekben és 20.000 léleknél kevesebb lakost szán a városokban a fogadói ipar űzéséhez a képesít, kimutatása abban az esetben nem szükséges, ha az iparűző által tulajdonol vagy bérben leirt fogadóépületben a szállóvendégek befogadására szolgáló vendégszobák száma a tizet meg nem haladja. A fogadóiparnak kis- és nagyközségekben és 20.000 léleknél kevesebb lakost számláló városokban az említett keretek közt való gyakorlására tehát az iparengedély kiadását a fogadóiparra nézve előírt képesítés igazolásától függővé tenni nem lehet (13. §.) Engedélyelvonás, felelős üzletvezető. A végrehajtási rendelet a továbbiakban utal a törvények ama rendelkezéseire, amelyek a bor, vagy sörnagykereskedőtől, illetve a szeszes, italok eladásának közvetítésével foglalkozó közvetítőtől az engedélyek elvonását írják elő (bűntett, vagy nyereségvágyból elkövetett vétség, kihágások, jövedéki kihágások, az engedélyezett foglalkozás abbanhagyása esetén). Kiskorúak, gondnokság alatt álló egyének és jogi személyek csak úgy nyerhetnek engedélyt, ha megfelelő üzletvezetőt alkalmaznak. Égetett szeszes italok korlátlan kimérésére, valamint a kizárólagos pálinkamérésre feljogosított engedélyesek az emberi élvezetre alkalmatlanná tett (denaturált) szesz elárusításával egyáltalában nem foglalkozhatnak. A végrehajtási rendelet november 16-án lép életbe. — Amerikai véleményEurópáról. Az amerikai egyesült államok kereskedelmi kamarája a nyár folyamán tudvalevőleg tanulmányutat rendezett Európában, amelynek célja egyes országok gazdasági viszonyainak való megismerése volt. A tanulmányút eredményéről a kamara most tette közzé jelentését az európai gazdasági helyzetről. Ebben a jelentésben ismertetve van Németország, Oroszország, Lengyelország, Csehország és Ausztria gazdasági helyzete, sajnos azonban egy szó sem foglaltatik Magyarországról. Ezt nem is lehet csodálni, mert az amerikai tanulmányi bizottság, amely itt volt a szomszédban és Bécsben meg Prágában huzamosabb időt töltött el, nem látogatott el hozzánk. Már annak idején, amikor az európai sajtóban híre ment az amerikaiak látogatásának, figyelmeztettük az illetékes tényezőket, hogy kövessenek el minden lehetőt az amerikai bizottság meghívására. Történt-e ez irányban valami, vagy sem, azt nem tudjuk, csak a szomorú eredményt látjuk. Az amerikai tanulmányi bizottság jelentésében rólunk egy szó sem esik. A német gazdasági viszonyok alapos tárgyalása során arra az eredményre jut a jelentés, hogy a békét mindenáron biztosítani kell. Németország fizetési kötelezettségeinek eleget tud tenni, ha lehetővé teszik neki, hogy kereskedését folytathassa. A német pénz elértéktelenedése igen versenyképessé teszi ugyan a német ipart a külállamokban, azonban a kivitel emelkedésétől az amerikai szakférfiak a márka értékemelkedését várják, azonkívül pedig a német belső adó rendkívül mértékben megnöveli majd a termelési önköltségeket, úgy hogy a német gyártmányok és a jó valutájú országok gyártmányai közötti árkülönbözet előreláthatólag csökkeni fog. Oroszországról azt jelenti a bizottság, hogy a külföldi kereskedelmi összeköttetések újrafelvétele lehetséges, azonban a kereskedelem korlátozásai és a szállító eszközök rossz állapota mellett valószínűtlen, hogy az idegen államok az orosz iparnak belátható időn belül tőkét bocsássanak rendelkezésére. Lengyelország a pénz elértéktelenedésének hátrányait szenvedi ; nagy hadseregének költségei igen terhesek és a folytonos háborútól való félelem nagy bizonytalanságot okoz. A Csehszlovák Köztársaságról nagy elismeréssel nyilatkozik a jelentés. Az ország csak 40%-át fogyasztja el saját termelésének és az ipar is csak termelőképességének 40%-a erejéig dolgozik. Ausztriáról szomorú képet fest a jelentés és szükségesnek mondja, hogy Ausztriának fizetési haladékot adjanak. Az amerikai bizottság tapasztalatait abban foglalja össze, hogy az amerikai egyesült államok hatásos segítsége nélkül sem nyugati, sem Középeurópa ki nem menekülhet a jelenlegi nyomorúságos gazdasági helyzetből. Az Egyesült államoknak elháríthatatlan kötelessége a világ gazdasági életének helyreállításában közreműködni, akár a Versailles- szerződés megváltoztatásával, akár pedig azzal, hogy e szerződéssel nem törődik. A Magyar Kereskedők Lapját a Magyar Pénzügy összes előfizetői megkapják.