Magyar Könyvszemle, 1996 (112. évfolyam, 1-4. szám)
KÖZLEMÉNYEK - Orosz Beáta: Csokonai Vitéz Mihály történeti-földrajzi tárgyú könyvkijegyzései. II. Az anyag keletkezése és háttere 517
518 Közlemények A következő probléma, hogy van-e kapcsolat a két kéziratcsomó között. Korábban már beszéltem a K 679/1. Hübner- és Szászky-kijegyzéseinek összefüggéséről a magyar nyelvű lexikonnal. Csak ezek kapcsolódnak a K 669-hez. A keletkezés sorrendjére vonatkozóan: — A lexikális részben csak akkor találunk Hübner neve mellett oldalszámot, ha arról nincs kijegyezve a K 679/1.-be. Ez igazolhatná, hogy a kompiláció létrejöttekor már készen volt a Hübner-kijegyzés, de az is lehet, hogy Csokonai azokat a részeket akarta így jelölni, amelyek nem a Kanári-szigeteket tárgyaló fejezetből valók, a K 679/1. -be viszont csak az került be. — Éppen a Szászkytól lefordított szöveg előtt találjuk a lexikon címszavainak egy részét — ráadásul a forrás megjelölése nélkül. Logikusabbnak tűnik, hogy a kész lexikon címszavai kerültek ide, mint az, hogy jegyzetelés közben vetett volna oda Csokonai néhányat a keletkező lexikon szócikkeiből betűrendben. — A K 669 magyar nyelvű lexikális része valószínűleg korábban keletkezett, mint a K 679/1. följegyzései, mert nem került bele az a hatalmas mennyiségű információ, amit ezen kívül még közel harminc könyvből összeszedett a költő, sőt nem is utal rájuk (Hübnert és Szászkyt kivéve). A K 669 kijegyzéseinek forrásai 1735 előttiek, és ó-geográfiát tárgyalnak. A K 679/L zömében 1780 utáni munkákat tartalmaz. A legkorábbi 1704-ben, többségük 1780 és 1800 között, a legkésőbbi pedig 1800-ban jelent meg, jellegüket tekintve modernebbek, mint az előbb említettek. Mindez valószínűsíti, hogy a K 679/1. kijegyzései későbbiek. Hogy a kisebb egységeknek mi a sorrendje, azt ma igen nehéz megállapítani. Az évek során minden bizonnyal több lap összekeveredett. Nem igazít el a könyvek megjelenési ideje sem, hisz a K 679/1. első kijegyzésének forrását 1791-ben adták ki, de 1704-ből való könyvet is találunk közöttük. Segítségünkre lehetnek a nagyobb fogások, mert a bennük levő szövegek nagyjából egy időben keletkeztek, így az is könnyebben meghatározható, hogyan követik egymást. Mivel folyamatosan jegyzetelt Csokonai, sokszor található ugyanazon a lapon az egyik szöveg vége és a másik eleje, ilyenkor egyértelmű a sorrend. 2. A keletkezés ideje és helye Ha az egész anyagot tekintjük, megállapíthatjuk, hogy folyamatos munkáról van szó, amit Debrecenben kezdett, de eltávozása után (1795) tovább folytatott Csokonai. A K 669 forrásai 1735 előttiek, és mind megtalálható a kollégiumi könyvtárban. Kéziratos bejegyzések igazolják, hogy már Csokonai idejében is ott voltak, hiszen ezek az 1767 előtti évekből valók. Feltételezhetjük tehát, hogy ezek a följegyzések valóban Debrecenben keletkeztek. A K 679/1. kéziratkötegével bonyolultabb a helyzet. Sok könyv megvan a kollégiumi könyvtárban, de nem lehet elkülöníteni olyan egységet, amely egyértelműen 1795 előtti lenne. Meissner Ferenc könyvkereskedése 1796 és 1799 között működött, tehát a kijegyzéseknek ez a része ebben az időben keletkezhetett. Fábri professzor Geográfiáját Csurgóról kérte a költő 1799-ben, sőt Gaál Lászlónak, Csokonai egyik diákjának csurgói visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy a költő „gyönyörködött különösen a természettani, földleírási, történeti és poétai munkákban. [... ] éjtszaka éjfélig ő maga gyertya világnál olvasott extrahált. — mutatják jegyzetei mellyeket tsomóstúl bírunk. De meg magam láttam."3 Tehát valószínűleg segédtanítósága alatt is folytatta a munkát.4 A már Fekete Csaba által idézett, 1801-es levél szerint pedig a „Geographia a természeti históriával együtt 4 esztendőktől fogva egyedül való foglalatosságom." A legkésőbbi könyvek 1800-ban jelentek meg (Townson és Budai Ézsaiás munkái). Az 1801 —1802-ben írott levelek- 3 Csokonai emlékek Kiad. VARGHA Balázs. Bp. 1960. 433. 4 Ezt támasztja alá az 1799-ben Csurgón keletkezett Georgicon-fordítás kézirata is, amelynek első lapján a Kanári-szigetek felsorolását találjuk.