Magyar Közlöny - Hivatalos lap,1946. január-május (1-107. szám)
1946-01-01 / 1. szám
4 12. azok a lakások, melyek a szegények, az ínségesek vagy a hajléktalanok elhelyezése céljából az állam, törvényhatóság, község (város), avagy intézmény- egyesület vagy magánszemély által létesített épületekben vannak, ha azokat hatóság kezeli, vagy ha azokat hatóság által megállapított vagy jóváhagyott szabályok szerint kezelik ; 13. a 11. és 12. pont alá nem esd azok a lakások, amelyek a túlnyomórészben közadakozásból vagy közsegélyből élő személyek elhelyezésére szolgálnak, ideértve a menházakat, az árvaházakat és a szeretetházakat; 14. azokban az épületekben (épületrészekben) lévő helyiségek, amelyeket a fürdővállalatok a fürdőüzem céljára használnak (fürdőházak, kabinok, gépházak, műhelyek, raktárak) ; 15. a gazdasági épületek — ideértve a gazdasági cselédek (szegődményesek) és gazdasági idénymunkások lakásául szolgáló épületeket is —, valamint a bányák, a kohainűvek, a közraktárak- a gyárak és más ipartelepek területén az üzem céljaira szolgáló épületek és épületrészek, kivéve az irodákat; 16. a posta, vasút és egyéb hatósági jellegű közlekedési vállalatok üzleti épületeiben lévő helyiségek, kivéve a lakott, valamint a bolt vagy nyilvános étterem céljaira használt épületekben (épületrészekben) lévő helyiségeket; 17. a háborús események következtében lakhatatlanná vált szobák (helyiségek) mindaddig, amíg azok helyrezTÍHáza meg nem történik ; 18. az üresen álló lakások (helyiségek) mindaddig, amíg azokat használatba nem veszik. (2) Mentes a lakás bérlete a lakásadó alól, ha a bérlő a 10.300/1945 M. E. számú rendelet (Magyar Közlöny 1045 évi 167. szám) 9—12. e-mban szabályozott helyreállítási pótlékot fizet és ennek összege meghaladja a jelen rendelet szerint fizetendő lakásadó összegét (7. §1. Amennyiben a lakásadó összege a helyreállítási pótlék összegénél nagyobb, a bérlő lakásadó fejében a két összeg közötti különbözetét köteles fizetni. 3. § A lakásadó alanya bérbe nem adott lakásoknál (helyiségeknél) * tulajdonos (haszonélvező) vagy házh haszonbérlő, illetőleg az, aki a lakást természetbeni (szolgálati) lakásként használta, bérbeadott lakásoknál (helyiségeknél) pedig a bérlös (házhaszonbérlő). 4. 9- (1) A lakásadó nem fizetése a bér nemfizetésének jogkövetkezményeivel jár ; ehhez képest a tulajdonost (haszonélvezőt), illetőleg kázhaszonbérlőt a bérlővel szemben ugyanolyan felmondási jog illeti meg, mint amilyent a bérfizetés elmulasztása esetében a fennálló jogszabályok megállapítanak. (2) Ha a bérlő a lakásadót a fizetésére megállapított határidőig (12. 5 (1) bekezdés) nem fizeti meg, tőle a hátralékot közadók módjára kell behajtani. Ha a lakásadót a bérlőtől mehajtani nem lehet, azt a tulajdonos (haszonélvező), iletőleg a házhaszonbérlő köteles megfizetni ; ha nem fizeti meg, azt tőle kell közadók módjára behajtani. A tulajdonos (haszonélvező, kázhaszonbérlő) azonban mentesül a lakásadó megfizetése alól, ha a bérlővel szemben az (1) bekezdésben meghatározott felmondási jogával élt, s azt az illető hónapban esedékes lakásadó fizetésére megállapított határidő 12. § (2) bekezdése alatt bejelentette. Ha a házhaszonbérlő felmondási jogával nem élt és a bérlő adótartozását meg nem fizeti, a tulajdonost (haszonélvezőt) vele szemben a házhaszonbérlet tekintetében ugyanolyan felmondási jog illeti meg, mint amilyent a bérfizetés elmulasztása esetében a fennálló jogszabályok megállapítanak. Ha a tulajdonos (haszonnélvező) a felmondás jogával nem élt és a tartozást a kázhaszonbérlőtől behajtani nem lehet, azt tujdonos (haszonélvező) köteles megfizetni, illetőleg azt tőle kell közadók módjára behajtani. (3) Az előbbi bekezdést alkalmazni kell a kázhaszonbérlő által használt lakás (helyiség) után járó lakásadó tekintetében is. (4) A bérlőtársakat a lakásadó egyetemlegesen terheli. Ezt a jogszabályt nem lehet alkalmazni, ha a bérlőtársat a bérlemény egy részének hatósági igénybevétele útján jelölték ki. 39- A lakásadó kivetéséhez való jog elévül, ha azt az adókiszámítási jegyzék beadásának, az adókötelezettség beállásának, illetőleg eltitkolás esetében az eltitkolt adótárgy felfedezésének napját követő ötödik naptári év végéig nem vetették ki. «• 9. (1) A lakásadót az 1. §-ban meghatározott lakások és helyiségek után az 1945. évi házadó kivetés során számításba vett nyers házbér, illetőleg haszonérték alapulvételével kell általában megállapítani.