Magyar Könyvszemle, 1890 (15. évfolyam, 1-4. szám)
Majláth Béla: Jelentés a M. N. Múzeum könyvtáráról 1889–90-ben 276–294
290 Jelentés a M. N. Múzeum könyvtáráról 1889— 90 ben, e nemes ambicziójával önérzetüket neveljék és számot tegyenek az irodalom és tudomány terén. A lefolyt évben ugyanis a könyvtár 10 tisztviselője közül az irodalom terén 8 munkálkodott, 8 tudományos utazást és avval összekötött kutatást tett, melynek eredményeit van szerencsém a következőkben felmutatni : 1. Majláth Béla könyvtárőr miniszteri kiküldetéssel megvizsgálta gr. Keglevich István kis tapolcsányi könyvtárának állományát Bars vármegyében; földerítette a nyitraszegi pogánykori urnatemetőt ; Orosháza határában a szombatosok téglavetőjének területén föltakarta és megvizsgálta az Árpád-kor első századából eredő sírtemetőt; Kolozsvárott és Marosvásárhelyen, Nagy-Enyeden és Gyulafehérvárott forráskutatásokat eszközölt a XV—XVI. századi magyar történelmi eseményekhez, s végre Liptó vármegyében a felső vidéki törzsökös családok monographicus történetéhez levéltári adatokat gyűjtött az 1280-1526-ik évig. 2. Csontosi János segédőr s a kézirattár kezelője, mint a Magy. Tud. Akadémia konstantinápolyi küldöttségének tagja, tudományos kutatásokat eszközölt az Eszki Szerajban, a szambuli császári könyvtárnak és a jeruzsálemi patriarchátus konstantinápolyi könyvtárának nyugati kéziratai között, mely alkalommal a fényes porta által a Medsidie-rend III. osztályú jelvényével lett kitüntetve. Továbbá a Magy. Tud. Akadémia megbízásából Varsóban a Krazsinszky könyvtárban megvizsgálta és lemásolta Kőszeghy Pálnak gróf Bercsényi Miklóshoz, gróf Csáky Krisztinával 1695-ben történt egybekelése alkalmából, irott ismeretlen magyar epithalamiumát, a Nemzeti Múzeum megbízásából átkutatta Varsóban az egyetemi és a gróf Zamoisky-könyvtár hungaricáit, Censtochowában a pálosok könyvtárát és végre Krakkóban a herczeg Czartomsky-féle könyvtárt, melyekben számos ismeretlen XVI—XVII. századi nyomtatványt, középkori kéziratot és egy unicumot talált, mely Zalánkeméni János pálosrendi szerzetesnek 1536-ban Krakkóban megjelent egészen ismeretlen rubrikáját tartalmazza. Részt vett a II. Múzeum képviseletében az első antwerpeni nemzetközi bibliographiai congressuson, hol a Corvina maradványainak jellemző bőrkötéseiről latin nyelvű előadást tartott. Az antwerpeni Plantin-múzeumban tanulmányozta a Plantin-nyomda 800 éves emlékeit s végül Brüsselben a királyi könyvtárban megvizsgálta Mátyás király híres misekönyvét. 8. Dr. Fejérpataky László segédőrs levéltárnok hat hétig