Magyar Könyvszemle, 1974 (90. évfolyam, 1-4. szám)

SZEMLE - Evangeheliarul slavo–român de la Sibiu, 1551–1553 (Hervay Ferenc) 200

Csaba, Édes Gergely, é.g., Galli Mátyás, Garázda Péter, g.p., (g. p.), G.P., Mohai Ágnes, (z. b.), Z. b. A repertórium egyébként más cikkeket is elhanyagol. Nem említi a rövid ideig létező Rosta című rovatot és a szintén csak időszakosan megjelenő Hitel-Világ-Stádium rovat közgazdasági cikkeinek nagy részét. A Beküldött könyvek című rovat aláírással ellátott cikkeinek is csak egy részére utal. Az említett hiányokon kívül olyan elté­réseket is találunk a folyóirat és a repertó­rium anyaga között, melyekről nem álla­pítható meg minden esetben, hogy való­ságos hibák-e, vagy csak egyszerű sajtó­hibák. E kétes esetek közé tartoznak: egyes cikkek címeinek pontatlan átírása, tételszámoknak, lapszámoknak a folyóira­téitól eltérő nyomtatása. Néhány cikk helyes címét közöljük a repertórium tételszámaival: 18., önarckép : 1929 (és nem 1919), 174.: A hipotézis (a névelő kimaradt a címből), 220.: Hét helyett A hét, 272.: Groteszk és plakát (itt a kötő­szó maradt ki a címből), 254. és 256.: BERCZELInek két drámájáról a Tigrisek­ről és a Fiatalokról van szó (a repertórium­ból ez nem derül ki), 537.: Az arckép és a jog (itt az ,,a" névelő hiányzik), 558.. ,. . . üvegházfiak (üvegháziak helyett), 697. Részletek K. K. hírlapcikkeiből (nem K. L.-éiből). A 235., 429. és 591. tétel­számok után a biedermeyer szó írása hibás, ugyanis a folyóirat is és a ma érvényben levő helyesírási szabálykönyv szótára is biedermeiert ír. A Névmutató hibáinak (amelyek inkább csak sajtóhibák) korrigálása: BECZÁSSY Judit neve mellett a helyes tételszám: 252. A NÉGYESY László neve mellett levő tételszámot (556) kurzívan kellett volna szedni, hiszen a cikket (egy nyílt levél) ő írta. A Névmutató hiányossága még, hogy nem tesz különbséget a XX. századi irodalomtörténész és a XVIII—XIX. szá­zad fordulóján élt székesfehérvári püspök (mindkettő HORVÁTH János) neve között. Néhány lapszám-eltérés helyesbítése: a folyóiratban ROZVÁNYI Vilmos verse a 95. lapon van (a tételszám 137). 669-es tételszám: a cikk az 57 — 59. lapokon van. 727-es tételszám: az egyik 1934-es Vissz­hang rovat a 44 — 45. lapokon van. Mindez nem változtatja meg vélemé­nyünket: indokolt kezdeményezés volt a repertórium összeállítása: a kis füzet fel­ébreszti figyelmünket egy tizenhét évig működő érdekes folyóiratra, és jelentős segítséget nyújt a kutatók számára is. HARGITTAY EMIL Evangeheliarul slavo-român de la Sibiu, 1551—1553. (Studiu introductiv filologic de acad. Emil PETROVICI, studiu intro­ductiv istoric de L. DEMÉNY.) Bucuresti 1971. Editura Academiei. 420­1. A legrégibb román nyelvű, pontosabban bilingvis­t-egyházi szláv és román nyelvű könyv hasonmás kiadása bevezető tanul­mányokkal. Nyomtatott könyvről van szó, amelyet időben egyetlen román nyelvű kéziratos könyv sem előz meg. Egyetlen ismert töredékét, amely Máté evangéliu­mát csaknem teljesen felöleli, a leningrádi Szaltikov-Scsedrin Könyvtár őrzi. Hiány­zik az első evangélium eleje és vége és a többi három evangélium. E nyomtatvány, éppen mert alig maradt fenn emléke, hosszú ideig csaknem ismeretlen volt, és sokáig 1580 körüli kiadványnak tartották. 1964 —65-ben DEMÉNY Lajos és jómagam egyidejűleg, de egymástól függetlenül meg­állapítottuk, hogy ez a legrégibb ismert román nyelven nyomtatott szöveg, amely Nagyszebenben készült Filip MOLDAVEA­NU­L betűivel. Én a Leningrádból kapott mikrofilm alapján dolgoztam, DEMÉNY Lajos leningrádi kiküldetése során köz­vetlenül magát a töredéket tanulmányoz­hatta. Publikációink is egyidejűleg jelentek meg egyrészt a Magyar Könyvszemlében (1965. 119—127), másrészt a Revue roui­­maine d'histoire c. folyóiratban (1965. 385 — 412). A nyomtatás idejét FIJLIP pon­tosan 1546-ra datált másik könyve, a szláv evangéliárium alapján 1547/48-ban véltem megállapíthatni, a könyv papírjá­nak későbbi tüzetes vizsgálata azonban a romániai kutatókat arról győzte meg, hogy a nyomtatás az 1551 —1553. években történt. Érdekes megjegyeznem, hogy amíg korábban a régi román könyvekről csak elvétve jelent meg egy-egy kiadvány vagy tanulmány, 1965-től a cikkek, kiad­ványok, szövegközlések és hasonmások egész sora foglalkozik az első, románok számára nyomtatott könyvekkel, azoknak történetével, nyomtatásával, papírjával, nyelvével. E fakszimilében kiadott töredék régiségével minden más könyvben meg­maradt román nyelvű szöveget megelőz, és éppen ezért a román nyelv történetének igen becses emléke. Méltán adta ki a Román Akadémia a töredék reprodukció­ját egész terjedelmében, az összes előfor­dulást felölelő betűrendes szó­jegyzékkel és két bevezető tanulmánnyal, finom kréta­papíron, szép kötésben. A román szöveg nyelvéről Emil PETROVICI ír, de a nyel­vészeti kutatások ezzel még nem zárultak le. DEMÉNY Lajos részletesen foglalkozik a töredék ismeretének történetével. Saját kutatásai nyomán ismerteti a töredék

Next