Magyar Könyv-Ház 3. (Posony, 1783)

229-231. Könyv. Khináról, Japoniáról 's t. a' f.

Nyelvei. Tudo­mánnyá. Atzily. Ruha. 586 CCXXXL Könyv­ köznek tiszta tsinosságát úgy szeretik, mine­­a Khinaiak. Szeretik a’ vendé­get. Szöltetek nintsen. Borhoz ha­­sonló italt rizskásából készíttenek; de leg­jobban szeretik a forró Chia italt. A szerszámat melly annak főzéséhez, és fel­adásához tartozandó, leg­nagyob­­ra becsüllék.­ Az i­lyen régi eszközö­ket sok ezer aranyon meg­­ szokták venni. 268. Noha egy a’ nyelvek, nagy mindazáltal a különbsége. Más a’ szó­ változtatás a’fő, más az áll-rend­­nél, férfiaknál, as­szonyoknál. Az írás formája hasonló az Egyiptusihoz, és Khinaihoz. A’ vitézséget nagyon kedvellik. Vagyon minden nemű fegyverek. Az at­élyból készített Kardjok o­ly finom, hogy a’ mi va­­salikat majd tulajdon tsorbája nélkül ketté vágja. Othon talpig ér a’ ruhá­­jok; ha ki­ mennek, azt egészlen a­ nadrágba tömik, melly egész bokáig bö. A’ felső ruhájok dolmány, melly­­nek ujja könyökig ér. Süveget­en járnak; de az Urak árnyék-vető alatt. Hordoznak c­ifra legyezőt­ is. Az in­­neplő szin Japoniában ,kete , és pi­ros, a’ gyászos ruha fejér. Meleg vi­zet isznak télénig nyáron. Ha köszöntenek, paputsokat ve­­tik­ le lábukról* Ha valaki jó, becsület felé-

Next