Magyar Könyvszemle, 1925 (32. új évfolyam, 1-4. szám)
Vegyes közlemények. Változás a Magyar Könyvszemle szerkesztésében. – Garda Samu. – A Bibliotheca Apponyiana a M. Nemzeti Múzeumban. – Az Ehrenfeld-kódex a Magyar Nemzeti Múzeum kézirattárában. (JAKUBOVICH EMIL.) – Jókai-emlékkiállítás. (ZSINKA FERENC.) – A M. N. Múzeum részvétele az elszakított Komárom Jókai-ünnepén. – A magyar szép literatura virágos kertje. (I. K.) 191. - A müncheni állami könyvtár asztrológiai-asztronómiai kiállítása. (DR. I. K.) – Elsárgult régi nyomtatványok fehérítése. (DR. NYIREŐ ISTVÁN.) – Hellebrant Árpád †. (Sz.) 191.
VEGYES KÖZLEMÉNYEK. Változás a Magyar Könyvszemle szerkesztésében. Ez év kezdetén, folyóiratunk 1924. évi kötetének elkészülte után annak szerkesztője, dr. GULYÁS Pál egyetemi c. ny. rk. tanár, magyar nemzeti múzeumi főkönyvtárnok lemondott szerkesztői megbízatásáról. Ez elhatározásra az a körülmény bírta rá, hogy nagy életrajzi lexikona, melynek anyaggyűjtésén évtizedeken át dolgozott,, kiadásra kerül s ez minden idejét s erejét lefoglalja. A könyvtár igazgatója a lemondás indítóokát méltányolva, kieszközölte, hogy GULYÁS a kultuszminisztertől nyert szerkesztői megbizatása alól fölmentessék. Ez alkalommal a távozó szerkesztő mind a minisztérium, mind pedig hivatali elüljárói részéről meleg elismerésben részesült. GULYÁS Pál 1911 derekán nyerte megbízatását a Magyar Könyvszemle szellemi irányítására, melyben már megelőzőleg, KOLLÁNYI Ferenc szerkesztése idején is segédkezett. Önállóan tehát tizenhárom és fél esztendőn át végezte e nagy körültekintést kívánó — s számára az idők járásától még külön is nehézzé tett — munkát, s az a huszonnyolc alkalom, midőn közlönyünk egy-egy új füzete GULYÁS nevével fedezve megjelent, mind arról tanúskodik, hogy tudatában volt feladatának s egyúttal az eszközöknek is, mik e feladat megoldásához legalkalmasabbak. A folyóirat régi értékes hagyományait tiszteletben tartotta, de a szükséghez s a haladó időkhöz képest újításokat is kezdeményezett, méltókat arra, hogy utódai számára ezek is követni való hagyománnyá váljanak. Nagy szaktudástól és modern érzéktől irányított munkáját az illetékes körök legjobban azzal ismerték el, hogy módját ejtették annak, hogy e munkáját tovább folytathassa akkor is, midőn átmenetileg__.megvált_ könyvtárunk kötelékétől. Gondossága és szeretete kiterjedt a folyóirat szellemén túl, annak köntösére, technikai külsőségeire is. Finom ízléssel kialakította közlönyünk mai, tipográfiai képét, a tartalommal harmóniában lévő komoly és választékos megjelenési formáját. Az a majdnem másfél évtizednyi idő, mely félszázados folyóiratunk életében GULYÁS nevéhez fűződik, derekasan megállja helyét későbbi korok ítélkezése előtt is. Ez a jó kertész a magyar tudományosságnak ezt a kis termőterületét megóvta a háború s a forradalmak viharaitól s megmentette békésebb évek zavartalanabb munkája számára. Az ő kezéből a nemes örökséget hiánytalanul, sőt sok tekintetben meggyarapodva vehetjük át. A könyvtár igazgatója a Magyar Könyvszemle szerkesztői teendőinek ellátásával a jelen, 1925-iki évfolyamtól kezdődőleg dr. RÉDEY Tivadar m. nemzeti múzeumi könyvtárnokot bízta meg.