Magyar Könyvszemle, 1971 (87. évfolyam, 1-4. szám)

Bakács István: A Magyar Országos Levéltár és a Magyar Nemzeti Múzeumi Levéltár 1926–1934 közötti kapcsolatairól 310

BAKÁCS ISTVÁN A Magyar Országos Levéltár és a Magyar Nemzeti Múzeumi Levéltár 1926—1934 közötti kapcsolatairól 1926 júliusa a Magyar Nemzeti Múzeumi Levéltár történetében új fejezetet nyitott. A Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárának 1866-ban alakult kézirat­tárából 1882-ben kivált levéltári osztálya — amely ötnegyed század céltudatos gyűjtésének eredményeképpen mintegy 1200 folyóméternyi, az ország minden részére vonatkozó iratanyagot foglalt magában, közte 134 letétként átvett családi levéltárat, az 1109. évtől kezdődően az első világháború végéig — ekkor költözött fel a Nemzeti Múzeum épületéből az Országos Levéltár egyik, a Bécsi kapu felé eső III. emeleti raktárába. A Múzeum épületében ugyanis a húszas években már oly nagy volt a zsúfoltság, hogy elodázhatatlan volt egyes gyűjtemények elköltöztetése. Előbb ugyan felmerült az a terv, hogy a levél­tárat a Múzeum épületének akkor épített harmadik emeletén kellene elhelyezni, de ezt a tervet a villámcsapásból eredő tűzveszélytől, a tetőbeázástól, a meleg és száraz levegőtől való félelem elvettette s így döntöttek az Országos Levéltár épületébe való felköltöztetés mellett.­ A szóbanforgó raktárat ekkor még a Hadtörténelmi Levéltár dolgozószobákként használta, de — minden való­színűség szerint KLEBELSBERG Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter kultúrpolitikai elgondolásainak megfelelően, személyes közbenjárására — a másik harmadik emeleti raktárból kiköltöztették az addig itt lakókat, s a Had­történelmi Levéltár ezt a raktárt csereképpen megkapta.­ Maga a felköltözés nem történt meg minden nehézség nélkül. 1926 januárjá­ban a miniszter értekezletet hívott össze a felköltözés ügyében, s mind ő, mind LUKINICH Imre, a könyvtár akkori igazgatója a leghatározottabban biztosította a múzeumi levéltár tisztviselőit, hogy sem a levéltár, sem annak dolgozói semmi körülmények között sem lesznek beolvasztva az Országos Levéltárba, illetőleg annak személyi létszámába.­ Erre a „biztosításra" azért volt szükség, mert a Tanácsköztársaság idején egyszer már kimondták a Múzeumi és az Országos Levéltár egyesítését. Az Országos Levéltár akkori vezetője — miként ezt MELICH János, a Könyvtár igazgatója 1919 szeptemberében kifejtette — a múzeumi levéltár „elvétele" mellett hol a kézirattár történeti anyagát, hol az egész kézirattárat is be akarta olvasztani az Országos Levéltár anyagába.­ ­ DEZSÉNYI Béla: Szervezet, ügyvitel és igazgatás az Országos Széchényi Könyvtárban a Horthy-korszak elején. Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1967. Bp. 1969. 177.1. 2 Magyar Országos Le­vél­tár Irattár (Továbbiakban: OLY 1) 128, 135, 165/1926,306/1937, 46/1934. sz. Jelentés az Országos Levéltár 1926. évi állapotáról és működéséről. Levéltári Közl. 1927. 328. 1. — NYIKEŐ István: Az Országos Széchényi Könyvtár átszervezési mun­kálatai. Magy. Könyvszló 1927. 218. 1.: szerinte a felszállítás KLEBELSBERG régi terve volt a fejlődésképes elhelyezés és a levéltári kutatások előnyére. 3 Országos Széchényi Könyvtár Irattár. (Továbbiakban: OSZK Irattár), 156/1926.

Next