Magyar Könyvszemle, 2019 (135. évfolyam, 1-4. szám)
2019 / 1. szám - Somogyi Szilvia: Az esztergomi szinodális könyvről: új források, redakciók és szövegtöbbletek nyomában. Előtanulmány egy disszertációfejezethez
Somogyi Szilvia kezdett brassói kódex, amelyre Solymosi László hívta fel a figyelmet, egyrészt az 1515-ös veszprémi zsinati könyv szövegkiadásában, másrészt egy külön tanulmányban, amelyet az esztergomi egyházmegye legrégibb ünnep lajstromáról írt. A kódexet Kanizsai János esztergomi érsek szinodális könyveként írta le, feltételezvén, hogy a zsinati határozatok prológusa egy (valószínűleg) 1388 és 1394 között valamelyik évben megtartott esztergomi zsinatról származhat, a zsinati könyvben hagyományozott szöveganyag pedig Kanizsai János esztergomi érseki tevékenységének teljes idejét felölelheti, ám a szövegváltozat kiadására és részletes elemzésére még nem került sor. Ennek egyik oka minden bizonnyal az volt, hogy miként az esztergomi szinodális könyv másik három változatának (1382, 1450, 1493) szövege is igen közel áll egymáshoz, bővített és némiképp módosított változatok, úgy - első pillantásra - ez a szöveg az 1382-es szövegredakcióhoz áll közel, és mint ilyen, mind szövegkritikai, mind egyháztörténeti szempontból kevéssé értékes. Az esztergomi szinodális könyv kevéssé vizsgált szövegváltozatának említett brassói kódex szöveghordozója a brassói dékánság középkori kézikönyve. Ez egy 15. században, egészen pontosan 1452-ben, az akkori brassói dékán, György által vezetni kezdett használati könyvszerű, tartalmában vegyes kódex.10 Az esztergomi zsinati szöveg minden bizonnyal azért került bele a kódexbe, mert a brassói dékánság a 15. század közepén közvetlenül az esztergomi érsek joghatósága alatt állt, és ebből a tényből kifolyólag a mindenkori brassói dékánok az esztergomi egyházmegyei zsinaton voltak kötelesek megjelenni, az esztergomi egyházmegye zsinati határozatai voltak relevánsak a dékánság területén tevékenykedő papok számára. Mivel a Kézikönyv reménybeli, készülő disszertációm tárgya, elkerülhetetlenné vált a benne található esztergomi zsinati szöveg részletesebb vizsgálata. Az első látásra kevés újdonságot tartogató szöveg átírása és értelmezési kísérlete váratlan meglepetésekkel szolgált, ez a rövid írás a meglepetések felfedésére vállalkozik, a részletes és pontos elemzésre teret maga a disszertáció adhat. A meglepetéseket a címben megjelölt három tárgykör (új források, szövegtöbbletek, redakciók) szerint rendezem el. 8 Solymosi László, A veszprémi egyház 1515. évi zsinati határozatai, Bp., Argumentum, Balassi, 1997,31,42. 9 Solymosi László, Az esztergomi egyházmegye legrégebbi ünneplajstroma (Szent Adalbert, Szórád András és Benedek tisztelete az erdélyi szászoknál) , R. Várkonyi Ágnes Emlékkönyv születésének 70. évfordulója ünnepére, szerk. Tusor Péter, Bp., 1998, 88-95. 10DF 286635 171-301, ma a brassói Honterus Levéltár őrzi, régi barcasági káptalani jelzete: I-E-144. A kódex tartalmáról és leírásáról részletesebben: Somogyi Szilvia, A brassói dékánság Kézikönyvének egyik kánonjogi jegyzete, Adalékok az egyházi bíráskodás illetékességi körének történetéhez . Micae mediaevales VII. Fiatal történészek dolgozatai a középkori Magyarországról és Európáról, szerk. Farkas Csaba, Ribi András, Veres Kristóf György, Bp., ELTE BTK Történelemtudományok Doktori Iskola, 2018, 149-165, kül. 149.