Magyar Könyv-Ház 4. (Posony, 1783)
301. Könyv. Plinius Természeti Históriája
Plinius. 251 Az ufóra, kereskedő tunyaság. Scenove queefluosa segnitia. Plin. L. 33. Az ebgyiptusi Tálentora, Varró, bizonysága szerint nyoltvan fontot at .580 pondo. Cirus meggyőzvén Anát Öt száz ezer ezüst tálentomot nyert vala; ’s azon fellyül övé lett Semiramis Kánnája is, mellynek a’ neheze 15. tálentomot nyomott. C. Tseszár, az Ő Városi háborúja elején vitt a’ Tár házból aranyból vert huszon hat ezer téglát (táblát) és a’ vertből, avagy számlákból 300. fontot. Nem is volt gazdagabb Roma soha is, mint akkor. Az arany a’ tűzben semmi részetskéjét sem vesztiel. Mennél többet ég, annál jobbá válik. Leg jobb a’ mellynek a’ szine leghasonlóbb a’ tűzhöz; és ha legnehezebben gyullad, az égő szén avagy eleven szén tüze meg nem gyújtja; polyvával leghamarább meggyújtatik, és hogy tisztúljon , ónnal főzetik. Egy kis morzsája (mncise) 756. egynéhány olly levélre lapittatik, mellynek szélje , hossza négy umni, fonatik mint a’ gyapjú, ’s gyapjú nélkül is. Magam láttam Agrippinán ö Felségén olly hosszu köntöst, melly merő szövött aranyból állott egyéb szörnek, selyemnek minek, keveréke nélkül ( indulam paludamento, auro