Magyar Kereskedők Lapja, 1921. július-december (41. évfolyam, 53-104. szám)

1921-11-26 / 95. szám

Ára 5 Korona, XLI. évfolyam Budapest, 1921. november 26. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS SZOMBATON. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V., Sas-utca 13. SZERKESZTI: KORMOS GYULA C. TELEFON: SZERKESZTŐSEG 11-28. o. KIADÓHIVATAL 7-89. SZERKESZTŐ 137-79. ELŐFIZETÉSI ÁR: a szombaton megjelenő Magyar Kereskedők Lapjára (• szerdán megjelenő Magyar Pénzüg­­gyel együtt) : Belföldön : egész évre 360 K, félévre 190 K, negyed­évre 100 K. Külföldön: egész évre 460 K, félévre 240 K, negyed­évre 125 K. HIRDETÉSI ÁRAK: 1 hasáb milliméter soronkint ....... 16 K • szövegoldal millim. soronkint ... 20 K * címlapon (első oldal) mill....................28 K A csak a szombati számra feladott hirdetésekért 20% fejpénz jár. GYERMEKCIPŐK barna tehénbőrből, karácsonyi felruházásra, leg­olcsóbb árakon. ARDÓ JÓZSEF cipőnagykeres­­kedő Bulapc­t. V'­. Viln­ok császár 43 sz. 24? Schützer S. és Fia, PécsT Pipereszappan esn Szinszappan Borotvaszappan _gj..l.0 "l»~rn«*t.­­R áiHmnti“(k­ri|B|iT)i'mii. Csinosnak mondott l*r. Orva leány, házzal üzlettel vagy megfelelő vagyonnal, levelezne lehetőleg fővárosi, biztos eszisz­tenciája. 32—23 éves úriemberrel. Szimpáthia esetén megismerkedne. Leveleket „Várok Valakit 6979“ jeligére a kiadóba kérek 6979 !£ Qternberg Árpi. V ^'hangszer­gyár Rákóczi­/»UUl­­­fi fi rn lé ut 60 Bl Saiat DolotatdOan. Budapesten Cplvpm. 1 HlN­Un Saját húrfonóda gépüzemre! Báma-JIPilPjlSza­latosan olcsó engros árak I ?fa a Az italmérés új szabályozása. — Végrehajtási rendelet. — i­­. J. A kereskedelemügyi miniszter 93.118. számú rendelete (Budapesti Közlöny nov. 24. számában) az állami italmérési jövedékről szóló 1921. évi IV. v . és XXII. törvénycikkek végrehajtása tárgyában I­­ IV. intézkedik. A vonatkozó rendelkezések az ipartör­vény számos idevágó szabályait gyökeresen meg­változtatják. Az italmérési jog gyakorlása tekin­tetében beállott új szabályozás lényegében a kö­vetkező : Nagyban eladás és közvetítés. Bornak, bormusznak, gyümölcsbornak és sörnek nagyban való eladásával, továbbá szeszes italok el­adásának közvetítésével iparszerüleg csak az foglal­­kozhatik, aki erre iparigazolványt nyert, cégét az ille­tékes kir. törvényszéknél előzetesen bejegyeztette s ezeket, valamint lakóhelyét, illetve telephelyét az illetékes kft. pénzügyigazgatóságnál — még üzletének megkezdése előtt — írásban bejelentette. Az ipar­igazolvány elnyerésére irányuló beadványt az ipar­hatóság az ipartörvény alapján köteles elbírálni és az ipartörvényben megállapított feltételek igazolása ese­tében az iparigazolványt ki kell adnia. Az iparigazol­vány kiadása alkalmával azonban az iparigazolvá­nyért folyamodót figyelmeztetni kell arra, hogy ipa­rát csak akkor kezdheti meg, ha cégét az illetékes kir. törvényszéknél előzetesen bejegyeztette és ennek megtörténtét, valamint az iparigazolvány elnyerését, lakóhelyének, illetve telephelyének közlésével, az illetékes kir. pénzügyigazgatóságnál írásban bejelen­tette. (1. §.) Azok, akik valamely iparjogosítványhoz kötött ipart vagy kereskedést gyakorolnak, nevezete­sen a vendéglősök, a korcsmárosok, a fűszer-, cse­mege-, illetve vegyeskereskedések, cukrászdák, kávé­házak, kávémérések, gyógyszerárukereskedések (dro­­gueriák) tulajdonosai, a szeszt, likőrt, rumot, cognacot, gyümölcspálinkát készítők, a pezsgőgyárosok, a sör­főzdék tulajdonosai a pénzügyi hatóságtól csak ak­kor