Magyar Könyv-Ház 3. (Posony, 1783)
220-223. Könyv. Egyebek, azonról
CCXX. CXXI. Könyv, 553 CCXX, CXXI. KÖNYV, TJZ ortesz tudosítási után következik Sz. Jl Ferentz Szerzetesseitől írt egy pár levél a’ Szerzet Elöl járójihoz, mellyeknek egyike Mesi Tiianonból ,Síben, a mank Temixtitánból 153- ben íratott, ’s azt bizonyítya, hogy az Atyák amott ugyan tizszer száz ezernél többet kereszteltek, emit pedig kétszáz ötven ezeret : hogy a’ Konventben, ’s a’ mellettek levő épületekben ötszáz Gyermeknél többet tanítanak, azok igen elméssek, hamar megtanulnak mindent, fólra se veszekednek, tsendesen beszéllenek, szemeket szüntelen alázatosan lefüggesztve tartják. Az Oltári Szentség felvételekor főképpen az Asszonyi rend sűrű könyhullatással ásitatja az arcáját. Egyéb ott lévő .Tudósításokból értjük, hogy Jukatán Szigete lakósi környelmet éltettek. Kirakott utakkal , roppant templomokkal, felházakkal, nagy vásárral, arannyal bővelkedő egyik Városát látván a Spanyolok, főképpen nagyságára nézve, Káiiusnak akarák nevezni. L. de Infiilis nuper repertis p. 497, Basih M m 550., Jukatán Környm@ metélke* dés. Nagy Városok. Mek^zí* kuni meg* térése,