Magyar Könyvszemle, 1927 (34. új évfolyam, 1-4. szám)

1. ÉRTEKEZÉSEK, ÖNÁLLÓ KÖZLEMÉNYEK - DR. NYIREŐ ISTVÁN: A Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchényi-Könyvtárának átszervezési munkálatai 213

A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI-KÖNYVTÁRÁNAK ÁTSZERVEZÉSI MUNKÁLATAI. I. Százhuszonötödik évfordulója múlt ez év november 25-én, hogy SZÉCHÉNYI Ferenc gróf a MAGYAR NEMZETI MuzEUMmal az ország első könyvtárának alapját vetette meg. Ennek a százhuszonöt évnek közel felét nemzetünk életében sorsdöntő küzdelmek tették csak­nem meddővé. De a mag életképes és erős volt : az alapító könyv­tára, mely mintegy 15.000 nyomtatványból, 2.000 kéziratból és 20.000-re menő oklevélből állott, ma már nyomtatvány- és kézirat­anyagában több mint negyvenszeresére, levéltári részében százszo­rosánál is nagyobbra növekedett, új osztályokkal, új gyűjtemények­kel gazdagodott. Ez a nagyvonalú fejlődés, mely egyszer az állam, máskor a társadalom áldozatkészségéből juthatott erőhöz, az elmúlt idő alatt csak a legnagyobb gond és fáradságos munka mellett bontakozha­tott ki. A könyvtárak történetében ritkán találunk példát arra az önfeláldozó munkára, mellyel az ORSZÁGOS SzÉCHÉNYI-KÖNYVTÁRat tisztviselői, csekély létszámukat erejük túlfeszítésével pótolva, egy­részt a gondos gyűjtés és megőrzéssel, másrészt a tudományos használatra való közzétevéssel igyekeztek a nemzethez méltó kultúr­intézménnyé fejleszteni. Nem ő rajtuk múlt, hogy az ORSZÁGOS KÖNYVTÁR épen örvendetes fejlődése következtében hova­tovább oly aggasztó helyzetbe került, mely anyagának épségét, termé­szetes gyarapodásának lehetőségeit és szakszerű használatát már a legkomolyabban veszélyeztette. Ezért kell egy rövid pillantást vetnünk az ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR százhuszonötéves sorsára, hogy minden oldaláról áttekint­ Magyar Könyvszemle. 1927. III—IV. füzet.

Next