Magyar Közlöny - Hivatalos lap, 1945. január-szeptember (1-122. szám)

1945-01-04 / 1. szám

1945. január 4. — 1. szám. MAGYAR KÖZLÖNY 3­ ­ 15/1945. M. E. szám. AZ IDEIGLENES NEMZETI KORMÁNY RENDELETE a közalkalmazottak igazolásáról. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés által Debre­cenben 1944. évi december hó 22. napján adott felhatalmazás és az 1939:11. tc. 141. §-ában foglalt, a kivételes hatalomról szóló rendelkezés alapján az ideiglenes nemzeti kor­mány addig is, amíg a felállítandó népbíró­­ságok minden népellenes cselekmény elkövető­jét és a háborús bűnösöket felelősségre von­ják, fontos közérdekből a közalkalmazottak igazolása tárgyában a következőket rendeli el: 1­ §• Minden tényleges szolgálatban álló vagy tényleges szolgálat teljesítése végett vissza­rendelt nyugállományú közalkalmazottat iga­zoló eljárás alá kell vonni annak megállapí­tása végett, hogy az 1939. évi szeptember hó 1. napját követőleg tanúsított magatar­tása sértette-e a magyar nép érdekeit. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az ideigle­nes nemzeti kormány tagjai, politikai állam­titkárai és a honvéd vezérkari főnök, vala­mint az ideiglenes nemzeti kormány által ki­nevezett főispánok igazoltaknak tekintendők. Egymagában az a körülmény, hogy a köz­­alkalmazott a német megszállás alatt szolgá­latot teljesített és nem politikai okból, hanem félelemből, aggodalomból a vörös hadsereg bevonulása előtt elmenekült, az igazolás meg­tagadásának okául nem szolgálhat. 2. §• A jelen­ rendelet alkalmazása szempontjából közalkalmazottnak az állam, a törvényható­ság, város vagy a község közigazgatási, igaz­ságszolgáltatási, közoktatási vagy gazdálko­dási tennivalóinak teljesítésére, úgyszintén az állam, a törvényhatóság, a város vagy a köz­ség intézeteiben, közintézményeiben, közmű­veiben vagy üzemeikben való működésre hi­vatalánál, szolgálatánál vagy különös meg­bízatásánál fogva köteles személyt kell tekin­teni, — ugyanígy a felekezeti iskolák, hiva­talok és intézmények alkalmazottait is. 3. §. Minden szolgálati helyétől távollévő köz­­alkalmazott a közlekedési lehetőség teljes ki­használásával haladéktalanul tartozik szolgá­lati helyén jelentkezni. Azok a közalkalmazot­tak, akik a vörös hadseregnek szolgálati szék­helyükre történt bevonulása időpontjában nem tartózkodtak szolgálati székhelyükön, illetve oda 1945. évi január hó 1. napjáig vissza nem tértek, az igazolási eljárás lefolytatásáig szol­gálatukat nem folytathatják, részükre illet­ményt kifizetni nem lehet. 4­ §• Minden, a jelen rendelet hatálybalépésének időpontjában szolgálatot teljesítő vagy szol­gálati helyére visszatért közalkalmazott e ren­delet hatálybalépésétől számított 3 napon belül, a később visszatérő közalkalmazott pe­dig visszatérésétől számított 3 napon belül köteles közvetlen hivatali elöljárójához igazoló nyilatkozatot beadni. E nyilatkozatban a közalkalmazott az 1939. évi szeptember hó 1. napja óta követett poli­tikai magatartását és cselekedeteit, valamint a népellenes törvények és rendeletek végre­hajtása során teljesített hivatalos ténykedéseit ismertetni tartozik. Az a közalkalmazott, aki a vörös hadsereg bevonulása alkalmával hiva­talát elhagyta, ennek okát, a távolléte alatti magatartását és cselekedeteit, valamint vissza­térésének körülményeit is előadni köteles. Az igazoló nyilatkozatban valótlan adatok előadása vagy lényeges körülmények elhallga­tása a nyilatkozat keltétől számított 3 éven belül nyugdíjigény nélküli azonnali elbocsáj­­tást von maga után. A hivatali elöljáró a hozzá beérkezett iga­zoló nyilatkozatokat, a saját személyére vo­natkozó igazoló nyilatkozattal együtt haladék­talanul eljuttatja az igazolóbizottság elnöké­hez 5. §. Az igazolási eljárás lefolytatása az igazoló­bizottság hatáskörébe tartozik. Minden járásbírósági székhelyen egy igazoló­­bizottságot kell létesíteni. A főispán köteles a szükséghez képest egy járásbirósági szék­helyen több igazolóbizottságot, vagy járás­bírósági székhelyen kívül is igazolóbizottságot felállítani. 