Magyar Könyv-Ház 2. (Posony, 1783)

55. Könyv. Tzabuznig Az új Filososulokról

[Új Filosof. 159 ben segitvén, nagy summa arannyal meg­ajándékoztatott, de azt hintóra, lovakra el­fecselvén hamar szegénnyé lett. Az Atyya (Udvari Tanácsos Úri ember volt) sok ros­szaságit hiába bimteté, és dorgalá, nem birt vele* 17. Oedipus nevű szomorú játé­kát Szofokles , és Corneil­e nyomdo­kán faragván sokáig nem tetszett; vég­tére az adott néki hitt nevet. Abban azonnal ki tetszett az Egyházi Elöl­járók ellen fel forrott mérge. Olly igé­ket teszen némelly személyek nyelvé­re, mellyekkel azok méltóságát szur­­dállja. Már akkorra a’ sok féle ros­­­szaságáért, meg­pálczáztatott, pofon veretett, tömlöt­be­ is tétetett. Ott koholá azt a’ költeményt. IV. Hen­riknek Franc­iák Királyjának emléke­zetére, mellyet Henriásnak nevezett, új meg új ekesgetésekkel sok ízben fel­c­ifrázott, ’s mellyet Anglia Ki­rálynéjának be­mutatott. Az osztán sok féle nyelvre tétetett által. A* Tudósok abban a’ költeménynek regu­­láji ellen sok gántsot találtak. Tiz énekből áll. * Ott kellett volna kezde­ni, a hol végzi. Harmadik Henriken kezdi, ’s a’ negyediken végezi. Har­madik Henrik meg­öletése, a’ Sz. Bertalan napi vér­ontás és a’ vallásnak terhelése éppen nem ehez a’ munká­hoz

Next