Magyar Könyv-Ház 4. (Posony, 1783)

294. Könyv. Azonnak Folytatása

Romai Szokások, CCXCIV, K­Ö N­Y V, azonnali folytatása* A Romai Ruhákról p. 457* A’ Gö­rög ruha ~ pallium• Romai ru­ha , Tóga, Azért J­ogatus nem más, hanem Roma Városi ember. A' toga egy szoknya, melly a nyakba vettet­vén, földig ért. Ujja nem volt, ha­nem a jobb kar ki-nyújtására lyukas volt: a bal kéz azt alól emelvén tart­tá, ’S igy esett rajta a’ finus, rán­­tzos öl. Szőrből, fejér szinü, de tagos szokott lenni. Álba , fejér. D­e nem Candida , cretata ,2 splendida, az az: nem tündöklő. A’ gyász ide­jében feketés volt. Toga praetexta — piros prema. Azt a gyermekek ti­­zen­ hét esztendös korokig viselek ; ’s azon kívül a’ nyakokon , ha Urfiak voltak, arany gombot, bullam auream, ver scorteam­u­laru­m pendulum hordoz­­tak. Per antiphrasi­ verba preetextata , obschia, coram preetextatis non pro­­ferenda. Azt a’ prémes szoknyát 17. esztendös korokban le­tevén , ember­hez illendőt vettek magokra :3 viri­lem , liberam — puram. Trró nevet nyertek, a Városi tisztségekhez nyul- I­5 tak. *37 Romai Ruhák.

Next