Magyar Könyvszemle, 1979 (95. évfolyam, 1-4. szám)
KÖZLEMÉNYEK - Szilágyi Ferenc: Toldy Csokonai-kiadásának történetéhez 188
Közlemények a leltárban. Egyébként is úgy látszik magányos nőről van szó, aki könyvek árulásával igyekezett fenntartani életét. A készlet, a könyvek sora világosan utal a debreceni közönség s talán a környék református lakosságának olvasmány igényére, könyvszükségletére is. A felsorolt munkáknak ugyanis éppen a fele vallási gyakorlathoz szükséges kiadvány (énekeskönyv) vagy úgynevezett kegyességi, a vallásos élet elmélyítésére szolgáló írás, legtöbbjük a debreceni nyomda kiadványa. Másik fele az iskolai, elsősorban a kollégiumi ifjúság igényét volt hivatva ellátni a legalsó osztályoktól az akadémiai fokozatig. Az ábécés könyvek után a Colloquium cím Joachim Langius Colloquia Latina stb. című könyvére utal, melyet először Maróthi György adott ki Debrecenben 1743-ban, s azután még többször megjelent. A ,,kis Cellarius" pedig a Chr. Keller német tudós Liber memorialis c. szótárából Primitiva Linguae Latinae címen ugyancsak Maróthi által összeállított kis szótárt jelenti, mely ebben a formában először 1741-ben jött ki Debrecenben, 1050 példányban, s 1746-ig még háromszor jelent meg összesen 8000 példányban.3 A Fundamentum cím valószínűleg J. G. Heineccius Fundamentum Stili Cultioris c. latin stilisztikájára vonatkozik, melyet szintén Maróthi vezetett be a Kollégiumban, 1740-ben.4 Az egyetlen példányban szereplő Physica feltehetőleg Pieter Musschenbroek Elementa Physicae conscripta in usus academicos c. könyvét jelenti, melyet Maróthi kezdeményezése nyomán Szilágyi Sámuel, aki 1742 áprilisától a görög mellett a fizikát is tanította a Kollégiumban, tankönyvként használt.5 TÓTH BÉLA Toldy Csokonai-kiadásának történetéhez. Annak idején a Csokonai kritikai kiadásban beszámoltunk arról, milyen rejtett üzleti verseny húzódott meg Toldy 1844-re keltezett (s valójában csak 1847-ben befejezett) Csokonai-kiadása s Kelemföldy ( Kecskeméthy Csapó Dániel) 1843 —45-i háromkötetes lipcsei kiadása között.1 Arról is szóltunk, hogy Toldy alapvető műve, ahogy a Nemzeti Könyvtár többi kötete is, eredetileg füzetek alakjában jelent meg.2 Most e kiadásra, valamint a szövegkiadásunk történetében úttörő jelentőségű Nemzeti Könyvtárra vonatkozóan érdekes új adatokat sikerült találnom. A londoni British Library Waltherr-gyűjteménye sok egykori könyvtájékoztatót (ún. ,,prospektus"-t) is megőrzött, amelyek a nagy könyvgyűjtő Waltherr László hagyatékában maradtak fenn. Az egyik ilyen tájékoztatón a könyvkiadó Hartleben Konrád Adolf a Nemzeti Könyvtár megindítását jelenti be, mégpedig magának a sorozatot szerkesztő Toldynak soraival, a következőképpen: BENDA K. —IRINYI K. : A négyszázéves debreceni nyomda története. Bp. 1961. A nyomda kiadványai c. rész, 321. skk. és BENDA Kálmán: A debreceni nyomda és a paraszti kultúra a 16—18. században. Előadások a nemzetközi könyvév ünnepén. Debrecen, 1972. 2 1842-ig összesen 17-szer. L. BENDA —IRINYI: i. h. 3 BENDA— IRINYI: i. h. 4 LENGYEL Imre —TÓTH Béla: Maróthi György nevelési törekvéseinek külföldi gyökerei. Könyv és könyvtár VIII. 2., Debrecen, 1971., 79. Itt van szó Heineccius művének meghozataláról. 5 TÓTH Béla: Maróthi György és fizika-oktatásunk. Fizikai Szemle, 1972. 11. sz. 324. 1 L. Csokonai Vitéz Mihály összes művei. Költemények. I. Bp. 1975. 293 kk. A következőkben: Cs/ÖM. I. Vö. MKSz 1976. v 2L. uo. 299 kk. .