Magyar Könyvszemle, 1983 (99. évfolyam, 1-4. szám)

FIGYELŐ - Fried István: Szemző Piroska (1907–1982) 88

FIGYELŐ Szemző Piroska (1907—1982) Doktori disszertációjával (Német írók és pesti kiadóik a XIX. században. 1812—1878. Bp., 1931.) máig fontos, pótolhatatlan és megkerülhetet­len művet tett le az asztalra. Tárgya: a német—osztrák—magyar kulturális kapcsolatok, amelyeket nem szűkített le motívumok, témák, írói módszerek átvételére. Éppen ellen­kezőleg: a kiadástörténetben, majd utóbb a sajtótörténetben a ma ismét felfedezett művelődéstörténet és mentalitástörténet felé lépett előre. További tevékenységét disz­szertációjában kijelölt célok vezették: azt a sokszínű, izgalmas, máig megfejtésre váró környezetet tárta föl, amely Pesten és Budán, majd Budapesten magyaroknak és magyar­országi, valamint a Magyarországon kívüli németeknek is kulturális otthont adott, írók­nak, szerkesztőknek, festőknek és zenészeknek egyaránt. Szerencsésen lelte meg oly­annyira kedvelt hősét: Heckenast Gusztávot, a nagystílű kiadót, Adalbert Stifter jóbarát­ját. Róla több értékes dolgozatban emlékezett meg (Peter J. N. Geiger és Heckenast Gusztáv könyvillusztrációnk történetében, 1942.; Heckenast Gusztáv, a zenei kiadó, 1941.; Heckenast és Vajda szerepe Jókai „A Hon"­ c. lapjának megindulásában. 1969.). Ezzel pár­huzamosan a Pester Zeitung c. kormánypárti lapról, utóbb a Pester Sonnstagsblattról közölt alapvető dolgozatokat. Többet azóta sem igen tudunk ezekről az újságokról. Fog­lalkoztatta a Pesti Hírlap és a képzőművészet kapcsolata (1951), Táncsics lapja, a Mun­kások Újsága (1952). Kutatásainak jó összefoglalását ELTE-jegyzetként adta ki (A ma­gyar újságírás a 40-es években, 1955.). Az idő múltával egyre inkább a dualizmus kora saj­tóviszonyainak felderítése, illetve nagy költőink életének vitatott részletei kötötték le figyelmét. Mintaszerű kiadástörténeti tanulmányt írt Jókai műveinek német kiadásáról (1964), élénken kapcsolódott bele a Jókai műveinek kritikai kiadási munkálataiba, és részt vállalt Vajda János életrajzának megírásában. Utolsó munkájaként Vajdáné Bartos Róza (Rosamunda) forrásértékű és félreértésekkel teljes naplóját rendezte sajtó alá. Arany János levelei, művei alapján rekonstruálta az őszikék poétájának „napjait" (1957). Szorgos hétköznapokból állt Szemző Piroska élete, harmonikus egyetértésben teltek napjai férjével, Dezsényi Bélával, kinek emlékére még Mezey Lászlóval együtt kiadta az Armarium c. kötetet. A harmonikus házasság mellett sokáig a munkahely, az Országos Széchényi Könyvtár biztosította az alkotáshoz szükséges nyugalmat és a publikációs lehetőséget. Több dolgozata az Országos Széchényi Könyvtár kiadványaként jelent meg, köztük a Vízkelety Andrással és Albert Gáborral együtt készített Schiller-bibliográfia (1959.). Megbízható szerzője volt a Magyar Könyvszemlének is, amelybe tanulmányokon kívül recenziókat is írt. Sajtó- és kiadástörténetünk fáján nélkülözi majd alapos kutatóját. Az ismerősök, a barátok pedig hiányolják a nagytudású kollégát, a művelt könyvtárost, a kedves társalgót. Szerénysége, filológiai megbízhatósága, munkaszeretete, fáradhatatlansága, tudósi és emberi kvalitásai emlékezetessé teszik számunkra egyéniségét. FRIED ISTVÁN

Next