Magyar Könyvszemle, 1959 (75. évfolyam, 1-4. szám)
SZEMLE - Szomoru István: A ceglédi hírlapírás története I. 1878–1919. (Ism. Nagy Dezső) 143
tánsok, botcsinálta újságírók voltak, vagy politikai karrierre törő helybeli ügyvédek, minden különösebb perspektíva és koncepció nélkül. A függetlenségi, 48-as Kossuth-párt álláspontján voltak ugyan, de a pártpolitika kimerült a görögtüzes frázisokban. Ez a párt s a vele kapcsolatos 48-as olvasókör invitálta meg TÁNCSICS Mihályt 1876-ban, hogy Cegléden telepedjék meg. Az első lelkendező napok elmúltával szinte éhenveszni hagyták. KOSSUTH Ferencet ceglédi képviselősége idején túlzott propagandával szolgálták, ami neki magának is terhére volt. Külön kell megemlékeznünk a Népakaratról. Ez a lap a Tanácsköztársaság idején jelent meg mint a helyi Szocialista Kommunista Párt hivatalos lapja. Bátor, kemény, őszinte és öntudatos hangjával, változatos anyagával igyekezett átfogni a helyileg megoldásra váró problémák teljességét, következetesen védte a munkáshatalmat és a dolgozók egyetemes érdekeit. A lap mindössze három hónapig jelent meg, mégis jelentős munkát végzett. A szerző nem vállalkozott nagyigényű értékelésre, amelyre pedig a felsorolt újságok évfolyamainak személyes birtokában vállalkozhatott volna. Láthatólag kerülte a kényes kérdéseket, az elvi állásfoglalást, s így munkájának hírlapokkal foglalkozó része, ha helyileg nélkülözhetetlen, hézagpótló is, nem több szorgalmasan összehordott pozitivista adathalmaznál. Külön kívánjuk kiemelni dolgozatából azokat az adatokat, melyek országos érdeklődésre is számot tarthatnak szakmai vonatkozásokban, s ezek a ceglédi nyomdatörténeti adatok, melyeket a szerző nagy fáradsággal, utánjárással hozott felszínre az ismeretlen „mélyvízből". Az első ceglédi nyomdász , LESSKA Nándor 1878 nyarán telepedett meg a városban. 1850. szeptember 12-én született Ausztriában, Schurns nevű faluban. 1865 —68-ig Gyulán DOBAY János nyomdájában tanulta a nyomdászatot, s ugyanott 1869-ig betűszedőként volt alkalmazásban. 1870 —71-ben a budapesti Egyetemi Nyomdában működött. 1872-ben LONTAY Antal nyomdájában, 1872 —75-ben Debrecen városi nyomdájában találjuk mint gépmestert, 1875 — 76-ban ismét Gyulán, 1877-ben Budán az Állami Nyomdában. Ólommérgezése miatt az orvosok eltiltják a munkától, s így juthatott arra a gondolatra, hogy valamelyik csendes, vidéki városkában maga is nyomdát nyit.Családja szépen felszerelt nyomdát szerzett neki, de a nyomda felállítása után néhány hónapra saját gyászjelentését nyomtatták ki. 1879. január 19-én elhunyt, 29 éves korában. LESSKA kezdeményezte az első hetilapot. 1878 karácsonyán jelent meg a, Czegléd első mutatványszáma, melyet egy hét múlva az I. évf. számai követtek. A nyomdát testvére, LESSKA Karolin vette át, majd egy hónap múlva az ismeretlen helyről ideérkezett PIRINGER János. 1883-ban új nyomdász került a városba, GEBEY Endrének hívták. Három év múlva, 1886. július végén nyomdája megszűnt s vele az itt nyomtatott Czegléd is. Következő néhány számát Nagykőrösre vitték át nyomtatni. 1866 augusztusától már ismét van nyomdája a városnak : PIROS József és társaié, amely a legmodernebb betűanyaggal volt felszerelve. PIROS eredetileg könyvkötő volt, és a Vasút utca 101. alatt rendezte be telephelyét. Nyomdásztársának nevét nem sikerült kideríteni. A szerző úgy véli, hogy a Piros-nyomda a GEBEY-nyomdának utódja volt. Ezt látszanak igazolni a lap azonos betűtípusai, s a lapban használt sarok- és szegélydíszek hasonlósága. 1891 áprilisától a PIROS-nyomdában készült a Czegléd és Vidéke c. lap is. Az évfolyamok hiányossága miatt nem állapítható meg pontosan, hogy a Czeglédet mikor „ragadta magához" SEBŐK Béla helybéli nyomdász (feltehetőleg a 90-es évek végén). A szerkesztőség tagjai ekkor egyöntetűen kiléptek és új lapot indítottak Czeglédi Újság címen, s ebbe beolvasztották a Czegléd és Vidéke c. lapot is, mely IX. évfolyamában járt ekkor, s a NAGY Elek-féle nyomdában készült..