Magyar Könyvszemle, 1977 (93. évfolyam, 1-4. szám)
KÖZLEMÉNYEK - Szilágyi Ferenc: Bartha Boldizsár Rövid Chronicajának XIX. századi kiadásáról 367
370 Közlemények Mivel megírja, hogy a munka 107 lap terjedelmű s ebből 84 jut a Chronicára, a többi a Declaratiora, eldőlt, hogy a prágai példány azonos ezzel a XIX. század eleji — föltehetően debreceni — kiadással. (A 107 oldalas prágai példány is tartalmazza Pósalaki János Declaratioját, amelyet különben Csokonai József is bemásoltatott — magyar nyelven ! — naplójába, s amelyet általában együtt másoltak le ebben az időben Bartha Chronicájával.20 A Zoltai által említett példány jelenleg is megtalálható a debreceni kollégium Nagykönyvtárában, s így kétséget kizáróan sikerült azonosítanom vele a prágai Egyetemi Könyvtárban a Széll Farkas hagyatékában talált példányt. Ezek szerint ebből a XIX. század eleji — valószínűleg debreceni — kiadásból jelenleg két példány ismeretes. Az 1819-i bécsi s a vele nagyjából egykorúnak tekinthető debreceni kiadás mellett volt még egy közel egykorú kiadása Bartha Ghronicájának, s ez most már pontosan helyhez és időhöz köthető. Már Szinnyei említést tett arról 1891-ben, hogy „Lenyomatott újra a jelen század első felében a debreczeni naptárakban; ezekből Nagy Gábor 1837- en egy példányt összeállított, mely megvan a nemzeti múzeumban . . ."is A „debreczeni naptárak" nem más, mint a Csokonai barátja, Fazekas Mihály által szerkesztett Debreczeni Magyar Kalendárium, amelynek 1822—1831-i évfolyamában jelent meg Bartha munkája, némi kihagyással (a diák- és cívislázongásokról szóló részletek maradtak ki, nyilván tekintettel a cenzúrára is). Ezekből a közleményekből állította össze Csokonai másik barátja, a könyv- és kéziratgyűjtő ügyvéd, Nagy Gábor a Szinnyei által is említett példányt, amely jelenleg az OSZK-ban 197 844. jelzet alatt található.22 Nagy Gábor jegyzéséből az is kiderül, hogy csak kéziratos másolatból ismerte az 1666-i első kiadást, s nem tudott a későbbi bécsi és debreceni kiadásokról. Fazekas kalendáriumi közlését nevezi „második kiadás"-nak.23 Mindenesetre igen érdekes, hogy Bartha Boldizsár 1666-i Chwonicajának, több mint 150 év múltán, szinte egyidőben három új kiadása is született. A fölmerülő igény érthető Debrecennek a Habsburg-katolicizmus által fenyegetett már említett helyzetéből. S az, hogy Barthának erősen protestáns és demokratikus színezetű munkája nem kívánatos könyv volt a Habsburg-birodalomban, látható abból is, hogy mind az 1819-i bécsi, mind a nagyjából vele egyidős debreceni kiadás a kiadó és a nyomda neve nélkül látott napvilágot s Fazekas Mihály is elhagyott két kényes fejezetet belőle naptárában. A mű nagy olvasottságára jellemző, hogy a bécsi kiadásból egy példány sem maradt ránk s a debreceni kiadásból is mindössze kettő: kevesebb, mint a szintén nagyon ritka XVII. századi editio princepsből. Gondolkodni lehetne Bartha Boldizsár irodalmilag is értékes munkájának — amelyet már Csokonai is ki akart adni s amelyből mindössze egyetlen teljesen ép példány ismeretes — új hasonmás kiadásáról. SZILÁGYI FERENC 19 L. CsEml 544. 20 L. DebrSz. 1939. 173. 21 MÍrók I, 638. 22 A kötetté ollózott, fűzött közlemények elején Nagy Gábor autográf bejegyzése : „Bartha Boldisár Debreczen Krónikája. Nyomt. Debreczenben. 1666. Sadréth egynehány Kalendáriumokban lett új nyomtatásból öszveszedte 1837-ben Nagy Gábor sk." 23 „Ezen második kiadásban a' nyomtatás ideje 1664-ig hibásan létetik; mert 1666-os Debreczeni 8° kinyomtattatását mind az én Kéziratom, mind a' Gróf Teleky Sámuel Catalogussa III 97. mind Horányi I. 166. bizonyítják. Ezek közt Telekynek legtöbb hitelt adhatni, kinek maga a' könyv is megvolt."