6. §. Az igazolóbizottságok felállítása a területi­leg illetékes főispán feladata. Minden igazolóbizottság hét tagból áll. Az igazolóbizottság öt tagját a főispán sor­solja ki, a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült öt politikai párt (Demo­kratikus Polgári Párt, Független Kisgazda Párt, Magyar Kommunista Párt, Nemzeti Paraszt Párt, Szociáldemokrata Párt) helyi szervezetei által javaslatba hozott öt-öt párttag közül. Az igazolóbizottságban így minden politikai párt egy taggal van képviselve. Amennyiben a felállítandó igazolóbizottság székhelyén valamely fent felsorolt politikai párt működést nem fejtene ki, ez esetben a főispán a felsorolásban nem szereplő más de­mokratikus pártok által javaslatba hozott öt személy közül, m­ilyen párt hiányában pedig a meglévő demokrata pártok által ajánlottak közül sorsolja ki a hiányzó tagot. A kinevezett öt tag haladéktalanul ülést tart s azon a tagok egyikét a bizottság elnö­kéül választja. A választás szótöbbséggel tör­ténik. Eredménytelenség esetén a főispán jelöli ki a bizottság egyik tagját elnökül. A bizottság öt tagja ezután behív egy jogi képesítésű tagot, egy tagot pedig annak a köz­hivatalnak vagy közüzemnek (pl. posta, tör­vényhatóság, állami üzem stb.) alkalmazottai közül, amely közhivatal vagy közüzem alkal­mazottainak igazolása tárgyalásra kerül. Ha a behívandó két tag személyére nézve a bizott­ság szótöbbséggel megállapodni nem tud, úgy a két tagot a főispán hívja be a bizottság meghallgatása után. A bizottság tagjai kinevezésük, illetve be­hívásuk folytán igazoltaknak tekintendők. A bizottság tagjai kinevezésüket, illetve be­hívásukat elfogadni kötelesek. Nem nevezhető ki és nem hívható be az igazolóbizottságba az, akit bűntett vagy nyere­ségvágyból elkövetett vétség miatt elítéltek. A jelen rendelet alkalmazása szempontjából nem tekintendő büntetett előéletűnek az, aki politikai bűncselekmény vagy a zsidótörvé­nyekben meghatározott valamely cselekmény miatt ítéltetett el. A bizottság tagja büntetőjogi felelősség mellett írásban köteles­ kijelenteni, hogy e ren­delkezés értelme szerint büntetlen előéletű. 7. §• Az előző §-ban említett politikai pártok a bizottságba küldendő öt párttag névsorát e rendeletről való tudomásszerzéstől számított öt nap alatt kötelesek a főispánnak benyúj­tani,­­ aki további 3 napon belül köteles a bizottságot megalakítani. 8. §: A bizottság tagjai működésük megkezdése előtt a főispán előtt esküt, illetve fogadalmat tesznek. Az eskü szövege a következő: „Én ........................... esküszöm, hogy mint az igazolóbizottság tagja, a tagságból folyó feladatomat elfogulatlanul és csakis a magyar nép érdekeinek szem előtt tartásával fogom ellátni. Isten engem úgy segéljen.“ Az a tag, akinek meggyőződése ellenkezik az eskü letételével, a következő fogadalmat teszi: „Én............................... becsületemre és lelki­ismeretemre fogadom, hogy mint az igazoló­bizottság tagja, a tagságból folyó feladatomat elfogulatlanul és csakis a magyar nép érdekei­nek szem előtt tartásával fogom ellátni." Az eskü, illetve fogadalom letételéről a fő­ispán közös jegyzőkönyvet vesz fel. A behívott bizottsági tagok az igazolóbizott­ság elnöke előtt tesznek esküt, illetve foga­dalmat. 