Magyar Kereskedők Lapja, 1923. január-június (43. évfolyam, 1-52. szám)

1923-03-21 / 23. szám

Ára 40 kortm Budapest, 1923. március 21. Pénzintézetek, részványtársulatok, ipar és kereskedelem .«Közlönye. Megjelenik hetenként kétszer, szombaton „Magyar Kereskedők Lapja" cím alatt. I SZERKESZTI: KORMOS GYULA. CTca.w- jc-**swjr i ■ 11 i ÍNi»íiMiaiaiEníiÉÉaeMMWMNanBniMe^nBMB» CI TELEFON: SZERKESZTŐSÉG 11-28. *3 KIADÓHIVATAL 7-99. SZERKESZTŐ 127-79. ce SÜRGÖNYCÍM: PÉNZÜGY SAS UTCA 13. P3 42. t.2. sz. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS SZOMBATON. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V., Sas­ utca 13. AUSZTRIÁBAN: Wien, VI., Mariahilferstrasse 103/6. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: a szombati „Magyar Kereskedők Lapja"-ra a szerdai­ •Magyar Pénzügy" és „Sorsolási Értesitő"-vel együtt Belföldön és Ausztriában­­ , Félévre 1800 K. Negyedévre 950 K. Külföldön: Jugoszlávia : Egész évre 200 Dinár, Félévre 120 Dinár. Befizetendő: Angol-magyar bank suboticai fiókjánál. Románia : Egész évre 500 Lei, Félévre 160 Lei. Befizetendő: Erdélyi bank és takp. (Cluj-Kolozsvár). Csehszlovákia: Egész évre 120 CK, Félévre 65 CK. Befizetendő: Leszám.- és közgazd. bank (Bratislava). HIRDETÉSI ÁRAK: 1 hasáb milliméter soronként ....... 50 K 1 „ szövegoldalon milliméter soronként . 60 K 1 „ címlapon (első oldal) milliméterenként 100 K A csak­ szombaton megjelenő hirdetés 20%-kal drágább. Adómérleget készít, felülvizsgál és szignál, könyvelést vállal, berendez, irányít és ellenőriz i/f Aiai Moini­­ea tanár, ny. igazgató, revizor, adó 8 E®v2wlCa és peres könyvvizsgálatoknál ellen­őrző v. b. hites könyvszakértő, IV., Molnár­ u. cs. Tel. József 76-48-OB°í°YÁQ T Szántó Aladár 10 % Gyárt mindenfajta kereskedelmi, diszmódobozokat és falikartonokat vidékre is. •Budapest, VII., Aréna­ út 17. — Telefon J. 76-11­ Olajok, benzin, petróleum hordókban és vagyontételben „VULKAN“ olaj- és vegyipari rt Budapest, VI., Eötvös­ utca 48. 625 Telefon: 153-11 ICA 4/4_est **1 1 W 1U0­0 raktárról kapható Deutsch Márkus és Fia Budapest, VII. kerület, Wesselényi­ utca 35. 773 Telefon: J. 106—56. Marónátron» 13G°-os­ (marosujvári), petróleum, benzin, g­épolajok, paraffin és az összes vegyészeti cikkek legolcsóbb napi áron. „TDATIC“ motor és gépkereskedelmi r.-t. vegyészeti osztálya, Budapest, VI., Szondy-u. 55. Telefon: 127—08. Sürgönyeim : Unitor* 733 F­RANKO LI-IV. ÖVÉK Bajusz kötő, hajkáló, flotti­kertyű, púderpamacs, fenőszíj, ha­risnya- és nadrágtartó. Gyári irodája: Budapest, VII., Garay­ u. 17. Telefon­ József 72—42. 842 M (új és használt) vétele, eladása film­gya A Ilii Ifi E gil (Bejárat Szerb-u.) Tel.: 99-85. “ Sürgönyeim: „Hegemon“ 767 Legkitűnőbb minőségű ecetet, borecetet hordóban és palackban azonnali és későbbi szál­lításra ajánl „Ocean“ magyar konzervgyár ecet­gyára. Dunakeszin. “ 814 Zsák, ponyva KAS­EL ADOLF V., Arany Jónás-utca II. Telefon: 35-92,80-82, 104-16, 112-79, 164-00. Sürgönyeim: Nagela S2­1 jj Könyvelését* társas leszámolását gondosan és elsöréten elkészítik Hofbauer és László Budapest, VBI., Főherceg Sándor­ u. 7. Telefon: Józs. 02-2S. A mmmr keser*iv,ZB8,t­árositása „IS[lati 11 Ilii nagy haszonnal jár! 8434 Központi főraktár: B*s«§as»esS, V., ?a8k M?ksa utca 2©. TeLefon 3 53—SS. Telefon­­ 53—SS. Budapest, VIII., Rákóczi­ ut 69. sí Jzr 17, * at keleti pályaudvarnál). Telefon: . József 68-62. sz. GUMMIAKU» nagyban és kicsinyben mindes Gruemaiereakodlmi E­T célra. 