Magyar Könyvszemle, 1876 (1. évfolyam, 1-6. szám)
Csontosi János: A „Farkas Lajos”-féle gyűjtemény codexei a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában. - 134–140
136 A Parkas Lajos-féle gyűjtemény codexei (palaeographia) feladata. És ha hozzáteszszük, hogy a tudomány általános szempontja mellett van egy másik is, melyet a múzeumi könyvtár speciális nemzeti hivatása szab elénk, úgy néhány vonásban megjelöltük az irányt, mely a codexek sajátságainak vizsgálatában vezérel. Ezeknek előrebocsátása után , az általunk föntjelzett codexek részletezésére térve át, először a latin s azután a többi nyelvűket fogjuk ismertetni. LATIN CODEXEK. I. Tractatus de Sub s tanti is. Szímnélküli csonka hártyacodex, a XII-ik század végéről vagy a XIII-ik század elejéről, 8-adrét 64 levél, ismeretlen szerzőtől, év nélkül. A durva hártyára stylussal húzott vonalakon, egyenes kis betűkkel (minusculae erectae), itt-ott szegletesekkel , egyenetlenül írott codexet, zöld, vörös és kék színnel tarkított nagy kezdők , valamint a szöveg közt előforduló mértani s csillagászati tollrajzok ékesítik. Tartalma természettudományi s polemikus párbeszédek alakjában, 6 fejezeten (distinctio) keresztül bölcselmi és természettudományi kérdéseket fejteget. I-fő levél túlsó lapján kezdődik az ismeretlen szerző előszava : „Queris venerande dux romanorum et comes Andegavensium *) cur magistris nostri temporis minus creditur quam antiquius crederetur" sat., melyben a normandiai herczeget vitatkozásra felszólítja. II-ik levél túlsó lapján kérdés és felelet alakjában kezdetét veszi a vitatkozás, melyben a herczeg „dux", szerző pedig PHS. névvel vannak jelölve s a herczeg ezen szavakkal indítja meg a vitát: „Quoniam officium interrogandi mihi est injunctum quero etc.", ezután 6 distinction keresztül tart a párbeszéd s az 58-ik levél innenső lapján végződik ezen szavakkal: „et vim discernendi et intelligendi retinens nec discernit nec intelligit" — . 58-ik levél túlsó lapjától kezdve egész 64-ik levél túlsó lapjáig vegyes tárgyú fejtegetések, foglaltatnak , a 64-ik levél túlsó oldalán, XIV-ik századbeli ujgóth írással végződik a codex következőkép : „et si forte necessitas sit subdiaconus fiat non autem supra". Fűzés. [Cod. MSS. Lat. 26.] *) Anjou.