Magyar Könyv-Ház 4. (Posony, 1783)
312. Könyv. Azonnak Folytatása
Török TÖRTÉNETEK. 409 ból álló lovas legénnyel, és egy pár sereg Daragonyossal neki ütt a’ Torök sátor-várnak , a’ hol gyengébb valt, nap-nyugta előtt egy órával berohanta a sátorok közé, hajtá, vágá a’ Törököt, a’ Spáhiak megtébolodtak. Starenberg új segítséggel oda futván, vágdaltattya a’ kenősét, hellyebb itt: Dunevald is elé jöve mérgesen, megszalaszták,’s Duna felé lódították a’ Spáhákat, de a’ Jantsárok a’ Dunevaldiakközül hat százat ejtettek le. Minthogy pedig a’ mi seregünk mind bal, mind közép ereje telyes erővel nékik hajtott, azok is elgyengültek. Egynéhány ezeren szanaszért a’ Dunának szaladtak, kiket el nem eresztvén a’ szem elöl a’ Tsászárnak, öltön ölték, mert egy az, hogy nem vólt a’ ki őket rendbe szedni; más az, hogy a’ Török hajók is megijedvén, Belgrád felé gyorsan eleveztek. Azért a reájok setétedett éjszakán még többen vesztek, a’ többi a’ sátorok közt a gyözedelmes résztöl le-vágatott. Ez vólt a Salankeményi nevezetes diadalom. A’ neve Salankemény tájáról kerekedett, 158. ágyú fogatott el: réz, arany, ezüst, búza , marha bőven , a’ zászlók csak nem mind , de a’ sátorok egy szálig elfoglaltattak. A’ Vademonti Herceg ló sarkú négy zászlóval, ’s 1$0 c 5 la-