Magyar Könyv-Ház 4. (Posony, 1783)

304. Könyv. N. N.: Mulatság

Föld. Gyűrű. 290 CCCIV. Könyv­­nak ártalma nélkül. A’ főtt minden­kor jobb, ’s a’ fel­forott viz, jobban meg­hidegszik furtsa találmánnyal. * Azon álmélkodunk , hogy le­­szakad alattunk , vagy meg­­­indúl a’ föld ; mintha nem kellenék néki bo­­szsálkodni, hogy annyit ássuk, vés­­sük: az halottak nyugodalmas helyé­ben keressük a’ kintset; mintha ele­gendő kegyességét, ’s bőségét nem tapasztalnók a földnek , valamerre tiporjuk. ** Homérus idejében gyűrű a’ vilá­gon nem volt; arról leg­alább nem emlékezik. Romulus faragott képe kezén gyűrűt nem látunk. A’ régi Romaiaknál az anulus neve: ungulus* Tsak akkor adatott a’ közösből a’ Romai embernek gyűrű , midőn a’ külső népekhez követül küldetett; az aranyból volt, othon tsak vasból tsi­­nált gyűrűvel élhetett. Akár ki vet­­te­ bé elöször a’ gyűrű szokását, félve tselekedte, mert bal keze ujjára voná mintha » * Ibid. c. 3. p. 555. Limus aquarum vi­­tium eft; fi tarnen idem anguillis ícateat, fa­­lubritatis iudicium habetur Quidam fiaté­ra indicant de falubritate, fruftrante diligen­tia, quando perrarum eft, vt levior fit ali­­qua , etc. ** Plini. L. 33, Pag. 579. In fede maniura opes qugrimus.

Next