Magyar Könyvszemle, 1904 (12. új évfolyam, 1-4. szám)

4. VEGYES KÖZLEMÉNYEK - A Magy. Nemz. Múzeumi Tanács ujjászervezése 126 - Reizner János † (Tömörkény István) 126

VEGYES KÖZLEMÉNYEK. A Magyar Nemzeti Múzeumi Tanács újjászervezése. A val­lás- és közoktatásügyi miniszter f. évi január hó 12-ikén 6456 sz. a. kelt magas elhatározásával a Magyar Nemz. Múzeumi Tanács másodelnöki tiszt­ségének viselésére Bubics Zsigmond v. k. t. t., kassai püspököt kérte fel. Továbbá a Magyar Nemzeti Múzeumi Tanács tagjaivá három évi időtartamra gróf Andrássy Tivadar v. b. t. tanácsost, gróf Apponyi Sándor v. b. t. tanácsost, dr. Beöthy Zsolt főrendiházi tag, min. tanácsos és egyet. tanárt. Forster Gyula min. tanácsost, Fraknói Vilmos arbei vál. püspököt, szt. jobbi apátot, a múzeumok és könyvtárak orsz. főfelügyelőjét, gróf­ Kuun Gézát, a magyar néprajzi társaság elnökét, Semsey Andor m. nemz. múzeumi tiszteletbeli őrt, gróf Széchényi Béla v. b. t. tanácsost, dr. Szmrecsányi Miklós min. tanácsost, gróf Teleki Sándor orsz. képviselőt, Thaly Kálmán orsz. képviselőt, dr. Wlassics Gyula v. b. t. tanácsost, orsz. képviselő, egyet, tanárt, gróf Zichy Jenő v. b. t. tanácsos, orsz. képviselőt nevezte ki. — A val­lás- és közoktatásügyi miniszter az előadó-jegyzői teendők ellátásával f. évi márczius hó 1-én 14523. sz. a. kelt magas elhatározásával három évi idő­tartamra dr. Esztegár László m. nemz. múzeumi őrt bizta meg. Reizner János f. A hazai könyvtárügyet Reizner János hálájával érzékelty vesztesség érte. Az elhunyt a szegedi Somogyi könyvtárnak s a vele kapcsolatos városi múzeumnak alapítása óta állott az élén, mint igazgató s e minőségében dicséretes buzgalmat és odaadó munkálkodást fejtett ki már abban az időben, a midőn a vidéki nagyobb nyilvános könyvtárak ügye még aludt. A város főjegyzője volt 1880-ban, a midőn a közbizalom arra szólította föl, hogy vállalja el a Somogyi Károly által Szegednek adományozott 43­ ezer kötetes könyvtár felállítását és vezetését, a­minek készséggel tett eleget. Előbb több hazai és külföldi könyvtár kezelési s beosztási rendszerét tanul­mányozta s a szerzett tapasztalatokon okulva készítette azután el a könyvtár rendszerét, a­mely ma is érvényben van, így kezdett a könyvtár felállításához, egymaga, később azonban kapott segédmunkaerőket is. 1883 október havában ő felsége, a király jelenlétében meg lehetett nyitni a könyvtárt. Ez idő­ben mintegy 23,000 kötet volt czímtározva, a többivel később készültek el. A könyvtár megnyitása óta a múlt év júniusáig húsz év telt el, ez idő alatt az eredetileg 20,370 műből, 43,701 kötetből álló könyvtár anyaga 1903 június végén 30,158 műve 62,759 kötetre emelkedett. (Ősnyomtatványoknál a gyara­podás : 100 mű és 109 kötetről 184 mű s 203 kötetre.)

Next