63. tmerföld * KLiNeEn mechanikai cipőgyár Budapest, VII., Csángó­ utca 14. Telefon : 148-­­ 24-25. Heti teljesítmény 3060 pár. ' 54$ BUDAPEST,v.,KÁDÁR­ U. 4. i I^Sin^A.11 IliiülIM» iSSiliM mullélit gas^Sa| | * m|; flíiiigR~5ii5jásg ftgjfefezif. Ariadne cérnagyár I fA ‘líl /IR dÍS' 9/1 m eOHBOLTAGOa, dobo- IJIJP MÉTERES „Kapocs“ védjegyű Ifin VA2BOS „Kapocs* védjegyű Ajánlja elismert etsdrendűt 49« JJlJ tC15S • xlSO' £9* J0, 41­ ~okban »Toro duplacrös //JJ sárga faorsókon, 4-szálu gépvarró- 4|||| sárga faorsókon, 6-szálu duplacrös cikkeit a legolcsóbb napi­rendű dupleerős kézicérna kézicérna szavatolt len­­cérna, 30-40-50-es számokban. kézicérna, 16-12-es számokban. árakon „Balaton“ védjegyes­ fonálból. „ ® ÖKOn m 01 %il 48 G?5EB^íía£OS^d,0í°' 4M YA&BOS „Kensairu* védjegyű fMTr MÉTERES „Kapocs“ védjegyű IMI YARDOS „Haxipórna“ motrin­ * . bT­VVt40 25 köntí ?.? ^erőskézí­­jjijjflfl olasz felírással ellátott gépvarró- rfll sárga faorsókon, 6-szálú duplaerős­­j­­gokban szavatolt lenfonálból nFfOfiVTfHf LfiFal f * 1 cérna kuldintegességek. ^ c­árna, 30-40-50-es számokban. LUV kézicárna, 16-12-es számokban. flfjUtif­fCst MVBliftílO! Amit Walkó Baján nem mondott el A kereskedelemügyi miniszter Baján okos és megszívlelendő programbeszédet tartott, amelynek legfontosabb kijelentése ez volt: „A magángazdaság egészséges fejlődését azzal kell biztosítani, hogy a munkaalkalmakat szapo­rítjuk.“ Bármily konyhabölcseségnek lássék is a minisz­teri kijelentés, gazdasági életünk mai állapotában ennek az igazságnak megvalósítása felér egy nemzet­­mentéssel. Éppen ezért kíváncsisággal olvastam to­vább a miniszteri programbeszédet: vájjon minő tervei és szándékai vanitok a kereskedelemügyi mi­niszternek a magángazdaság munkaalkalmainak sza­porítására nézve ? Bármily figyelemmel böngésztem is azonban a bajai beszéd szövegét, erre a legfonto­sabb kérdésre nézve teljes tájékozatlanságban hagyott Walkó Lajos. Pedig alig hihető, hogy a gyakorlati gazdasági­­életben felnövekedett és ál­lam­férfiúvá ed­zett miniszternek ne volna erről a fontos kérdésről kialakult véleménye és még kevésbé hisszük, hogy ő ne tudná, mit kellene tennün­k a mai helyzetben .A­ magángazdaság munka- és kereseti lehetőségeinek fokozása érdekében. Éppen ezért azt kell feltennünk, hogy a miniszter beszéde során egyéb témákra való áttérésében megfeledkezett gondolatainak fonalát e legfontosabb probléma irányában továbbgombolyí­tani és hogy ekként torkán akadt sok minden, amit tulaj­­donképen el akart mondani. Ez a hallgatás a legalapvetőbb kérdésben meg­fosztotta a közvéleményt attól az okulástól, amelyet a kereskedelemügyi minisztertől kaphatott volna ez alkalommal arra nézve, hogy miképen képzeli­k a mai súlyos gazdasági helyzetből való kibontakozást. Megpróbáljuk