Magyar Könyvszemle, 1920-1921 (28. új évfolyam, 1-4. szám)
5. VEGYES KÖZLEMÉNYEK - Gr. Széchényi Ferenc halálának százéves fordulója 152 - Kinevezések a M. N. Múzeum könyvtárába 152 - A városi nyilvános könyvtár új igazgatója 152 - A M. N. Múzeum könyvtára zenei kéziratainak jegyzéke 152 - A M. N. Múzeum és a Ráday-könyvtár. DR. KÁROLYI ÁRPÁDtól 152
VEGYES KÖZLEMÉNYEK. Gr. Széchényi Ferenc halálának százéves fordulója alkalmából 1920 december 13-án a M. N. Múzeum kegyeletes emlékünnepélyt tartott, amelyen a kormányt PEKÁR Gyula államtitkár s a családot gr. SZÉCHÉNYI Emil képviselte. Ez alkalommal megkoszorúzták a múzeum nagynevű alapítójának szobrát, emlékezetét pedig dr. FEJÉRPATAKY László múzeumi főigazgató magas szárnyalású bevezető előadásban és dr. BÁRTFAI-SZABÓ László osztályigazgató mélyenjáró emlékbeszédben elevenítette föl. Utána gr. SZÉCHÉNYI Emil üdvözölte a M. N. Múzeum tisztikarát s azt a nemzeti hagyományok további ápolására buzdította. B.SZABÓ László tanulmányát folyóiratunk jövő évfolyamában hozzuk. Kinevezések a M. N. Múzeum könyvtárában. A Kormányzó úr ő főméltósága dr. MELICH János múzeumi igazgatót a budapesti m. kir. Pázmány-Egyetemen a szláv filológia tanszékére nyilvános r. tanárrá méltóztatott kinevezni. Ugyanekkor a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter úr dr. MELICH Jánost az Országos Széchényi Könyvtár további vezetésével bízta meg. — A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter úr dr. PANITY Vukoszava segédőrt őrré és dr. BORZSÁK István fizetéstelen segédőrt fizetéses segédőrré nevezte ki. A városi nyilvános könyvtár új igazgatója. A budapesti székesfőváros tanácsa a Városi Nyilvános Könyvtár igazgatójává dr. KREMMER Dezsőt választotta meg, aki mint a könyvtár egyik főtisztviselője, az intézetet a kommün bukása óta vezette. A M. N. Múzeum könyvtára zenei kéziratainak jegyzéke címen a M. Könyvszemle 1919. évfolyamában dr. d'Isoz Kálmán szakavatott tollából megindult cikksorozatot folyóiratunk szűkre szabott terjedelme következtében legnagyobb sajnálatunkra félbe kellett szakítanunk annyival inkább, mivel d'Isoz dolgozata az Országos Széchényi Könyvtár címjegyzéke c. sorozat VI. kötete gyanánt önállóan is meg fog jelenni. Az első füzet, mely a M. Könyvszemlében közölt 160 adalékon kívül még 279 adalékot, összesen tehát 439 adalékot tartalmaz, az 1921. év folyamán igen tetszetős kiállításban látott napvilágot és 300 bolti áron került könyvárusi forgalomba. A Magyar Nemzeti Múzeum és a Ráday-könyvtár. Magyarországi körútján 1857. májusában Budán néhány okos szót ejtett ki FERENC JÓZSEF, melyből sokan reményt merítenek, hogy a politikai viszonyokban a magyarságra kedvezőbb fordulat várható. E benyomás alatt néhány lelkes magyar főúr gr. DESEWFFY Emillel egy föliratot szerkesztett meg, mely az ország legégetőbb közjogi sérelmeire s leglényegesebb jogai visszaadására hivta volna föl az uralkodó jóakaratú figyelmét. Id. SZŐGYÉNY Lászlónak nagybecsű Emlékirataiból részletesen ismerjük most már e beadvány mostoha történetét; az meg köztudomású, hogy a legális hangon írt, hódolattal teli petíció merev visszautasítása az uralkodó és a kormány részéről, pláne a prímás megismételt lépései után, Magyarországban nagyfokú elkeseredést váltott ki... A «politikátlan», Id. m. II. köt. VI. és VII. fej.