Magyar Közlöny - Hivatalos lap, 1945. január-szeptember (1-122. szám)
1945-01-04 / 1. szám
1945. január 4. — 1. szám. MAGYAR KÖZLÖNY 3 15/1945. M. E. szám. AZ IDEIGLENES NEMZETI KORMÁNY RENDELETE a közalkalmazottak igazolásáról. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés által Debrecenben 1944. évi december hó 22. napján adott felhatalmazás és az 1939:11. tc. 141. §-ában foglalt, a kivételes hatalomról szóló rendelkezés alapján az ideiglenes nemzeti kormány addig is, amíg a felállítandó népbíróságok minden népellenes cselekmény elkövetőjét és a háborús bűnösöket felelősségre vonják, fontos közérdekből a közalkalmazottak igazolása tárgyában a következőket rendeli el: 1 §• Minden tényleges szolgálatban álló vagy tényleges szolgálat teljesítése végett visszarendelt nyugállományú közalkalmazottat igazoló eljárás alá kell vonni annak megállapítása végett, hogy az 1939. évi szeptember hó 1. napját követőleg tanúsított magatartása sértette-e a magyar nép érdekeit. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az ideiglenes nemzeti kormány tagjai, politikai államtitkárai és a honvéd vezérkari főnök, valamint az ideiglenes nemzeti kormány által kinevezett főispánok igazoltaknak tekintendők. Egymagában az a körülmény, hogy a közalkalmazott a német megszállás alatt szolgálatot teljesített és nem politikai okból, hanem félelemből, aggodalomból a vörös hadsereg bevonulása előtt elmenekült, az igazolás megtagadásának okául nem szolgálhat. 2. §• A jelen rendelet alkalmazása szempontjából közalkalmazottnak az állam, a törvényhatóság, város vagy a község közigazgatási, igazságszolgáltatási, közoktatási vagy gazdálkodási tennivalóinak teljesítésére, úgyszintén az állam, a törvényhatóság, a város vagy a község intézeteiben, közintézményeiben, közműveiben vagy üzemeikben való működésre hivatalánál, szolgálatánál vagy különös megbízatásánál fogva köteles személyt kell tekinteni, — ugyanígy a felekezeti iskolák, hivatalok és intézmények alkalmazottait is. 3. §. Minden szolgálati helyétől távollévő közalkalmazott a közlekedési lehetőség teljes kihasználásával haladéktalanul tartozik szolgálati helyén jelentkezni. Azok a közalkalmazottak, akik a vörös hadseregnek szolgálati székhelyükre történt bevonulása időpontjában nem tartózkodtak szolgálati székhelyükön, illetve oda 1945. évi január hó 1. napjáig vissza nem tértek, az igazolási eljárás lefolytatásáig szolgálatukat nem folytathatják, részükre illetményt kifizetni nem lehet. 4 §• Minden, a jelen rendelet hatálybalépésének időpontjában szolgálatot teljesítő vagy szolgálati helyére visszatért közalkalmazott e rendelet hatálybalépésétől számított 3 napon belül, a később visszatérő közalkalmazott pedig visszatérésétől számított 3 napon belül köteles közvetlen hivatali elöljárójához igazoló nyilatkozatot beadni. E nyilatkozatban a közalkalmazott az 1939. évi szeptember hó 1. napja óta követett politikai magatartását és cselekedeteit, valamint a népellenes törvények és rendeletek végrehajtása során teljesített hivatalos ténykedéseit ismertetni tartozik. Az a közalkalmazott, aki a vörös hadsereg bevonulása alkalmával hivatalát elhagyta, ennek okát, a távolléte alatti magatartását és cselekedeteit, valamint visszatérésének körülményeit is előadni köteles. Az igazoló nyilatkozatban valótlan adatok előadása vagy lényeges körülmények elhallgatása a nyilatkozat keltétől számított 3 éven belül nyugdíjigény nélküli azonnali elbocsájtást von maga után. A hivatali elöljáró a hozzá beérkezett igazoló nyilatkozatokat, a saját személyére vonatkozó igazoló nyilatkozattal együtt haladéktalanul eljuttatja az igazolóbizottság elnökéhez 5. §. Az igazolási eljárás lefolytatása az igazolóbizottság hatáskörébe tartozik. Minden járásbírósági székhelyen egy igazolóbizottságot kell létesíteni. A főispán köteles a szükséghez képest egy járásbirósági székhelyen több igazolóbizottságot, vagy járásbírósági székhelyen kívül is igazolóbizottságot felállítani. 