Magyar Könyvszemle, 2009 (125. évfolyam, 1-4. szám)
2009 / 4. szám - FIGYELŐ - Bódyné Márkus Rozália: Museum: Spiegel der Nation?
kialakulására? Vagy könyvtár és múzeum összetartozására, a különállás fenntartása mellett? Vagy minderre együttesen? A szerző a magyar vonatkozású szövegrészek megfogalmazásakor a szakirodalom német és angol nyelven elérhető részére és nagyon sok, jelentős részben kiadatlan forrásra támaszkodott. A kötetben megmozgatott hatalmas adattömeg mennyisége mellett érthető, hogy az anyag helyenként (a mellékes részletekben) nincs tökéletesen eldolgozva. Magyar olvasó számára mégis feltűnik, ha Kulcsár István nevével a következő formában találkozik: „Stephan von Kultusár [?]” (276.), vagy ha az Orczy-család neve kétszer is „Orczy”-ként szerepel (296.), Révay Miklós „Ladislaus von Révayként” (135.), Bessenyei György „Bessenyi”-ként (135.), Széchenyi István pedig „Széchényi”ként (145, 146.). Bizonyára az sem elkerülhető, hogy a feldolgozott több száz címet felölelő szakirodalomból, egyes, a szerzőtől viszonylag távolabb álló területekre vonatkozóan elvétve sommás, vagy eredeti kontextusuktól elszakítva nehezen értelmezhető megállapítások is bekerüljenek a szövegbe, mint például a magyar nacionalizmust ismertető alfejezetben az a mondat, miszerint „A magyar életet messzemenően protestánsok határozták meg”. („Das ungarische Leben wurde weitgehend von Protestanten dominiert.” 143.). A Magyar Nemzeti Múzeum történetére vonatkozó részben (262-309.) fordul elő az a (jelentéktelen, mégis zavaró) szerkesztési hiba, hogy Miller Jakab Ferdinándot, a Széchényi Könyvtár első őrét és a Magyar Nemzeti Múzeum első igazgatóját oldalakon át csak Millerként említi, keresztnevét csak jóval nevének első előfordulása (279.) után tudjuk meg (288.), míg végül a magyar vonatkozású alfejezetek utolsó harmadában (297.) mutatja be őt egy lábjegyzetben, keresztnevekkel és életrajzzal, mintha ezen a helyen szerepelne először. Ez bizonyára annak a következménye, hogy a szövegrészek, fejezetek és alfejezetek nem első nekifutásra nyerték el végleges helyüket a könyvben. A fent említett elírásokkal, más szerkesztési hibákkal,101 valamint a főszövegben helyenként, és a lábjegyzetekben többször tapasztalható nyelvi eldolgozatlanságokkal" együtt ugyanakkor összességében azt a benyomást kelti, hogy egy legutolsó átolvasás még jót tett volna a könyvnek. Összegezve, és a formai apróságok helyett a tartalmi szempontokat előtérbe helyezve elmondható, hogy Marlies Raffler könyve rendkívül infomatív munka, amelyből a németül olvasó érdeklődő a múzeumalapítások magyar és cseh vonatkozásairól is alapos ismereteket és számos nehezen hozzáférhető forrásról is képet nyerhet. Elméleti igényessége, a múzeum-jelenség sokirányú elméleti és történeti összefüggéseinek tematizálása révén ösztönzőleg hathat a múzeumtörténeti kutatásokra. Bódyné Márkus Rozália : Az egyes tartományi és nemzeti múzeumok alapját képező gyűjtemények más-más területre összpontosítottak, s a szerző, úgy tűnik, ebből a szempontból nem tulajdonít annak kiemelt jelentőséget, hogy a Nemzeti Múzeum alapjául Magyarországon egy könyvgyűjtemény szolgált. („Waren es bei Széchényi die Bücher, in Tirol die Kunst, am Joanneum und in Prag eher die naturkundlichen Fächer, so bestimmten landeskundliche Interessen weitgehend die Sammlungspolitik am Oberösterreichischen Landesmuseum[...]”. [Míg Széchényinél a könyvek, Tirolban a művészet, a Joanneum esetében és Prágában inkább a természettudományi szakok, addig a Felső-ausztriai Tartományi Múzeum esetében nagymértékben az országismereti érdeklődés határozta meg a gyűjtési politikát.. 259.] 10 Időnként azonos mondatok bukkannak fel a könyv több pontján. 11 A lábjegyzetekben helyenként mondatok váltakoznak mondattá nem fennált jegyzetanyaggal.