Magyar Könyvszemle, 1930 (37. új évfolyam, 1-4. szám)
3. TÁRCA - JELENTÉS A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM KÖNYVTÁRI OSZTÁLYAINAK ÁLLAPOTÁRÓL AZ 1929. ÉV MÁSODIK FELÉBEN. - I. Az Országos Széchényi Könyvtár. (DR. ZSINKA FERENC-től) 319
JELENTÉS A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM KÖNYVTÁRI OSZTÁLYAINAK ÁLLAPOTÁRÓL AZ 1929. ÉV MÁSODIK FELÉBEN. I. Az Országos Széchényi Könyvtár. Az Országos Széchényi Könyvtár vezetését június 18-án átvéve, hozzákezdettem a halasztást nem tűrő tennivalók elvégzéséhez. Ezek között legelsőnek kellett az 1926 óta feldolgozatlanul felhalmozódott accessióval foglalkoznom. Ismeretes, hogy dotációnk szűk volta miatt már az utolsó háborús évek óta nem került egyetlen tétel kivételével számbavehető költség könyvkötésre. Amíg remélhető volt a megjelölt célra valamely rendkívüli összeg beállítása, addig elődöm abban az egyébként helyes felfogásban, hogy kötetlen könyvet a gyűjteményben véglegesen elhelyezni nem kívánatos, a vasbútorzatú nagy könyvraktárteremben a folyton gyűlő anyagot az érkezés sorrendjében felállíttatta a kísérő katalógus-cédulákkal együtt. Ez a könyvanyag az 1929. évben már úgy felszaporodott, hogy benne eligazodni senki sem tudott, tehát valamiféle feldolgozása — még ha nem is szándékoztunk fűtött volta miatt a közönség kezébe adni — immár elodázhatatlanná vált. Megbíztam tehát dr. KEMÉNY György múzeumi könyvtárnokot a mintegy 15.000 darabot kitevő könyvhalmaz feldolgozásával, aki a megfelelő munkaterv megbeszélése után hozzáfogott és egy melléadott munkaerő segítségével remélhetőleg a jövő év közepére használatra alkalmassá tudja tenni a hatalmas anyagot. Használatra alkalmassá, de nem használhatóvá ! Mert, mint említettük, az így felállított anyagot a közönség kezébe ezután sem adhatjuk mindaddig, míg a könyveknek bekötése biztosítva nem lesz. Fájdalmas látni, hogy még a háborús évek alatt a könyvkötésen keresztülvitt takarékosság mily kietlen circulus vitiosus elé állított bennünket: vagy elzárjuk a kutatás elöl az újonnan szerzett anyagot, ekkor nem teljesítjük a Könyvtár alapfeladatát, vagy szabaddá tesszük, akkor kitettük a Könyvtár e laza anyagát a biztos pusztulásnak, széthullásnak.