6. §. Az igazolóbizottságok felállítása a területileg illetékes főispán feladata. Minden igazolóbizottság hét tagból áll. Az igazolóbizottság öt tagját a főispán sorsolja ki, a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült öt politikai párt (Demokratikus Polgári Párt, Független Kisgazda Párt, Magyar Kommunista Párt, Nemzeti Paraszt Párt, Szociáldemokrata Párt) helyi szervezetei által javaslatba hozott öt-öt párttag közül. Az igazolóbizottságban így minden politikai párt egy taggal van képviselve. Amennyiben a felállítandó igazolóbizottság székhelyén valamely fent felsorolt politikai párt működést nem fejtene ki, ez esetben a főispán a felsorolásban nem szereplő más demokratikus pártok által javaslatba hozott öt személy közül, milyen párt hiányában pedig a meglévő demokrata pártok által ajánlottak közül sorsolja ki a hiányzó tagot. A kinevezett öt tag haladéktalanul ülést tart s azon a tagok egyikét a bizottság elnökéül választja. A választás szótöbbséggel történik. Eredménytelenség esetén a főispán jelöli ki a bizottság egyik tagját elnökül. A bizottság öt tagja ezután behív egy jogi képesítésű tagot, egy tagot pedig annak a közhivatalnak vagy közüzemnek (pl. posta, törvényhatóság, állami üzem stb.) alkalmazottai közül, amely közhivatal vagy közüzem alkalmazottainak igazolása tárgyalásra kerül. Ha a behívandó két tag személyére nézve a bizottság szótöbbséggel megállapodni nem tud, úgy a két tagot a főispán hívja be a bizottság meghallgatása után. A bizottság tagjai kinevezésük, illetve behívásuk folytán igazoltaknak tekintendők. A bizottság tagjai kinevezésüket, illetve behívásukat elfogadni kötelesek. Nem nevezhető ki és nem hívható be az igazolóbizottságba az, akit bűntett vagy nyereségvágyból elkövetett vétség miatt elítéltek. A jelen rendelet alkalmazása szempontjából nem tekintendő büntetett előéletűnek az, aki politikai bűncselekmény vagy a zsidótörvényekben meghatározott valamely cselekmény miatt ítéltetett el. A bizottság tagja büntetőjogi felelősség mellett írásban köteles kijelenteni, hogy e rendelkezés értelme szerint büntetlen előéletű. 7. §• Az előző §-ban említett politikai pártok a bizottságba küldendő öt párttag névsorát e rendeletről való tudomásszerzéstől számított öt nap alatt kötelesek a főispánnak benyújtani, aki további 3 napon belül köteles a bizottságot megalakítani. 8. §: A bizottság tagjai működésük megkezdése előtt a főispán előtt esküt, illetve fogadalmat tesznek. Az eskü szövege a következő: „Én ........................... esküszöm, hogy mint az igazolóbizottság tagja, a tagságból folyó feladatomat elfogulatlanul és csakis a magyar nép érdekeinek szem előtt tartásával fogom ellátni. Isten engem úgy segéljen.“ Az a tag, akinek meggyőződése ellenkezik az eskü letételével, a következő fogadalmat teszi: „Én............................... becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy mint az igazolóbizottság tagja, a tagságból folyó feladatomat elfogulatlanul és csakis a magyar nép érdekeinek szem előtt tartásával fogom ellátni." Az eskü, illetve fogadalom letételéről a főispán közös jegyzőkönyvet vesz fel. A behívott bizottsági tagok az igazolóbizottság elnöke előtt tesznek esküt, illetve fogadalmat. 