kaphatnak italmérési (elárusítási) engedélyt, ha az illetékes iparhatóságtól az illető üzlet (ipari vagy kereskedelmi üzem) gyakorlására az iparjogosítványt már megkapták. Az italmérési (elárusítási) jog az említett üzleteknél oly járulékos jog, melyet a pénz­ügyi hatóságtól nyert külön engedély állapít meg. Ennek a jognak (a vonatkozó engedélynek) elnyerése esetében természetesen az illető üzlettulajdonosok az italmérést (elárusítást) tulajdonképeni ipari (keres-­­ kedelmi) foglalkozásuk kiegészítő részeként gyakorol- I­­dk. Ezért az italmérésnél (elárusításnál) foglalkozta­tott alkalmazottakat ipari (kereskedelmi) alkalmazot­taknak kell tekinteni. A bortermelőknek ahhoz, hogy kizárólag saját termésű boraikat álló vendégek részére poharazhas­­sák, utcára kimérhessék, kismértékben árusíthassák vagy nagyban eladhassák, iparigazolványra nincs szükségük. (2. §.) Égetett szeszes italok nagyban való eladására en­gedély csak oly kereskedőnek adható, kinek cégét az illetékes törvényszék már bejegyezte. Eszerint ahhoz, hogy valaki az említett engedélyt elnyerhesse, szük­séges, hogy előzően égetett szeszes italok nagyban való eladására az iparigazolványt megszerezze. Az égetett szeszes italok nagyban való eladásával foglal­kozó kereskedő tevékenysége a pénzügyi jogszabá­lyokon kívül egyszersmind 11 kereskedelmi törvény és az ipartörvény rendelkezései alá is esik és ezeknek a törvényeknek rendelkezései alkalmazottaira is ér­vényesek. (3 §.) Egyéb kereskedés a pálinkamérésben nem folytatható. Kizárólagos pálinkamérésekben sem élelmicik­keknek — akár az üzleti helyiségben, akár azon kívül történő fogyasztásra való kiszolgáltatása — sem egyéb a szeszesitalok és alkoholmentes üdítőitalok fogalma alá nem eső árucikkekkel való kereskedés nem gya­korolható. A kizárólagos pálinkamérési üzletek tu­lajdonosai tehát arra a helyiségre, amelyben a kizárólagos pálinkamérést gyakorolják, sem élelmi­­cikkek kiszolgáltatására, sem a szeszes italok és al­koholmentes üdítőitalok fogalma alá nem eső bárminő árucikkekkel való kereskedésre iparjogosítványt nem nyerhetnek. Ez a korlátozás azonban nem jelenti azt, hogy a kizárólagos pálinkamérési üzletek tulajdonosai ettől az üzlethelyiségtől teljesen külön álló üzlethelyi­ségben kereskedést nem gyakorolhatnak. A kizáróla­gos pálinkamérési üzlet tulajdonosa is nyerhet ennél­fogva iparjogosítványt kereskedésre, ha bejelenti, hogy ezt a kereskedést melyik üzlethelyiségben kí­vánja gyakorolni. (4. g.) Azoknak az iparjogosítványoknak hatálya, ame­lyek az említett üzletek tulajdonosait élelmicikkek kiszolgáltatására, illetőleg a szeszes italok és alkohol­­mentes üdítőitalok fogalma alá nem eső árucikkekkel való kereskedésre jogosítják, '921. évi december hó­­t­ ével felfüggesztetik. Az ily iparjogosítványok an­nak a foglalkozásnak, amelyre szólnak, az ipartör­vényben megalapított időn át nem gyakorlása folytán hatályukat vesztik. (5. g.) Korcsma, vendéglő, büffé, fogadó. A továbbiakban a rendelet megszabja a korcsmai üzlet fogalmát és a korcsmai ipart újból iparengedély­hez kötött iparrá nyilvánítja. Korcsmák alatt oly üzleteket kell érteni, ame­lyekben az iparhatóságtól a korcsmai ipar gyakorlá­sára nyert iparengedély alapján hideg ételek, illetve — amennyiben a korcsmaüzletek valamely kis- vagy nagyközség, vagy valamely 20.000-nél kevesebb lakost számláló város területén vannak — hideg ételeken kívül villásreggelire egyféle meleg húsétel, tojás és tojásból készült rántotta, továbbá mindennemű