Magyar Könyvszemle, 1977 (93. évfolyam, 1-4. szám)

KÖZLEMÉNYEK - Szilágyi Ferenc: Bartha Boldizsár Rövid Chronicajának XIX. századi kiadásáról 367

370 Közlemények Mivel megírja, hogy a munka 107 lap terjedelmű s ebből 84 jut a Chronicára, a többi a Declaratiora, eldőlt, hogy a prágai példány azonos ezzel a XIX. század eleji — föltehe­tően debreceni — kiadással. (A 107 oldalas prágai példány is tartalmazza Pósalaki János Declaratioját, amelyet különben Csokonai József is bemásoltatott — magyar nyelven ! — naplójába­, s amelyet általában együtt másoltak le ebben az időben Bartha Chronicá­jával.20 A Zoltai által említett példány jelenleg is megtalálható a debreceni kollégium Nagy­könyvtárában, s így kétséget kizáróan sikerült azonosítanom vele a prágai Egyetemi Könyvtárban a Széll Farkas hagyatékában talált példányt. Ezek szerint ebből a XIX. század eleji — valószínűleg debreceni — kiadásból jelenleg két példány ismeretes. Az 1819-i bécsi s a vele nagyjából egykorúnak tekinthető debreceni kiadás mellett volt még egy közel egykorú kiadása Bartha Ghronicájának, s ez most már pontosan helyhez és időhöz köthető. Már Szinnyei említést tett arról 1891-ben, hogy „Lenyomatott újra a jelen század első felében a debreczeni naptárakban; ezekből Nagy Gábor 1837- en egy példányt összeállí­tott, mely megvan a nemzeti múzeumban . . ."is A „debreczeni naptárak" nem más, mint a Csokonai barátja, Fazekas Mihály által szerkesztett Debreczeni Magyar Kalendárium, amelynek 1822—1831-i évfolyamában jelent meg Bartha munkája, némi kihagyással (a diák- és cívislázongásokról szóló részletek maradtak ki, nyilván tekintettel a cenzúrára is). Ezekből a közleményekből állította össze Csokonai másik barátja, a könyv- és kézirat­gyűjtő ügyvéd, Nagy Gábor a Szinnyei által is említett példányt, amely jelenleg az OSZK-ban 197 844. jelzet alatt található.22 Nagy Gábor jegyzés­éből az is kiderül, hogy csak kéz­iratos másolatból ismerte az 1666-i első kiadást, s nem tudott a későbbi bécsi és debreceni kiadásokról. Fazekas kalendáriumi közlését nevezi „második kiadás"-nak.23 Mindenesetre igen érdekes, hogy Bartha Boldizsár 1666-i Chwonicajának, több mint 150 év múltán, szinte egyidőben három új kiadása is született. A fölmerülő igény érthető Debrecennek a Habsburg-katolicizmus által fenyegetett már említett helyzetéből. S az, hogy Barthának erősen protestáns és demokratikus színezetű munkája nem kívánatos könyv volt a Habsburg-birodalomban, látható abból is, hogy mind az 1819-i bécsi, mind a nagyjából vele egyidős debreceni kiadás a kiadó és a nyomda neve nélkül látott nap­világot s Fazekas Mihály is elhagyott két kényes fejezetet belőle naptárában. A mű nagy olvasottságára jellemző, hogy a bécsi kiadásból egy példány sem maradt ránk s a debreceni kiadásból is mindössze kettő: kevesebb, mint a szintén nagyon ritka XVII. századi editio princepsből. Gondolkodni lehetne Bartha Boldizsár irodalmilag is értékes munkájának — amelyet már Csokonai is ki akart adni s amelyből mindössze egyetlen teljesen ép példány ismeretes — új hasonmás kiadásáról. SZILÁGYI FERENC 19 L. CsEml 544. 20 L. DebrSz. 1939. 173. 21 MÍrók I, 638. 22 A kötetté ollózott, fűzött közlemények elején Nagy Gábor autográf bejegyzése : „Bartha Boldisár Debreczen Krónikája. Nyomt. Debreczenben. 1666. Sadréth egynehány Kalendáriumokban lett új nyomtatásból öszveszedte 1837-ben Nagy Gábor sk." 23 „Ezen második kiadásban a' nyomtatás ideje 1664-ig hibásan létetik; mert 1666-os Debreczeni 8° kinyomtattatását mind az én Kéziratom, mind a' Gróf Teleky Sámuel Catalogussa III 97. mind Horányi I. 166. bizonyítják. Ezek közt Telekynek legtöbb hitelt adhatni, kinek maga a' könyv is megvolt."

Next