Magyar Könyvszemle, 1962 (78. évfolyam, 1-4. szám)
Péter Zoltán: A jubiláló Ráday-Könyvtár 303
314 Péter Zoltán vétel, így 1936-ban az Iparművészeti Múzeumban rendezett művészettörténeti kiállításon, 1937-ben a Székesfővárosi Könyvtárban a Bibliophil Társaság kiállításán (48 művel), ugyanott 1938-ban is, az Iparművészeti Múzeumban Buda visszavétele 250. évfordulójára rendezett történeti kiállításon, 1955-ben az OSZK kiállításán (100 művel) gazdag anyaggal vett részt a gyűjtemény. Saját rendezésében is több kiállítása volt, így 1953-ban nagyszabású Biblia-kiállítás, 1954-ben RÁDAY-emlékkiállítás, JÓKAI-kiállítás, AUGUSTINUS-emlékkiállítás, 1956-ban a holland-magyar kapcsolatokra vonatkozó kiadványok és iratok bemutatása. Legújabban a péceli Hazafias Népfront kultúrnapjainak keretében a péceli RÁDAY-kastély szépen restaurált földszinti könyvtártermében 1960 nyarán RÁDAY-kiállítást, 1961-ben ugyanott SZEMÉRE -emlékkiállítást rendezett. Több kiadványhoz nyújtott forrásanyagot, így a már említett RÁDAY-levelezésen kívül az 1937-ben megjelent A rézmetszettel díszített könyv illusztrációinak igen nagy részét a Ráday Könyvtár régi rézmetszetekkel díszített pompás darabjai szolgáltatták.30 WESZPRÉMI István Luccinctája, 1. kötetének új kiadásához is a gyűjtemény eredeti példányát használták.31 Most jelent meg az Országos Orvostörténeti Könyvtár gondozásában MELIUSJUHÁSZ Péter Herbáriumának, új kiadása. E munkában is hasznát vették a gyűjtemény ritka példányának. Az Országos Széchényi Könyvtár által kiadásra kerülő nemzeti bibliográfiához és az Akadémia kiadásában készülő folyóiratbibliográfiához is sok értékes adatot szolgáltat a Ráday Könyvtár. Legújabban került elő STULLER Ferenc 1835-ből való Gyorsirászatának kéziratos példánya a Szemere Tárból. Ezt az egyik legrégibb magyar gyorsírászati emléket kötetesen nyomtatásban is kiadja a Gyorsíróegyesület. Az egész gyűjtemény alapjellegéből következik, hogy az aránylag nem nagy könyvtár igen sok nagybecsű értékkel rendelkezik, messze azon a szokványos arányon felül, amint ez más, nagyobb könyvtárakban is tapasztalható. A RÁDAYak könyvszeretete, áldozatkészsége, irodalmi műveltsége hozta magával, hogy a könyvnyomtatás becses termékeinek javát igyekeztek megszerezni. Ezért olyan gazdag ma is a gyűjtemény incunabulumokban (44), antiquában (1550-ig: 232 mű) és a Régi Magyar Könyvtár példányaiban (1128 mű). Legrégibb nyomtatott könyve a BESSARION bíboros Adversux calumniatorem Platonis c. munkája, amely Rómában 1469-ben jelent meg. Sok régi könyvét a benne található kéziratos bejegyzés teszi rendkívül becsessé, így I. RÁKÓCZY György erdélyi fejedelem sok bejegyzését tartalmazza az a díszes kiállítású Biblia, amely KÁROLI Gáspár fordításában 1608-ban jelent meg Hanauban. Nemrégiben SZENCZI MOLNÁR Albert Institutio-fordításának ama példánya került kézbe a rendezés és feldolgozás során, amelyet a szerző saját kezűleg dedikált I. RÁKÓCZY György fejedelemnek. Az ő bejegyzéséhez társul a fejedelem feljegyzése ezzel kapcsolatban.32 A mintegy 31 unikumból legérdekesebb RÁDAY Pál Lelki hódulás c. művének első kiadása, 3710-ből, amelyről azt hitték, hogy elveszett. Valószínű, hogy éppen a szerző saját példánya került vissza adományképpen a gyűjtemény birtokába 1943-ban.33 30 Ld. 1. sz. jegyzetet. 31 WESZPRÉMI Stephanus: Succincta medicorum Hungariae et Transilvaniae biographia. Leipzig, 1774—1781. 32 Az keresztyén religiora és igaz hitre való tanítás, mellyet Deákul irt CAIYINUS. János. . . Magyar nyelvre fordított MOLNÁR Albert. Hannover, 1624. 33 SEBESTYÉN Andor ajándékozta a könyvtárnak 1943-ban.