kol­bászáru, ebédre és vacsorára pedig egyféle leves, egy­féle főzelék egyféle feltéttel, egyféle (főtt vagy sült) hús és egyféle tészta szolgáltatható ki. Ezekhez a korlátozásokhoz a korcsmárosok szi­gorúan alkalmazkodni kötelesek, mert amennyiben­­ azokat meg nem tartják, nevezetesen amennyiben a felsorolt meleg ételeken kívül más meleg ételeket is kiszolgáltatnak, vagy oly városokban, amelyekben ez a jog a fentiek szerint őket meg nem illeti, akár csak­­ a felsorolt meleg ételeket szolgáltatják is ki, mint a vendéglői ipar jogosulatlan gyakorlói kihágást követ- ■ nek el. (6. §.) Minthogy a vendéglői ipar a képesítéshez kötött iparok közé lett sorolva, a korcsmáros vendéglői ipar gyakorlására iparengedélyt, ez idő szerint hatósági engedélyt, csak abban az esetben nyerhet, ha az egyéb feltételeken kívül a vendéglői iparra előírt szakkép­zettséget is saját személyében igazolja, vagy amennyi­ben azt igazolni nem tudná, üzletének vezetésére az előírt szakképzettséggel rendelkező üzletvezetőt je­lent be és alkalmaz, bárhol legyen is üzlethelyisége. (7. §.) Azok, akik a Törvény hatálybaléptekor ven­déglői ipar gyakorlására jogosító iparengedély (ható­sági engedély) birtokában voltak, iparukat arra való tekintet nélkül, hogy azt a Törvény hatálybaléptekor milyen keretek közt gyakorolták, az általuk jónak lá­tott terjedelemben és keretek között gyakorolhatják. A Törvény hatálybaléptéig sörház, sörmérés, bor­mérés vagy söntés néven fentartott korlátlan kimé­rési üzletek, amennyiben tulajdonosaik nem rendel­keznek a vendéglői ipar gyakorlására jogosító ipar­­engedélylyel (hatósági engedélylyel), csak mint korcsmák lévén üzemben tarthatók, az említett üzle­tek tulajdonosai 1921. évi december hó 15-ig a korcsmaiparra szóló iparengedély (hatósági engedély) megszerzése céljából a szükséges lépéseket megtenni kötelesek. (9. §.) Tilos az üzletnek olyan elnevezése, illetve olyan külső felírással való ellátása, amely az engedélyok- i­rányban megjelölt üzletágnak vagy foglalkozásnak meg nem felel. E rendelkezés szerint a korcsmáros nem használhatja üzletének megjelölésén a vendéglő szót és megfordítva a vendéglős nem használhatja a korcsma megjelölést. A bufferüzletek csak vendéglői iparra szóló ipartörvényhatósági engedély alapján lé­vén fentarthatók, azokat vendéglőknek kell tekin­teni. Az ilyen üzletek külső megjelölésére tulajdono­saik továbbra is használhatják a buffet szót, de csak a vendéglő szóval együtt. A korcsmák, csemegekeres­kedések és más keres­edések megjelölésére a buffet szót használni -valóan tilos valamely ven­déglő, korcsma kávéház megjelölésére a „bar“ szót használni. i2. g.) Kis- és nag.'­­égekben és 20.000 léleknél keve­sebb lakost szán a városokban a fogadói ipar űzé­­séhez a képesít, kimutatása abban az esetben nem szükséges, ha az iparűző által tulajdonol vagy bérben leirt fogadóépületben a szállóvendégek befogadására szolgáló vendégszobák száma a tizet meg nem haladja. A fogadóiparnak kis- és nagyközségekben és 20.000 léleknél kevesebb lakost számláló városokban az em­lített keretek közt való gyakorlására tehát az iparen­gedély kiadását a fogadóiparra nézve előírt képesítés igazolásától függővé tenni nem lehet (13. §.) Engedélyelvonás, felelős üzletvezető. A végrehajtási rendelet a továbbiakban utal a törvények ama rendelkezéseire, amelyek a bor, vagy sörnagykereskedőtől, illetve a szeszes, italok eladásá­nak közvetítésével foglalkozó közvetítőtől az engedé­lyek elvonását írják elő (bűntett, vagy nyereségvágy­ból