Magyar Könyvszemle, 1937 (61. évfolyam, 1-4. szám)

1. ÉRTEKEZÉSEK, ÖNÁLLÓ KÖZLEMÉNYEK - BARTONIEK EMMA: A Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtárának Bessarion-Corvinája. (Két képpel) 120

A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM ORSZ. SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁRÁNAK BESSARION, CORVINÁJÁRÓL. Nem mindennapi kézirattal gyarapodott az Orsz. Széchényi Könyvtár 1936-ban, mikor is csereképen megszerezte FARAGÓ JÓZSEF antiquáriustól a nagymulti és nagynevű göttweigi bencés kolostor tulajdonában volt Corvin-kódexet, mely BESSARION kardinálisnak (1403—1472) három theológiai művét tartalmazza. És pedig a magyarázatokat SZT. JÁNOS evangéliumához, „De ea parte evangelii vbi scribitur si evm volo manere, qvid ad te" cím­mel, — az „Epistola ad Graecos" című művet, mely a görögöket a római egyházzal való unióra biztatja, é­s végül az Oltári­szentségről szóló dogmatikai tanulmányt, melyben szintén azt bizonyítja, hogy görögök és rómaiak lényegében egy tant valla­nak az Eucharistiára vonatkozóan. Legújabb Corvin-kódexünk nem tartozik MÁTYÁS királynak a művészi becsű, vagy pompás kiállítású, tehát külsejükkel értékes könyvei közé. Az egyszerűbb, a budai könyvtár könyvkötő­ műhelyében készült barna bőrkötésű típushoz tartozik, melynek pergamenje és írása, főkép miniálása jelentéktelen. Egyszerűbb piros-kék-zöld-fehér színben tartott és aranyozott címlap-iniciáléiban, díszítményeiben nincs más figu­rális ábrázolása, mint a címert tartó két puttó. A címlap margóit az ismert flórenzi inda-fonat ornamens díszíti. Corvina-voltát kellőképen igazolja a mindkét bekötési táblára rápréselt magyar címer (négy mezőre osztott pajzs, a jobb felső és bal alsó mező­ben a magyar pólyás címerrel, a bal felső és jobb alsó mezőben a cseh oroszlánnal), s még sokkal inkább a címlap alsó margójára festett magyar címer (Bibliotheca Corvina, Bpest, 1927. p. 78., no. I/a): négy mezőre osztott pajzs, a jobb felső mezőben és a bal alsó mezőben a magyar pólyás címerrel, a bal felső és jobb alsó-

Next