Magyar Könyvszemle, 1925 (32. új évfolyam, 1-4. szám)

Vegyes közlemények. Változás a Magyar Könyvszemle szerkesztésében. – Garda Samu. – A Bibliotheca Apponyiana a M. Nemzeti Múzeumban. – Az Ehrenfeld-kódex a Magyar Nemzeti Múzeum kézirattárában. (JAKUBOVICH EMIL.) – Jókai-emlékkiállítás. (ZSINKA FERENC.) – A M. N. Múzeum részvétele az elszakított Komárom Jókai-ünnepén. – A magyar szép literatura virágos kertje. (I. K.) 191. - A müncheni állami könyvtár asztrológiai-asztronómiai kiállítása. (DR. I. K.) – Elsárgult régi nyomtatványok fehérítése. (DR. NYIREŐ ISTVÁN.) – Hellebrant Árpád †. (Sz.) 191.

VEGYES KÖZLEMÉNYEK. Változás a Magyar Könyvszemle szerkesztésében. Ez év kezdetén, folyóiratunk 1924. évi kötetének elkészülte után annak szerkesztője, dr. GULYÁS Pál egyetemi c. ny. rk. tanár, magyar nemzeti múzeumi főkönyvtárnok le­mondott szerkesztői megbízatásáról. Ez elhatározásra az a körülmény bírta rá, hogy nagy életrajzi lexikona, melynek anyaggyűjtésén évtizedeken át dolgozott,, kiadásra kerül s ez minden idejét s erejét lefoglalja. A könyvtár igazgatója a lemondás indítóokát méltányolva, kieszközölte, hogy GULYÁS a kultuszminisz­tertől nyert szerkesztői megbizatása alól fölmentessék. Ez alkalommal a távozó szerkesztő mind a minisztérium, mind pedig hivatali elüljárói részéről meleg elismerésben részesült. GULYÁS Pál 1911 derekán nyerte megbízatását a Magyar Könyvszemle szellemi irányítására, melyben már megelőzőleg, KOLLÁNYI Ferenc szerkesztése idején is segédkezett. Önállóan tehát tizenhárom és fél esztendőn át végezte e nagy körültekintést kívánó — s számára az idők járásától még külön is nehézzé tett — munkát, s az a huszonnyolc alkalom, midőn közlönyünk egy-egy új füzete GULYÁS nevével fedezve megjelent, mind arról tanúskodik, hogy tudatá­ban volt feladatának s egyúttal az eszközöknek is, mik e feladat megoldásához legalkalmasabbak. A folyóirat régi értékes hagyományait tiszteletben tartotta, de a szük­séghez s a haladó időkhöz képest újításokat is kezdeményezett, méltókat arra, hogy utódai számára ezek is követni való hagyománnyá váljanak. Nagy szaktudástól és modern érzéktől irányított munkáját az illetékes körök legjobban azzal ismerték el, hogy módját ejtették annak, hogy e munká­ját tovább folytathassa akkor is, midőn átmenetileg__.megvált_ könyvtárunk kötelékétől. Gondossága és szeretete kiterjedt a folyóirat szellemén túl, annak köntö­sére, technikai külsőségeire is. Finom ízléssel kialakította közlönyünk mai, tipográfiai képét, a tartalommal harmóniában lévő komoly és választékos meg­jelenési formáját. Az a majdnem másfél évtizednyi idő, mely félszázados folyóiratunk életé­ben GULYÁS nevéhez fűződik, derekasan megállja helyét későbbi korok ítél­kezése előtt is. Ez a jó kertész a magyar tudományosságnak ezt a kis termő­területét megóvta a háború s a forradalmak viharaitól s megmentette békésebb évek zavartalanabb munkája számára. Az ő kezéből a nemes örökséget hiány­talanul, sőt sok tekintetben meggyarapodva vehetjük át. A könyvtár igazgatója a Magyar Könyvszemle szerkesztői teendőinek ellátásával a jelen, 1925-iki évfolyamtól kezdődőleg dr. RÉDEY Tivadar m. nemzeti múzeumi könyvtárnokot bízta meg.

Next