9. §• Az igazolási eljárásból ki van zárva az az igazolóbizottsági tag, aki az igazolás alá vontnak házastársa, volt házastársa vagy jegyese, egyenes ágban rokona vagy sógora, oldalágban rokona unokatestvérig bezárólag, házastársának fel- vagy lemenő ágbeli rokona vagy testvére, végül aki az igazolás alá vonttal örökbefogadói, nevelőszülői viszonyban van, illetve gyámja, gondnoka, vagy az volt. Amennyiben az előző bekezdés alapján vagy más igazolt okból valamely tag az igazolóbizottságban el nem járhat, vagy valamely tag ellen a bizottság által igazolt politikai aggály merül fel, úgy helyette a bizottság elnöke annak a pártnak ajánlottai közül sorsol ki a szóbanforgó ügyben eljáró póttagot, amely pártnak tagja az akadályozott bizottsági tag. A póttag esküt (fogadalmat) a bizottság elnöke előtt tesz. 10. §. Az igazolóbizottságok működésüket haladéktalanul megkezdeni tartoznak. 11. §• Az igazolóbizottság elnöke legalább 3 nappal az igazolási tárgyalás határnapja előtt az igazolás alá vont közalkalmazottak szolgálati helyén szokásos módon (hírlap, kifüggesztés, kidobálás stb.) közhírré teszi azoknak a közalkalmazottaknak a névsorát, akiknek igazolása tárgyában a bizottság határozni fog. Egyúttal felhívja a lakosságot, hogy mindazok, akik az igazolás alá vont valamelyik közalkalmazottnak olyan magatartásáról vagy cselekményéről bírnak tudomással, amely a magyar nép érdekeit sértette vagy sérti, — ezt és a vonatkozó bizonyítékaikat, tanúikat a bizottság elnökének szóban vagy írásban jelentsék be. A felhívásnak magában kell foglalnia a bizottság elnökének nevét és lakcímét (hivatali címét), ahová a bejelentés küldendő. Figyelmeztetni kell a bejelentőket arra, hogy az írásbeli bejelentés csak az esetben képezheti az igazolási eljárás alapját, ha a bejelentő nevét és lakcímét a bejelentésen feltünteti. A felhívásban közzéteendő az is, hogy a tárgyaláson panaszának előadása végett bárki megjelenhetik. Szóbeli bejelentésről az elnök jegyzőkönyvet vesz fel, amely a bejelentő nevét és lakcímét, a bejelentett tényt s az arra vonatkozó bizonyítékokat tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bejelentővel alá kell íratni. 12. §. Az igazolóbizottság elsősorban azon közalkalmazottak igazolása tárgyában határoz, akik 1945 január 1-én a vörös hadsereg által felszabadított országrészben szolgálatot teljesítettek. Azokban az országrészekben, amelyek e napon a vörös hadsereg által még felszabadítva nem voltak, az igazolóbizottságok elsősorban a helyükön maradt közalkalmazottak igazolási eljárását folytatják le. Az előző bekezdésben felsorolt közalkalmazottak ügyeinek tárgyalása zárt ülésben történik. Amennyiben ilyen közalkalmazott ellen bejelentés nem érkezik s a bizottság tagjainak egyike sem bir tudomással az igazolás alá vontnak népellenes magatartásáról vagy cselekményéről, úgy az igazolóbizottság az igazolás alá vont közalkalmazottat határozattal igazoltnak mondja ki. 13. §. Tárgyaláson bírálja el az igazoló bizottság azoknak a közalkalmazottaknak az ügyeit, akik a vörös hadsereg bevonulása előtt szolgálati helyükről eltávoztak, továbbá a visszamaradt közalkalmazottak ügyét is, ha ezt a zárt ülésen a bizottság egy tagja kívánja. 14. §: A tárgyalásra utalt igazolási ügyeket az elnök a bizottság tagjai között arányosan szétosztja. A bizottság tagjai az igazolás alá vont személye felől felvilágosításokat kötelesek beszerezni, az ügy előadójául kijelölt bizottsági tag pedig köteles az igazolás alá vont közalkalmazott magatartására vonat