elkövetett vétség, kihágások, jövedéki kihágások, az engedélyezett foglalkozás abbanhagyása esetén). Kiskorúak, gondnokság alatt álló egyének és jogi sze­mélyek csak úgy nyerhetnek engedélyt, ha megfelelő üzletvezetőt alkalmaznak. Égetett szeszes italok kor­látlan kimérésére, valamint a kizárólagos pálinka­mérésre feljogosított engedélyesek az emberi élvezetre alkalmatlanná tett (denaturált) szesz elárusításával egyáltalában nem foglalkozhatnak. A végrehajtási rendelet november 16-án lép életbe. — Amerikai vélemény­­Európáról. Az amerikai egyesült államok kereskedelmi kamarája a nyár fo­lyamán tudvalevőleg tanulmányutat rendezett Euró­pában, amelynek célja egyes országok gazdasági vi­szonyainak való megismerése volt. A tanulmányút eredményéről a kamara most tette közzé jelentését az európai gazdasági helyzetről. Ebben a jelentésben is­mertetve van Németország, Oroszország, Lengyel­­ország, Csehország és Ausztria gazdasági helyzete, sajnos azonban­­ egy szó sem foglaltatik Magyar­­országról. Ezt nem is lehet csodálni, mert az amerikai tanulmányi bizottság, amely itt volt a szomszédban és Bécsben meg Prágában huzamosabb időt töltött el, nem látogatott el hozzánk. Már annak idején, amikor az európai sajtóban híre ment az amerikaiak láto­gatásának, figyelmeztettük az illetékes tényezőket, hogy kövessenek el minden lehetőt az amerikai bi­­­zottság meghívására. Történt-e ez irányban valami, vagy sem, azt nem tudjuk, csak a szomorú eredményt látjuk. Az amerikai tanulmányi bizottság jelentésében rólunk egy szó sem esik. A német gazdasági viszo­nyok alapos tárgyalása során arra az eredményre jut a jelentés, hogy a békét mindenáron biztosítani kell. Németország fizetési kötelezettségeinek eleget tud tenni, ha lehetővé teszik neki, hogy kereskedését foly­tathassa. A német pénz elértéktelenedése igen ver­senyképessé teszi ugyan a német ipart a külállamok­­ban, azonban a kivitel emelkedésétől az amerikai szak­férfiak a márka értékemelkedését várják, azon­kívül pedig a német belső adó rendkívül mértékben megnöveli majd a termelési önköltségeket, úgy hogy a német gyártmányok és a jó valutájú országok gyárt­mányai közötti árkülönbözet előreláthatólag csök­keni fog. Oroszországról azt jelenti a bizottság, hogy a külföldi kereskedelmi összeköttetések újrafelvétele lehetséges, azonban a kereskedelem korlátozásai és a szállító eszközök rossz állapota mellett valószínűtlen, hogy az idegen államok az orosz iparnak belátható időn belül tőkét bocsássanak rendelkezésére. Lengyel­­ország a pénz elértéktelenedésének hátrányait szen­vedi ; nagy hadseregének költségei igen terhesek és a folytonos háborútól való félelem nagy bizonytalansá­got okoz. A Csehszlovák Köztársaságról nagy elisme­réssel nyilatkozik a jelentés. Az ország csak 40%-át fogyasztja el saját termelésének és az ipar is csak ter­melőképességének 40%-a erejéig dolgozik. Ausztriá­ról szomorú képet fest a jelentés és szükségesnek mondja, hogy Ausztriának fizetési haladékot adjanak. Az amerikai bizottság tapasztalatait abban foglalja össze, hogy az amerikai egyesült államok hatásos se­gítsége nélkül sem nyugati, sem Középeurópa ki nem menekülhet a jelenlegi nyomorúságos gazdasági hely­zetből. Az Egyesült államoknak elháríthatatlan köte­lessége a világ gazdasági életének helyreállításában közreműködni, akár a Versailles- szerződés megvál­toztatásával, akár pedig azzal, hogy e szerződéssel nem törődik. A Magyar Kereskedők Lapját a Magyar Pénzügy összes előfizetői megkapják.

Next