Magyar Könyvszemle, 1978 (94. évfolyam, 1-4. szám)

KÖZLEMÉNYEK - Szilágyi Ferenc: A „Dorottya” ismeretlen illusztrált kiadása 339

Közlemény­ek 341 De közölt addig valóban ismeretlen művet is: 1875-ben Csokonai ismeretlen költeménye címmel a Kotzebue-ból fordított A' Kétségbe esést.". A vers fejszövegében a következő­ket közli — nyilván a kéziratos forrás alapján: „Versezet, melyben egy tudvalevő és sokak elhervasztására még most is életben levő féreg által felboszantatván, a fátum ellen, elra­gadtatva, kikelni látszik Cs. V. M. 1804." A vers kiadástörténete szempontjából is fontos ez az 1875-i közlés, mivel Juhász Géza, aki 1953-ban a verset újra közre adta,­ azt írta, hogy az „már majd félévszázada megjelent nyomtatásban", ti. a Debreceni Független Újság 1905. április 26-i számában, Komlóssy Artúr közlésében.­ Ám Komlóssy előtt há­rom évtizeddel már kiadta Telegdi K. Lajos, mégpedig nyilvánvalóan Somosi Mihálynak a Déri Múzeum Adattárában mindmáig meglevő másolata alapján.­ A­ Kétségbe­esés első kiadása tehát 1875-ben, a debreceni Csokonai-naptárban történt. De Csokonai utóélete, a Csokonai-kultusz szempontjából is érdekes közleményeket találunk a naptárban, így pl. anekdotákat, Csokonai-siratókat. 1874/75-ben Csokonai csókja címmel egy hosszabb Csokonai-anekdota jelent meg, az 1875. évfolyam pedig Csokonai Vitéz Mihály hordója címmel közölt egy verses Csokonaia­dat. A következő évfolyam két névtelen Csokonai-siratót adott közre: a Csokonai Vitéz Mihály hamvaihoz (Oh ! hát már megszűnt óh ! megszűnt az a ... ) a Csokonai emlékek­ben Kovács József verseként megtalálható,10 de a Debrecenből, 1825. május 14-ről kelte­zett Csokonai Vitéz Mihály halálára irt versek (Nyugodjatok boldog porok, az idvezült seregbe . . .) az idézett kiadásban nincs meg. 1877-ben Oláh Károlynak Csokonai sírján című versét közli a naptár s ugyancsak tőle a Csokonai háza c. hosszabb verset, amely igen fontos életrajzi adatokat tartalmaz a költő saját kezű freskóival díszített kis,,poétás temper"-jéről.11 Ugyanitt jelent meg Aladár(!) verse is ezzel a címmel: Csokonai V. Mihály szobra leleplezésekor. Az 1874—76. évfolyamban közreadott Dorottya illusztrálva jelent meg, s azért is megérdemli figyelmünket, mivel ez a vígeposz első illusztrált kiadása. A Csokonai naptárnak az 1874. évre kiadott első évfolyama, sajnos, ismeretlen.13 Az 1875. második évfolyamból látszik, hogy ott kellett megjelennie a vígeposz Első és Máso­dik könyvének. Az 1876. évfolyam tartalmazza az illusztrált Harmadik könyvet,13 s az 1876. a befejező utolsó részt, ez azonban már illusztrálatlan.14 A Harmadik könyvhöz összesen hat képet mellékelt a kiadó Telegdi K. Lajos, de ezek közül csak az első három 15 készülhetett sajátságosan Csokonai vígeposzához: az utolsó három föltehetően valamely más anyagból került ide, kisebb-nagyobb témabeli rokonság alapján. (Esetleg még a Dorottyához készült a 29. oldalon található kép is, amely egy magyar gavallért ábrázol, amint két dáma hímzőasztalkájára támaszkodva figyeli munkájukat.) Az első kép az Eris által föltüzelt három éltes dámát mutatja, amint az oldalszobából Dorottya vezetésével a bálterem felé indulnak. A következő kép tárgya Rebeka és Bor­dács párbeszéde, a kép jobb sarkában álló cifra ruhás alak bizonyára Carneval akar lenni. 6 Csokonai naptár. 1875. 65—70. 7L.: ItK 1953. 249 kk. 81. h. 252. 9 Déri Múzeum. Tört. Adattár. 162a. 91 — 120. Vö. Stoll 629. Sz. l°CsEml. 264-265. 11 Vö. tanulmányunkkal: Csokonai „poétái tempe”"-je Debrecenben. Alföld. 1973. 11. sz. 191 — 196. 12 Az OSZK országos katalógusa sem tud róla. 13 Csokonai naptár. 1875-dik közönséges esztendőre. 17—32. 14 Csokonai naptár. 1876-dik szökő esztendőre. 17—29. 15 A 18., a 22. és a 26. oldalon.

Next