Magyar Könyvszemle, 1956 (72. évfolyam, 1-4. szám)

FIGYELŐ - Markos Béla: A bibliográfiai munka jogi szabályozása a népi demokráciákban 153

szak : mélyépítés, hídépítés, mérnöki magasépítés) ilyen egyesítési javaslatát. Az Orszá­gos Osztályozó Bizottság szakvéleményezése után az egyesített táblázat a két intézmény közös kiadványaként segíti majd a szakozókat sokszor nehéz feladataik jobb meg­oldásában. Első lépésnek tekintjük ezt a munkát a részletes magyar tizedes szaktáblá­zatok felé. VEKÉDY GYULA Könyvtárközi együttműködés Debrecenben. Közel ötvenesztendős múltra visszatekintő könyvtárpolitikai törekvések valóraváltását készíti elő az az együtt­működési szerződés, amely a közelmúltban létesült a Debreceni Egyetemi Könyvtár és az ősi Kollégiumi Könyvtár között. Már a debreceni egyetem létesítését szorgalmazó legelső átfogó javaslat, KENÉZY Gyula 1908-ban elkészült tervezete is figyelmet szentel a könyvtári szükségletek kérdésé­nek, és rámutat azokra az előnyökre, amelyek a Kollégium gazdag gyűjteményének az egyetem életébe, munkájába való bekapcsolásából adódhatnak. A kezdeti elképzelések szerint a Kollégiumi Könyvtár szolgáltatta volna az alapvető állományt a kiépítendő egyetemi könyvtárhoz, később, az ilyen elképzelések kudarca és az Egyetemi Könyvtár létrejötte után, a két intézmény szervezeti egyesítéséről, a két gyűjtemény közös épület­ben való elhelyezéséről folytak tárgyalások. Mind az állami, mind az egyházi szervek felismerték a közös megoldás szükségét. Főként azt, hogy az egyház nem rendelkezik többé az ilyen nagyszabású gyű­jtemény korszerű fejlesztésének feltételeivel, és hogy az Egyetem és általában a tudományos kutatás nem nélkülözheti a Kollégiumi Könyvtár régi értékekben gazdag anyagát. Mégsem sikerült megegyezésre jutniuk, éspedig főként azért nem, mert nem a könyvtár- és tudománypolitikai szempontok, hanem a kérdés tulajdonjogi vonatkozásai kerültek az érdeklődés előterébe. A most jóváhagyott szerződés — természetszerűleg — nem tulajdonjogi, hanem szocialista könyvtárpolitikai elgondolásokon alapszik, és a két könyvtár társadalmi funkciójából indul ki. Nem érinti az együttműködő felek szervezeti önállóságát, és a legteljesebb mértékben tiszteletben tartja a Kollégium gyűjteményének könyvtári műemlék-jellegét. A gyűjtési és olvasószolgálati profilok körülhatárolása alapján össze­egyezteti a két könyvtár állományfejlesztési tervét. Kimondja a kooperatív katalogizáló munka megindítását. A kutatók munkájának zavartalansága és az egyeztetett könyv­beszerzés megvalósítása érdekében mindkét helyen hozzáférhető lesz a másik fél gyűjte­ményének katalógusa. Egymás anyagának zökkenőmentes átkölcsönzését rendszeres küldöncszolgálat biztosítja. Az együttműködés — magától értetődően — kiterjed az eljárások és módszerek összeegyeztetésére, nem különben a szakmai továbbképzésnek közös program alapján, az Egyetemi Könyvtár tanfolyamai keretében történő meg­oldására. Mindezek megvalósítása révén belátható közelségbe került az az idő, amikor Debrecen tudományos munkásai (sőt, a könyvtárközi kölcsönzés közbeiktatásával, ennél sokkal szélesebb közönség) úgy használhatják a két gyűjteményt, mint egyetlen nagy könyvtár olvasói. CSUKY ISTVÁN­A bibliográfiai munkajogi szabályozása a népi demokráciákban. A népi demokratikus országok tudományos könyvtárainak bibliográfiai munkája azt a fontos célt szolgálja, hogy az olvasóközönség széles rétegeihez hozza közelebb a haladó tudo­mánynak azokat az eredményeit, amelyek a gyakorlati termelő munka sikerét vannak

Next