Magyar Könyvszemle, 2004 (120. évfolyam, 1-4. szám)
2004 / 2. szám - SZEMLE - Kilián István: Csokonai Vitéz Mihály: Költemények. V. 1800-1805. Sajtó alá rend. Szilágyi Ferenc. Bp. 2002.
egyetlen kötetét Debreczeni Attila és Szuromi Lajos szerkesztették. A költemények köteteinek adatai híven mutatják, hogy a sajtó alá rendező nagyon gazdaságosan osztotta el a kötetben megjelenő költemények számát. A verseknek az alábbi táblázatban olvasható számai jelzik, hogy a szerkesztőknek és a sajtó alá rendezőnek sikerült a költő valamennyi versét úgy kötetekbe elosztania, hogy egyik időszak kötetei, sem növekednek végtelenül, köthetetlenül vastagra. Az természetes, hogy a hosszabb vers, hosszabb apparátust kíván, s emiatt növekedett a kötetekben található versek számával a jegyzetek lapszáma is. Szilágyi Ferencet kollégái úgy tartják számon, mint kiváló mikrofilológust, aki mindennek alaposan utánanéz, a legapróbb kérdőjelre is megkeresi a választ. Ennek köszönhető, hogy jegyzetei tulajdonképpen minden olvasói, kutatói kérdésre tökéletes választ adnak. Az V. kötet szerkezete a megszokott. Az első s terjedelmét tekintve a legkevesebb lapot igénybevevő részben a versek jelentek meg. Minden vers sorszámot kapott, s ez az ötödik kötet a 347. számú költeménnyel kezdődik, a korábbi négy kötetben tehát összesen 346 vers látott napvilágot. A második részben kapott helyet a rövidítésjegyzék. Ez rendkívül lényeges Szilágyi munkájában, hiszen éppen a terjedelem csökkentése érdekében, számtalan kéziratot, kéziratos variánst, szerzőnevet, vagy műkiadást rövidítésben közli a sajtó alá rendező. így, kétségtelen, hogy egyegy vershez fűzött tudnivalókat csak akkor tudjuk tökéletesen megérteni, ha ezeket a rövidítéseket feloldjuk. A rövidítésjegyzék után közli a legfontosabb tudnivalókat magáról az egész kötetről. Ebben mondandóját az alábbi címek köré csoportosítja: Tárgykörök, műfajok, a kötet időrendje, címek, címváltozatok, helyesírási kérdések, versformák, eredmények. Az utóbbi fejezetrész tiszteletre méltóan rövid. Takarékoskodnia kellett a szerkesztő-sajtó alá rendezőnek az energiával, az idővel és a lapokkal, hiszen a következő fejezet rendkívül hosszú. A költeményeket a versek sorszámai szerint az azokhoz fűzött magyarázat követi. Itt is a megszokott, logikus renddel találkozunk. Azaz a versekhez írt jegyzeteket az alábbi szempontok alapján csoportosította Szilágyi Ferenc: versek kézirata, megjelenése, keletkezése, szövegkritika, tárgyi és nyelvi magyarázat, verselése, dallama. Valamennyi vers e címekkel jelölt szempontok szerint kapott magyarázatot, rendkívül alapos tájékoztatót. Ha hosszú egy vers, természetes, hoszszú lesz a szövegkritikai rész is, s esetleg a tárgyi és nyelvi magyarázat is. Amíg a versek 307 lapot vettek igénybe, addig az azokról szóló tudnivalók kétszer olyan terjedelműek. A kötet végén a névmutatót, a versek betűrendes mutatóját, és a költő összes versének betűrendes mutatóját találjuk. A Rövidítés jegyzék után következik az olvasót vagy a recenzenst tökéletesen tájékoztató, néhány lapos tanulmány. A Tárgykörök és műfajok címszó alá írottakból kiderül, hogy ebbe a kötetbe került valamennyi vers, amelyet a költő 1800 és 1805 között írt. Érthető, hogy az egész fejezetnek ezt a címet adta: A csúcson. Valóban, a költő ebben a néhány évben érkezett el pályájának legmagasabb pontjára, s ekkorra vált a korábbi alkalmi költőből ez alatt a majdnem hat esztendő alatt a felvilágosodás legnagyobb költőjévé. Oly szépen fogalmazza meg Szilágyi ebben a kicsiny fejezetben a költő törékeny szándékát: „A költemények utolsó, V. kötete Csokonai utolsó éveinek verseit tartalmazza, az egészen el nem múlt szerelem vissza-visszatérő élményével, a fogyó erejű költő hősies erőfeszítésével, hogy élete egyik fő művének szánt honfoglalási eposzt, az Árpádot megírja.” Csokonai ekkor élete legna Kötetszám Megjelenés éve Versek évszáma Versek sorszáma A versek darabszáma Összes vers oldalszáma Összes jegyzet oldalszáma összes oldalszám 1. 1975 1785-1790 173 73 73 551 698 II. 1988. 1791-1793 88-169 81 116 611 753 III. 1992 1794-1796 170-262 92 202 558 890 IV. 1992 1797-1799 263-346 83 228 651 912 V. 2002 1800-1805 347-465 118 307 725 1063