Magyar Könyvszemle, 1930 (37. új évfolyam, 1-4. szám)
1. ÉRTEKEZÉSEK, ÖNÁLLÓ KÖZLEMÉNYEK. - DR. BÁRTFAI SZABÓ LÁSZLÓ: Széchenyi, Petőfi és az Ellenzéki kör 1848-ban 3
SZÉCHENYI, PETŐFI ÉS AZ ELLENZÉKI KÖR 1848-BAN 15 Hamletként szemrehányásokat tesz önmagának, sűrűn felveti a kérdést, miért nem hisznek neki honfitársai ? Miben csalta meg a nemzetet ? Nem rokonszenves a képe ? Hiszen nem is hízott, ami talán az erő jele volna! Talán azzal vétett, hogy a nemzet gyengeségére rámutatott, hogy alkalmazta a közmondást : sokat akar a szarka, de nem bírja a farka ? Úgy érzi magát, mint Brutus fiaival szemben, de szívesebben halna meg Tarquiniusként mint hazaáruló. Nehéz az ellenzékkel boldogulni, — mondja tovább, — amióta KOSSUTH a Pesti Hírlaptól elesett. Beszélni ellene ? Nem tűri. A fiatal képviselők nyílt ülésekben egymást sértegetik, a párbaj napirenden van: VAY Dánielt kihivatja gróf WALDSTEIN János, BONIS Pált SENNYEY, LÓNYAY Menyhértet SZEMERE Bertalan, KOSSUTHOt ugyancsak WALDSTEIN. AZ ellenzék vezére családjának KÁROLYI és BATTHYÁNY grófnék 100,000 forintnyi alap összegyűjtését kezdeményezik, ha KOSSUTH elesne. A jelen század kezdő éveiben rövid ideig tartó vita folyt le afölött, ki ismerte fel PETŐFI Sándor szellemi nagyságát elsőnek. Mint valóban döntésre hivatott bíró JÓKAI a pálmát VöRÖSMARTYnak ítélte oda. Ugyanő legnagyobb lyrikusunk ellenségei közé először sorozza be SZÉCHENYIt (Üstökös 1879 aug. 3. sz.) s ezt VÁRADI Antal is átvette (Az Újság 1907. 301. sz.). SZÉCHENYI könyvtárának és iratainak áttanulmányozása közben nem akadtam nyomára annak, hogy a gróf PETŐFI költeményeinek első kiadásait megszerezte, csak az 1848-iki, közismerten megcsonkítva kiadott van meg könyvei között, nem is idéz korábban belőlük, de kétségtelen, hogy ismerte az egykorú lapokban megjelent 1—2 költeményét, de ezek nagyobb feltűnést előtte sem kelthettek. ARANY is bevallja, hogy 1846-ban ő reá se tettek Petőfi dalai mélyebb benyomást, mint a fiatalabb költők bármelyikéé, s talált köztük dagályosat, 1 — 2 gyomot is. Még kevésbbé méltányolták akkor benne a század harmadik nagy szellemi áramlatát, a demokratikus irányt is magába foglaló népiességet. Megvolt az oka! Még a János Vitézről is Nagyszalon- 1 A Petőfi Társaság 1900 nov. 18. közgyűlésén.