Magyar Könyvszemle, 1916 (24. új évfolyam, 1-4. szám)
1. ÉRTEKEZÉSEK, ÖNÁLLÓ KÖZLEMÉNYEK - DR. GULYÁS PÁL. Magyar szépirodalom idegen nyelven a M. N. Múzeum könyvtárában. (Nyolcadik és kilencedik közlemény, két szövegközti hasonmással) - 19
tied.) — 12. Comme il se dépêche... (Mint lót-fut a boldogság után...) — 13. Si j'étais montagne! (A völgy s a hegy.) — 14. TÓTH [Kálmán]: Je repose ma tête... (Édes anyám...) — 15. MADÁCH: Est-ce donc un rang douteux... (Az ember tragédiája. 2032—2035, 2039—2046. sor.) — 16. KISFALUDY : Toi seul raison..(?) — 17. PETŐFI : Sois maudit. (Költő lenni, vagy nem lenni.) — 18. Est-ce moi qui croyais jadis... (Mily szép a világ !) — 19. TÓTH [K.] : J'écoute sans émotion. (Mély bú.) — 20. PETŐFI: Là-bas, là-bas... (A hegyek közt.) — 21. EÖTVÖS [József]: Qui est en bonne santé... (A gondolatokból.) — 22. A. KISFALUDY : Ici-bas fleurissent partout. (?) —23. PETŐFI : La mine est obscure. (Világosságot !) — 24. L'arc-en-ciel rayé. (A téli esték.) — 21. 11 avait lutté. (A bilincs.) — 26. Sons de violon. (Dinom-dánom.) — 27. De ma vie la guerre. (Háború volt...) — 28. JÓKAI [Mór] : Vieille chanson... (Régi dal, régi dal régi dicsőségről.) — 29. ARANY [János] : Vigensgrade ! (Toldi szerelme. VII. ének, 20. szakasz második fele. 21. szakasz első hat és 22. szakasz utolsó két sora.) — III. kötet. 1. BERZSENYI [Dániel] : Dieu ! (Fohászkodás.) — 2. PETŐFI : Le buisson à l'orage. (A bokor a viharhoz.) — 3. BAJZA [József]: Dieu! toi qui as vu... (Fohászkodás.) — 4. En quel lieu naîtra. (Nyugosztaló.) — 5. Quand les vicissitudes du mauvais sort. (A hit.) — 6. VÖRÖSMARTY : Taisez-vous et que le chant s'arrête. (Az emberek.) — 7. PETŐFI : De mon mépris... (A világ és én.) — 8. Quand Dieu créa. (Felhő és csillag.) — 9. MADÁCH : Ne souhaite pas même. (Az ember tragédiája 761-772 sor.) — 9. Quelle mixtion miraculeuse. (Az ember tragédiája 2071—2074. vers.) — 10. Si l'homme s'est avili... (Az ember tragédiája 3912—3917. sor.) — 11. Voyez donc, quelle engeance. (Az ember tragédiája 1777—1787. sor.) — 12. PETŐFI: Si tu es homme. (Ha férfi vagy, légy férfi.) — 13. Depuis que je me suis marie. (Amióta én megházasodtam.) — 14. Aujourd'hui c'est une année. (Ma egy éve...) — 15. Comment puis je être de bonne humeur. (Hogy volna kedvem...) — 16. Une telle femme me convient. (Ilyen asszony való nekem.) — 17. Voilà mon épouse. (?) — 18. Il me sépare de toi. (Búcsú a nőtlenségtől.) — 19. ARANY: Ainsi que l'oisillon. (Itthon.) — 20. PETŐFI: Il fait froid. (Hideg, hideg van ott kinn.) — 21. Qu'est-ce qu'était pour moi l'amour? (Mi volt nekem a szerelem ?) — 22. VÖRÖSMARTY : Une pauvre femme. (A szegény asszony könyve.) — 23. PETŐFI : Il est un petit cabaret. (Falu végén kurta kocsma.) — 24. Eh pourquoi me bâclez-vous la route. (Miért zárjátok el az utamat?) — 25. Destin, ouvre-moi... (Sors, nyiss nekem tért...) — 26. Notre monde est le jardin de Dieu. (En.) — 27. BERZSENYI: Ô toi, jadis fort magyar. (A magyarokhoz.) — 28. BAJZA : Sois au désespérant... (Egy nőhöz.) — 29. PETŐFI : Le monde est-il donc vraiment créé ? (Bölcselkedés és bölcseség.) — 30. Est-ce que l'âme est l'amant. (Szeretője ne várjon...) — 31. Qu'est-ce que la douleur. (A bánat?) — 32. Qu'est-ce que la gloire? •(Mi a dicsőség?) — 33. Le coeur se gèle. (Megfagy a szív, ha nem szeret.) — 34. KÖLCSEY: Deux génies nous guident. (Remény s emlékezet.) — 35. BAJZA: Sur les champs abondants. (Jelen és múlt.) — 36. VÖRÖSMARTY (helyesen ARANY János) : Les sages des temps bien reculés. (Gondolatok a béke- Magyar Könyvszemle, 1916.I—II. füzet. )