Magyar Könyv-Ház 4. (Posony, 1783)

312. Könyv. Azonnak Folytatása

Török TÖRTÉNETEK. 409 ból álló lovas legénnyel, és egy pár sereg Daragonyossal neki ütt a’ Torök sátor-várnak , a’ hol gyengébb valt, nap-nyugta előtt egy órával be­rohant­a a sátorok­ közé, hajtá, vágá a’ Törö­köt, a’ Spáhiak meg­tébolodtak. Sta­­renberg új segítséggel oda futván, vág­­daltattya a’ kenősét, hellyebb itt: Du­­nevald­ is elé­ jöve mérgesen, meg­sza­­laszták,’s Duna felé lódították a’ Spáhá­­kat, de a’ Jantsárok a’ Dunevaldiak­­közül hat százat ejtettek­ le. Minthogy pedig a’ mi seregünk mind bal, mind kö­zép ereje te­lyes erővel nékik hajtott, azok­ is el­gyengültek. Egynéhány eze­­ren szana­szért a’ Dunának szaladtak, kiket el­ nem eresztvén a’ szem elöl a’ Tsászárnak, öltön ölték, mert egy az, hogy nem vólt a’ ki őket rendbe szed­­ni; más az, hogy a’ Török hajók­ is meg­ijedvén, Belgrád felé gyorsan el­eveztek. Azért a reájok setétedett éjszakán még többen vesztek, a’ töb­bi a’ sátorok közt a gyözedelmes rész­­töl le-vágatott. Ez vólt a Salankemé­­nyi nevezetes diadalom. A’ neve Sa­­lankemény tájáról kerekedett, 158. ágyú fogatott­ el: réz, arany, ezüst, búza , marha bőven , a’ zászlók csak nem mind , de a’ sátorok egy szálig el­foglaltattak. A’ Vademonti Her­­c­eg ló sarkú négy zászlóval, ’s 1$­­0 c 5 la-

Next