Magyar Könyvszemle, 1903 (11. új évfolyam, 1-4. szám)
4. VEGYES KÖZLEMÉNYEK - Ismeretlen római Korvin-kódex (G. A.) 317 - A múzeumi könyvtár tisztviselőinek tudományos utazásai 317
Vegyes közlemények 317 diszének, dr. Pauler Gyula orsz. főlevéltárnok sírnak oly megdöbbentően váratlan halálával érte. Midőn szomorú kötelesség gyanánt sietek könyvtárunk legőszintébb részvétét tolmácsolni az Orsz. Levéltár előtt, önkéntelenül is emlékeznem kell arra a megtisztelő kollegialitásra és szives szolgálatkészségre, melyet a megboldogult kiváló férfiú a könyvtárunkkal való sűrű hivatalos és tudományos érintkezésben minden egyes alkalommal tanúsított. Emlékét könyvtárunk is hálás kegyelettel fogja megőrizni. A könyvtár igazgatójának távollétében Budapest 1903. júl. 10. Szinnyei József, igazgató-őr.« Ismeretlen római Korvin-kódex. A Rómában tartott nemzetközi történelmi kongresszus alkalmat nyújtott a Korvin-kódexek egy buzgó kutatójának, hogy érdekes felfedezést tehessen. Ez alkalommal ugyanis szép bibliográfiai és miniatűr kiállítást rendeztek Rómában a kongresszussal kapcsolatban, ahol többek között a Casanote-könyvtár egy XIII. századi szépen miniált kódexe is ki volt állítva. A kódex czímlapján levő czímer nagyon rongált s senki sem sejtette róla, hogy Mátyás király csímerét ábrázolja, következésképen nem tudták róla azt sem, hogy valamikor Mátyás király könyvtárához tartozott. Schönherr Gyula dr., nemzeti múzeumi igazgató őr, ki a római történelmi kongresszuson a Magyar Nemzeti Múzeumot képviselte, figyelmesebben vizsgálva a czímlapon levő rongált czímert, megállapította, hogy az a Mátyás király czímere, következésképen a kódex Mátyás király könyvtárához tartozott. E felfedezés tehát nevezetes azért, mert ezzel a körülbelől százötvenre menő Korvin-kódexek száma egygyel újból gyarapodott. De van a kódexnek nyelvtörténeti jelentősége is. Tartalma ugyanis egy ismeretlen szerző XIII. századi orvosi munkája, mely a gyógyszereket betűrendben sorolja fel. E gyógyszerek túlnyomó része természetesen a növényvilágból van véve, ezek nagy része képekkel van szemléltetőbbé téve s a szöveget diszítő képek között nyolczvanhét darabnak van magyar felírása. E felírások nem egykorúak a kódexszel, hanem a XV. század első feléből származnak. Van a felírásokon kívül több magyar bejegyzés is a kódexben, melyek tartalmából arra kell következtetnünk, hogy szerzőjük valószínűleg egy Buda-környéki pálos szerzetes volt. Összesen nyolcvanhét magyar szó van a kódexben, ebből negyven olyan, mely írásban először e kódexben fordul elő s közülök több már a közhasználatból is kiveszett. Ez a tény biztosítja a kódex nyelvtörténeti becsét. Hogy könyvészeti szempontból mennyire érdekes, ahhoz a mondottak után nem kell bővebb magyarázatot fűznünk. G. A. A múzeumi könyvtár tisztviselőinek tudományos utazásai. A f. évben a nm. vallás- és közoktatásügyi miniszer jóváhagyásával a megfelelő alapból nyert segélylyel dr. Melich János I. oszt. segédőr Dalmácziában folytatja szláv nyelvészeti és bibliográfiai tanulmányait. Havrán Dániel I. oszt. segédőr a gömöri és gömörkishonti ev. esperességek könyves levéltárait, Varjú Elemér I. oszt. segédőr a bécsi udvari könyvtár miniatűrgyűjteményét, dr. Vértesy Jenő II. oszt. segédőr Salzburg, München, Augsburg, Stuttgart, Frankfurt, Nürnberg könyvtárait fogja tanulmányozni. Ugyancsak ez évben teszi meg dr. Esztegár László őr a múlt évben elma-