Magyar Könyvszemle, 1959 (75. évfolyam, 1-4. szám)

SZEMLE - Szomoru István: A ceglédi hírlapírás története I. 1878–1919. (Ism. Nagy Dezső) 143

tánsok, botcsinálta újságírók voltak, vagy politikai karrierre törő helybeli ügyvédek, minden különösebb perspektíva és kon­cepció nélkül. A függetlenségi, 48-as Kossuth-párt álláspontján voltak ugyan, de a pártpolitika kimerült a görögtüzes frázisokban. Ez a párt s a vele kapcsolatos 48-as olvasókör invitálta meg TÁNCSICS Mihályt 1876-ban, hogy Cegléden tele­pedjék meg. Az első lelkendező napok el­múltával szinte éhenveszni hagyták. KOS­SUTH Ferencet ceglédi képviselősége idején túlzott propagandával szolgálták, ami neki magának is terhére volt. Külön kell megemlékeznünk a Nép­akaratról. Ez a lap a Tanácsköztársaság idején jelent meg mint a helyi Szocialista Kommunista Párt hivatalos lapja. Bátor, kemény, őszinte és öntudatos hangjával, változatos anyagával igyekezett átfogni a helyileg megoldásra váró problémák tel­jességét, következetesen védte a munkás­hatalmat és a dolgozók egyetemes érdekeit. A lap mindössze három hónapig jelent meg, mégis jelentős munkát végzett. A szerző nem vállalkozott nagyigényű értékelésre, amelyre pedig a felsorolt újságok évfolyamainak személyes birtoká­ban vállalkozhatott volna. Láthatólag ke­rülte a kényes kérdéseket, az elvi állás­foglalást, s így munkájának hírlapokkal foglalkozó része, ha helyileg nélkülöz­hetetlen, hézagpótló is, nem több szorgal­masan összehordott pozitivista adathalmaz­nál. Külön kívánjuk kiemelni dolgozatá­ból azokat az adatokat, melyek országos érdeklődésre is számot tarthatnak szakmai vonatkozásokban, s ezek a ceglédi nyomda­történeti adatok, melyeket a szerző nagy fáradsággal, utánjárással hozott felszínre az ismeretlen „mélyvízből". Az első ceglédi nyomdász , LESSKA Nándor 1878 nyarán telepedett meg a városban. 1850. szeptember 12-én szüle­tett Ausztriában, Schurns nevű faluban. 1865 —68-ig Gyulán DOBAY János nyom­dájában tanulta a nyomdászatot, s ugyan­ott 1869-ig betűszedőként volt alkalmazás­ban. 1870 —71-ben a budapesti Egyetemi Nyomdában működött. 1872-ben LONTAY Antal nyomdájában, 1872 —75-ben Deb­recen városi nyomdájában találjuk mint gépmestert, 1875 — 76-ban ismét Gyulán, 1877-ben Budán az Állami Nyomdában. Ólommérgezése miatt az orvosok eltilt­ják a munkától, s így juthatott arra a gondolatra, hogy valamelyik csendes, vi­déki városkában maga is nyomdát nyit.Családja szépen felszerelt nyomdát szer­zett neki, de a nyomda felállítása után néhány hónapra saját gyászjelentését nyomtatták ki. 1879. január 19-én el­hunyt, 29 éves korában. LESSKA kezdeményezte az első heti­lapot. 1878 karácsonyán jelent meg a, Czegléd első mutatványszáma, melyet egy hét múlva az I. évf. számai követtek. A nyomdát testvére, LESSKA Karolin vette át, majd egy hónap múlva az isme­retlen helyről ideérkezett PIRINGER János. 1883-ban új nyomdász került a városba, GEBEY Endrének hívták. Három év múlva, 1886. július végén nyomdája megszűnt s vele az itt nyomta­tott Czegléd is. Következő néhány számát Nagykőrösre vitték át nyomtatni. 1866 augusztusától már ismét van nyomdája a városnak : PIROS József és társaié, amely a legmodernebb betűanyag­gal volt felszerelve. PIROS eredetileg könyv­kötő volt, és a Vasút utca 101. alatt ren­dezte be telephelyét. Nyomdásztársának nevét nem sikerült kideríteni. A szerző úgy véli, hogy a Piros-nyomda a GEBEY-nyomdának utódja volt. Ezt látszanak iga­zolni a lap azonos betűtípusai, s a lapban használt sarok- és szegélydíszek hasonló­sága. 1891 áprilisától a PIROS-nyomdában készült a Czegléd és Vidéke c. lap is. Az évfolyamok hiányossága miatt nem állapítható meg pontosan, hogy a Czegléd­et mikor „ragadta magához" SEBŐK Béla helybéli nyomdász (feltehetőleg a 90-es évek végén). A szerkesztőség tagjai ekkor egyöntetűen kiléptek és új lapot indí­tottak Czeglédi Újság címen, s ebbe be­olvasztották a Czegléd és Vidéke c. lapot is, mely IX. évfolyamában járt ekkor, s a­ NAGY Elek-féle nyomdában készült..

Next