Magyar Könyvszemle, 1957 (73. évfolyam, 1-4. szám)
Csűry István: A hazai könyvtárvizsgálatok időszerű kérdései 1
12 Csűry István kialakítható a hivatott könyvtárvizsgálóknak egy viszonylag állandó csoportja. (Főfoglalkozású könyvtárvizsgálókra két okból nem gondolunk : egyrészt mert a rendszeres könyvtári gyakorlat hiánya gyöngítené a szakértők valóságérzékét, másrészt mert a magyar könyvtárhálózat méreteit tekintve, állandó foglalkoztatásukra amúgy sem kerülhetne sor.) Végül : a Népművelési Minisztérium hivatása lenne az is, hogy a könyvtárakat fenntartó minisztériumokat és más szerveket tájékoztassa a könyvtárvizsgálatok szerepéről. Ez a tájékoztatás az egész könyvtárügy szempontjából kedvező hivatalos álláspont kialakítását is előmozdítaná, hozzájárulna ahhoz, hogy a felettes szervek könyvtárügyi intézkedéseikben, költségvetésük megtervezésében használják fel a könyvtárvizsgálatok eredményeit. A könyvtárvizsgálat természetesen nem veszi le a hivatásos vezetők és a könyvtárosok vállairól a problémákban való önálló elmélyedés gondját. De az eddigi kedvező tapasztalatok és a még ki nem aknázott lehetőségek ismeretében a szervező ós irányító munka nélkülözhetetlen segédeszközének, fejlődésünk egyik ösztönzőjének tekinthetjük, és rendszeresítésétől a könyvtári munka színvonalának további emelését várjuk. CSŰRY ISTVÁN ISTVÁN CSŰRY: AKTUELLE FRAGEN DER METHODOLOGISCHEN UNTERSUCHUNG DER BIBLIOTHEKSARBEIT-IN UNGARN 1951 bis 1955 wurde die Arbeit der bedeutendsten ungarischen Bibliotheker» durch fachmännische Kommissionen planmässig untersucht. Die Untersuchungen übten eine förderliche Wirkung auf das Leben der betreffenden Bibliotheken aus, obwohl sie hauptsächlich zum Informieren der Obrigkeit bestimmt waren. Diese Bestimmung ist auch in den Zielsetzungen (Dienst bibliothekspolitischer Interessen des Landes), im Eigenart (Kontrolle als vorherrschender Gesichtspunkt) und in den Methoden der Untersuchungen nachzuweisen. In der Mehrzahl der Fälle wurden die folgenden Gebiete analysiert : 1. Die Aufgaben der Bibliothek. 2. Geschichte, gegenwärtige Lage, weitere Perspektiven. 3. Verwaltung. 4. Organisation, Planung, Kontrolle. 5. Zentrale Aufgaben. Hauptbücherei und Zweigstellen. 6. Personal. 7. Sammelkreis, Bestände, Erwerbung. 8. Bearbeitung. Kataloge. 9. Öffentlicher Dienst. 10. Bibliographische und bibliothekswissenschaftliche Arbeit. Berufsausbildung. 11. Beziehungen der Bibliothek zu anderen Organen. Die finanziellen Probleme und die höchst zeitgemässen Fragen der Kooperation zwischen Bibliotheken wurden wenig beachtet. Die Entwicklungsmöglichkeiten der Gebäude und der Ausstattung wurden nicht nach technischen Gesichtspunkten und mit dem Anspruch moderner Bertiebsorganisation untersucht. Die Analyse der Arbeitsvorgänge, der Kontrolle und der statistischen Methoden war nicht tiefgehend genug. Auch die Ausführung der Vorschläge, die auf Grund der Untersuchungsergebnisss durch die Kommissionen gemacht worden sind, Hess noch manches zu wünschen übrig. Am seltensten gelang es die finanziell bedingten Vorschläge in Wirklichkeit umzusetzen. Ein anderer Teil der Vorschläge scheiterte wegen Mangel an Kontrolle, oder wegen unrichtiger Auffassung derselben. Bedauerlich ist weiterhin, dass die Veröffentlichung der Untersuchungsberichte unterblieb. All diese Bemerkungen schwächen aber die positiven Ergebnisse der Untersuchungen nicht ab, von welchen die folgenden hervorzuheben sind :