Magyar Könyvszemle, 2019 (135. évfolyam, 1-4. szám)
2019 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Alvinczi Péter postillái I. Rákóczi György tábori könyvtárában (Oláh Róbert)
Közlemények 233 júniusában, a hadmozgás idején is gondja volt a fejedelemnek a lelkek ápolására, amikor úgy rendelkezett, hogy „az mely napon praedicatiónk nem lészen, reggel 6, délest 2 és 5 órakor minden nap könyörgés” legyen, azaz naponta háromszor, „mikor táborunk mind nap estig nem fog menni”.18 Udvari lelkészek19 kísérték a mindenkori fejedelmet a hadi vállalkozásokra, ahol a körülményekhez illő formában hirdették az igét. Jó példa erre a Nagyari Józsefé (1650-1694), aki I. Apafi Mihály (1660-1690) táborában szolgálta végig az 1681-1683. évek hadjáratait.20 Rákóczi 1644- 1645. évi kíséretéhez tartozhatott az istentiszteleteket és az imádságokat vezető Medgyesi mellett Csulai György (7-1660 k.) későbbi erdélyi püspök.21 A kiváló prédikátorok által vezetett, naponta ismétlődő istentiszteletek, a közös és az egyéni imádságokon túl a fejedelem csöndes magányában is gyakorolta a hitét. A Medgyesi által is megörökített rendszeres bibliaolvasással,22 valamint Alvinczinak az adventtől pünkösdig tartó időszakra kiadott vasárnapi és ünnepi postilláinak tanulmányozásával múlatta az estéket. Ehhez járultak az otthon maradottak imái és az országos böjt.23 A penitencia-tartást maga a fejedelem is gyakorolta. „Amint böjtöléssel indultam [ti. a hadjáratra - O. R.], úgy most is hálaadásul böjtöt és isteni szolgálatot rendelek szeptember 17-ére.” - írta 1645. 18 A két Rákóczy György fejedelem családi levelezése... 1875, i. m. 324. 19 I. Rákóczi György idején Geleji Katona István, Medgyesi Pál, Tolnai Dali János, Keresztúri Bíró Pál, Csulai György voltak az udvari lelkészek. Lásd: Jeney-Tóth Annamária. Néhány gondolat az udvari papokról és szerepükről a Rákócziak korában (1630-1655) . Új Nézőpont, 5(2018), 1, 17-32. A hadjáratban jelen volt továbbá Rákóczi Zsigmondnak (1622-1652), a székelyek generálisának tábori papjaként szolgáló Tolnai Dali János is 1644 végéig. Lásd: Zoványi Jenő, Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon, szerk. Ladányi Sándor, 3. jav. bőv. kiad., Bp., MRE Zsinati Irodájának Sajtóosztálya, 1977, 644-645. 20 Nagyari József tábori prédikációi (1681-1683), sajtó alá rend., jegyz., előszó, bevez. Győri L. János, Debrecen, DE Kossuth Egyetemi K., 2002 (Csokonai Könyvtár, Források, Régi kortársaink, 9), 20-23. 21 Herepei János még úgy vélte, hogy Csulai helyett inkább a nála fiatalabb Medgyesi lehetett a táborban. (Herepei János, Adatok Medgyesi Pál életéhez , Uő: Polgári irodalmi és kulturális törekvések a század első felében, szerk. Keserű Bálint, Szeged, JATE, 1965 (Adattár XVII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez, 1), 383.). Ezzel szemben a Tokajban, 1644. szeptember 3-án kelt levélben Rákóczi felidézett egy esetet: „Az mely pap felől irtunk volt, az subordinatus volt, csalni akart, mi bizony Csulai uramnak mindjárt megmondánk, de nem hivé, egy éjjel el is szőkték innét...” (A két Rákóczy György fejedelem családi levelezése... 1875, i. m. 247.) Az ifjabbik udvari pap az 1644 áprilisában kelt levél utalása szerint („Medgyesit bár ne küldd ki”) még nem volt a fejedelem mellett. (A két Rákóczy György fejedelem családi levelezése... 1875, i. m. 141.) 22 Rákóczi élete során az Ószövetséget tizenháromszor, az Újszövetséget harminckettőnél többször olvasta végig. A bibliaolvasást „nem hog elvesztegette volna, de tsak szokott óráiról is igen ritkán halasztotta el.” Lásd: Dienes 2015, i. m. 12. 23 1644. november 1-jén kelt levelében: „Istenem tisztelete is s hazám szabadsága is kevesebbet éré nálam magam hasznánál: legyen Isten abban is bíró, ezt sem terjesztem; hogy értünk, édesem, országai böjtöltök s imádkoztok, istenes s hasznos cselekedet, s legyen az Úr Isten ennek is jobban meghallgatója. (A két Rákóczy György fejedelem családi levelezése... 1875, i. m., 247.) Bethlen Gábor 1619. évi hadjáratához hasonló módon ekkor is országos böjtöt rendeltek el. Lásd: Fazakas Gergely Tamás, Kora újkori „ nemzeti ” imádságok nemzetközi összefüggésben, Országos könyörgés és közösségi bűnbánat Bethlen Gábor idején . Régi magyar imakönyvek és imádságok, szerk. Bogár Judit, Piliscsaba, PPKE BTK, 2012 (Pázmány Irodalmi Műhely, Lelkiségtörténeti tanulmányok), 81-90.