Magyar Könyv-Ház 4. (Posony, 1783)
301. Könyv. Plinius Természeti Históriája
P L I N I U S. 255 A’ Régieknél nagy betsületű vólt a’ képírásnak mestersége; most azt tellyességgel kitola a’ márvány. * Aranyból , ezüstböl, rézből kitétetnek a’ Könyvházakban azok, kiknek halhatatlan lelkeik ottan szólaltak ; sőt gondolom szerént is készíttetnek ábrázatok; ’s kívánságot gyullasztanak a’ nagy emberek ismémére , a’ mit Homerus képében tapasztalunk. Nagy szerentse, midőn kiványa tudni minden ember, ki minémü volt éltében. ** Hivságos hazug kérkedés az Egyiptusoknál, hogy ők a kép irást hat ezer esztendők előtt találták fel. A’ Görögök Szitzion vagy Korintusbéli találmánynak tartják, ’s mind azt mondják a’ kezdetnek, hogy az ember árnyéka lineákkal kerittetett bé. *** Kep * pl. L. 35. c, 1. p. 612. Pi&ura ars quondam nobilis, nunc verő in totura marmo» ribus pull'a. ** Plin. L. 35. p. 613. Quorum immortales anitnae in iisdem locis ibi loquuntur. Pariuntque defideria non traditi vuitus, iicut in Hőmérő euenit. *** p. 614. ^Egyptii etc. vana praedicatio* ne, vt palam eft vmbra hominis lineis circumdu&a Extant certe hodieque antiquiores Vibe pittura* Ardeae in aedibus facris Márvány.. Könyv» hási képek. A’ kép. irás találmánnyá* ró!.