9. §• Az igazolási eljárásból ki van zárva az az igazolóbizottsági tag, aki az igazolás alá vontnak házastársa, volt házastársa vagy jegy­ese, egyenes ágban rokona vagy sógora, oldalágban rokona unokatestvérig bezárólag, házastársának fel- vagy lemenő ágbeli rokona vagy testvére, végül aki az igazolás alá vonttal örökbe­fogadói, nevelőszülői viszonyban van, illetve gyámja, gondnoka, vagy az volt. Amennyiben az előző bekezdés alapján vagy más igazolt okból valamely tag az igazoló­bizottságban el nem járhat, vagy valamely tag ellen a bizottság által igazolt politikai aggály merül fel, úgy helyette a bizottság elnöke annak a pártnak ajánlottai közül sorsol ki a szóban­­forgó ügyben eljáró póttagot, a­mely pártnak tagja az akadályozott bizottsági tag. A póttag esküt (fogadalmat) a bizottság elnöke előtt tesz. 10. §. Az igazolóbizottságok működésüket hala­déktalanul megkezdeni tartoznak. 11. §• Az igazolóbizottság elnöke legalább 3 nap­pal az igazolási tárgyalás határnapja előtt az igazolás alá vont közalkalmazottak szolgálati helyén szokásos módon (hírlap, kifüggesztés, kidobálás stb.) közhírré teszi azoknak a köz­­alkalmazottaknak a névsorát, akiknek igazo­lása tárgyában a bizottság határozni fog. Egyúttal felhívja a lakosságot, hogy mindazok, akik az igazolás alá vont valamelyik közal­kalmazottnak olyan magatartásáról vagy cse­lekményéről bírnak tudomással, amely a magyar nép érdekeit sértette vagy sérti, — ezt és a vonatkozó bizonyítékaikat, tanúikat a bizott­ság elnökének szóban vagy írásban jelentsék be. A felhívásnak magában kell foglalnia a bi­zottság elnökének nevét és lakcímét (hivatali címét), ahová a bejelentés küldendő.­­ Fi­gyelmeztetni kell a bejelentőket arra, hogy az írásbeli bejelentés csak az esetben képezheti az igazolási eljárás alapját, ha a bejelentő ne­vét és lakcímét a­ bejelentésen feltünteti. A felhívásban közzéteendő az is, hogy a tárgyaláson panaszának előadása végett bárki megjelenhetik. Szóbeli bejelentésről az elnök jegyzőkönyvet vesz fel, amely a bejelentő nevét és lakcímét, a bejelentett tényt s az arra vonatkozó bi­zonyítékokat tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bejelentővel alá kell íratni. 12. §. Az igazolóbizottság elsősorban azon közal­kalmazottak igazolása tárgyában határoz, akik 1945 január 1-én a vörös hadsereg által fel­szabadított országrészben szolgálatot teljesí­tettek. Azokban az országrészekben, amelyek e napon a vörös hadsereg által még felszaba­dítva nem voltak, az igazolóbizottságok első­sorban a helyükön maradt közalkalmazottak igazolási eljárását folytatják le. Az előző bekezdésben felsorolt közalkal­mazottak ügyeinek tárgyalása zárt ülésben történik. Amennyiben ilyen közalkalmazott ellen bejelentés nem érkezik s a bizottság tagjainak egyike sem bir tudomással az iga­zolás alá vontnak népellenes magatartásáról vagy cselekményéről, úgy az igazolóbizottság az igazolás alá vont közalkalmazottat hatá­rozattal igazoltnak mondja ki. 13. §. Tárgyaláson bírálja el az igazoló bizottság azoknak a közalkalmazottaknak az ügyeit, akik a vörös hadsereg bevonulása előtt szol­gálati helyükről eltávoztak, továbbá a vissza­maradt közalkalmazottak ügyét is, ha ezt a zárt ülésen a bizottság egy tagja kívánja. 14. §: A tárgyalásra utalt igazolási ügyeket az elnök a bizottság tagjai között arányosan szétosztja. A bizottság tagjai az igazolás alá vont személye felől felvilágosításokat kötelesek beszerezni, az ügy előadójául kijelölt bizottsági tag pedig köteles az igazolás alá vont közalkalmazott magatartására vonat­

Next