Magyar Könyvszemle, 1996 (112. évfolyam, 1-4. szám)

KÖZLEMÉNYEK - Orosz Beáta: Csokonai Vitéz Mihály történeti-földrajzi tárgyú könyvkijegyzései. I. 391

392 közlemények vonatkoznak. Ezért tanulmányában újat ajánl: A Kanári-szigetek földrajzi—történeti adatai.­ Bár ő is csak a K 669 jelzetű kéziratcsomót vizsgálja, megállapítása érvényes marad a két kézirat­köteg együttes vizsgálata alapján is, hiszen a följegyzések legnagyobb része valamilyen módon kapcsolódik a Kanári-szigetek földrajzához vagy történelméhez. Ezért a kritikai kiadásban ezt a tematikailag összefüggő egységet a következő címmel lehetne jelölni: A Kanári-szigetekre vonat­kozó földrajzi—történeti könyvkijegyzések. A kéziratcsomókban különböző jellegű följegyzéseket találunk: A K 669-be Csokonai latin nyelvű lexikonokból és földrajzi kézikönyvekből másolt vagy másoltatott különböző terjedelmű részleteket, attól függően, hogy az egyes források szerzői milyen hosszan tárgyalják a Kanári­szigeteket, illetve, hogy a témán belül mi érdekelte Csokonait. A latin nyelvű kijegyzések mellett itt találjuk még azt a magyar nyelvű „lexikont" is, amit Vargha Balázs Szigetek lexikona címen adott ki. Ebben a Kanári-szigetek szempontjából fontos információkat betűrendes szócikkekbe osztotta a költő. Kompilációról van szó, a kijegyzett forrásanyag egy részét dolgozta föl benne, de egyedül ennek összeállítása, illetve szövegének magyarra fordítása tekinthető önálló mun­kának. A K 679/1. kötetében német, francia, angol, latin és magyar nyelvű művekből olvasha­tunk hosszabb — rövidebb kijegyzéseket, illetve fordításokat. Egyéb apró jegyzeteket is találunk a kötetekben: egy betűsoros tervezetet, szigetek betűrendes listáját és néhány más természetű részletet. A K 669-es kéziratcsomó a.) Kijegyzések Cellarius, Cluverius és Hernius műveiből A kritikai kiadás is jelöli, hogy a kéziratcsomónak ez a része eredetileg önálló füzet volt.­ A következőkben ezt az egységet és forrásait mutatom be: 1. „CHRISTOPHCELLARIIGEOGRAPHIA ANTIQUA IUXTA ET NOVA, Edit. VIa Studio LaurentiiReinhardii. lena. 1731. II. Tom."6 Cellarius /Keller/ (1638—1707), német filozófus és padagógus neve nagyon fontos a földrajz­oktatásban. Őt és Cluveriust a felvilágosodás korában nagyon elterjedt ún. történelmi — földrajzi irányzat megalapozóiként tartják számon, a földrajzot így sokáig mint a történelem segédtudo­mányát tanították. Cellarius művei Magyarországon is népszerűek voltak, sőt a debreceni Kol­légiumban tankönyvként használták őket.­ Az első kötet XXVII. fejezete az Afrikához tartozó szigeteket tárgyalja. Az első kötet XXVIII. fejezete az Afrikához tartozó szigeteket tárgyalja. Ebből írta ki Csokonai mindazt, ami az ókorban „Szerencsés szigeteknek" (Fortunatae insulae) nevezett Kanári-szigetekre vonatkozik (258—261.), csupán a Hesperidákról szóló részt hagyta el, ami azért furcsa, mert — mint a további kijegyzésekből kiderül — nagyon érdekelte ez a téma. Az itt kimásolt rész központi kérdése az, hogy a Kanári-szigetek azonosak-e az ókori­ak Szerencsés-szigeteivel. A Platon nevéhez fűződő Atlantisz-legendáról is beszél, mivel sokan vélték a szigeteket Atlantisz maradványainak, és azt is tárgyalja, hogy azonos lehetett-e ez a földrész Amerikával. A második kötet XXVII. fejezete: De Afrika, ahonnan a Kanári-szigetekre vonatkozó bekezdés van teljes egészében kimásolva. 4­­. m. 70. 5 Költ. I. 152. 6 Az egyes könyvek címleírásában Csokonai kéziratát követem, de megadom az általam használt kiadás jelzetét is a jegyzetben. Ez a könyv a debreceni Református Kollégium könyv­tárában: U 1083. A belső címlapon Sinai Miklós professzor és könyvtáros 1767-es bejegyzése. (Sinai 1760—1791 volt a Kollégimban tanár, és földrajzot is oktatott.) GONDÁNÉ SALAKI Márta: A földrajz oktatása a debreceni Református Kollégiumban 1777-1806 között . Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 1987/4. 26.

Next