tehát a miniszter eddigi tevékenységé­ből, ismert nézeteiből és szakszerűségének bőség­szarujából rekonstruálni azokat a programbeszéd­­foszlányokat, amelyeket Walkó vagy ee­edékenység­­ből, vagy időkimérés céljából nem fűzött tovább programvallásában. Amit a miniszter elhallgatott, az körülbelül ekként hangzott volna : " A magángazdaság részére munkaalkalma­kat csak úgy lehet teremteni, ha meglévő iparunk teljesítőképességének száz százaléka erejéig fog­lalkoztatva van, ha kereskedelmünk az árucsere és a termékek forgalomba hozatalának minden le­hető módját igénybe veheti, ha a vállalkozás aka­dályait a termelő munka útjából elhárítjuk. Ámde mindnyájan tudjuk, hogy ipar, kereskedelem és vállalkozás csak úgy tud teljes erejével dolgozni, ha zavartalan működése részére egyfelől meg­teremtjük a biztonság, a nyugodt munka atmosz­féráját, másfelől módot nyújtunk nekik arra, hogy hiteligényeit könnyen és előnyösen kielégít­hesse. — E részben — megvallom nem tudok aggály nélkül elhaladni minisztertársaim gazda­sági és pénzügyi politikájának némely kényes és veszedelmes pontja mellett. Jelesül azt látom, hogy a Pénzügyi tanács által sugalmazott az a pénzpolitika, amely a korona javításának és az államháztartás helyreállításának­­ ürügye alatt a magángazdaság részére mindinkább megszorítja a hitelt, egyenes ellentétben áll a munkaalkalmak szaporítását célzó törekvéseimmel. Én, mint ke­reskedelemügyi miniszter, azt vallom, hogy ezen az országon csak úgy lehet segíteni, ha mentől több új ipartelepet létesítünk, ha a meglevő ipari üzemek terjeszkednek és ha minden gyár és mű­hely a legfokozottabb erővel dolgozik, abból a célból, hogy ipari termelésünk erőteljes növelése fokról-fokra feleslegesebbé tegye azt az óriási importot, amely fizetési mérlegünket napról napra rontja. Én, mint az ország gazdasági érdekeinek legfőbb irányítója és őre, sajnálattal tapasztalom, hogy ipari termelésünk szükséges felfokozásának hogy kereskedelmi forgalmunk élénkítésének miniszteri kollégám, Kállay pénzügyminiszter fis­kális politikája leküzdhetetlenül ellene szegül. És éppen ezért őszintén kijelentem, hogy ha minisz­tertársaim pénzügyi politikájában gyökeres vál­tozás be nem áll, én képtelen vagyok programo­mat , a munkaalkalmak­­ szaporítását megvalósí­tani. Ha az ország­ magángazdaságának nem áll rendelkezésére a megfelelő üzemi és forgóhitel ha nem tudok pénzeszközök hiányában nagyará­nyú produktív beruházásokat létesíteni, úgy a munkaalkalmak megszaporítása hiti ábránd marad.­­ Már­pedig hasztalanul próbálják az adó­sról­ folytonos megcsavarásával az államháztartás mérlegét megjavítani, ha nem teremtünk a nem­zeti jövedelem erőteljes fokozásával egészen új, az eddigi kereteket és méreteket jóval meghaladó adóalapokat és bevételi forrást az államháztartás részére. E meggyőződésemből kifolyólag azt a fogadalmat teszem, hogy minden erőmmel síkre fogok szállani minisztertársaim e rövidlátó és szűkkeblű finánc politikája ellen, amely a magán­­gazdaság tevékenységét percről-percre meg- A Magyar Pénzügyet a Magyar Kereskedők Lapja összes előfizetői megkapják.

Next