^. lf-per (2) Azoknak a lakásoknak és helyiségeknek nyers bérét, amelyek az 1939. évi szeptember hó 1. napját követő időben szabad bér-megállapítás mellett adattak bérbe, a lakásadó kiszámítása szempontjából az említett időpontot megelőző időben bérbeadott hasonló lakásokért és helyiségekért fizetett bérekkel történt összehasonlítás útján kell becsléssel megállapítani. (3) A természetbeni (szolgálati) lakásként használt lakások, valamint a tulajdonos (haszonélvező) által használt, a házadó alól állandóan mentes ipari műhelyek és irodák (2. § (1) bekezdés 15. pont) haszonértékét a saját használatban lévő hasonló lakások haszonértékével, illetőleg a bérbeadott ipari műhelyek és egyéb helyiségek bérével történt összehasonlítás útján kell becsléssel megállapítani. (4) A lakásadó szempontjából az annak alapjául szolgáló házbért, illetőleg haszonértékét — az 1946. évi január hó 1. napjával egy pengőt egy adópengővel egyenlőnek véve — adópengőben meghatározottnak kell tekinteni. §- t (1) A lakás céljába szolgáló helyiségek után járó lakásadó a meghatászott (6. §, nyersházbér, iletőleg haszonbérlé,és 200 szorosa, ha a haszonérték, illetőleg a bérlő által fizetendő nyersházbér nem haladja meg a havi 80 pengőt; 300-szorosa a haszonérték, illetőleg a bérlő által fizetendő nyersházbér ama része után, amely havonként a 80 pengőt meghaladja, de 120 pengőnél nem több; 400-szorosa a haszonérték, illetőleg a bérlő által fizetendő nyersházbér ama része után, amely havonként a 120 pengőt meghaladja, de 180 pengőnél nem több; 500-szorosa a haszonérték, illetőleg a bérlő által fizetendő nyersházbér ama része után, amely havonként a 180 pengőt meghaladja. (2) Ha az egyszobából állói lakásba kettőnél több személy lakik, az előző bekezdés szerint járó lakásadót a harmadik és minden további személy után 20- 20%-kal kell csökkenteni. Ugyanezt az eljárást kell alkalmazni a két szobából álló lakásnál is, ha abban négynél több személy lakik, az ötödik és minden további személy után. (3) Ha a lakásban szobánkint két személynél kevesebb lakik, az (1) bekezdés szerint járó lakásadót annyiszor kell 20%-kal felemelni, mint amennyivel a lakásban lakók száma a szobák számának kétszeres szorzatánál kevesebb. (4) Ha a lakásadó fizetésére kötelezettnek nyugdíján (nyugbérén), kegydíján, tartásdíján vagy járadékszerű jövedelmén kívül más jövedelme nincs, s ez a jövedelem havonta a XV. fizetési osztályba sorozott állami alkalmazottak mindenkori havi járandóságát nem haladja meg, feltéve, hogy lakása kétszobásnál nem nagyobb, lakásadóját a nyersházbér, illetőleg haszonérték 50-szeresében kell megállapítani. (5) A (3) bekezdés szerint járó pótlékolást mellőzni kell az után a szoba után, amelyre a fizetésre kötelezettnek a fennálló jogszabályok szerint őt, a lakásban lakó személyek számára tekintettel, megillető lakásszükségletén felül van igénye. (6) A jelen szakasz alkalmazásában az udvarra, vagy közterületre közvetlen szellőzéssel bíró előtér (ball) lakószobának számít. 8. §. (1) A lakás fogalma alá nem eső helyiség (üzlet, iroda, rendelő, műterem, műhely, raktár stb.) után járó lakásadó a meghatározott (6. §) nyersbér, illetőleg haszonérték 500-szorosa, ha a haszonérték, illetőleg a bérlő által fizetendő nyersházbér nem haladja meg a havi 100 pengőt; 1.000-szerese, ha a haszonérték, illetőleg a bérlő által fizetendő nyersházbér ama része után, amely havonként a 100 pengőt meghaladja. (2) Városokban a fényűzési célokat szolgáló üzlethelyiségek után az (1) bekezdés szerint járó lakásadót 50% -kal felemelt összegben kell fizetni. Azt, hogy ebből a szempontból mely üzlethelyiséget kell fényűzőnek tekinteni, a pénzügyminiszter állapítja meg. » 8- (1) Bérlőtársak, továbbá a lakás vagy más helyiség megosztása esetében — tekintet nélkül arra, hogy a bérlet, illetőleg a megosztás hatósági intézkedésen, vagy szerződésen alapul — a lakásadó megállapításánál a lakást (helyiséget) annyi lakásnak (helyiségnek) kell tekinteni, amennyi a bérlőtársak száma. Illetőleg ahány részre a lakást (helyiséget) megosztották. Ezt a rendelkezést nem lehet alkalmazni, ha a bérlőtársak házastársak. (2) A lakás vagy más helyiség albérleti kiadása esetében az albérlő köteles az albérletbe adott bérleményrészre eső lakásadót az annakfizetésére megállapított határidő (12. § (1) bekezdése alatt a bérlőnek megfizetni. Az albérlőre eső lakásadó fizetésének elmulasztása az albér nem fizetésének jogkövetkezményeivel jár. iS) Ha az iparos vagy kereskedő utcára (útra stb.) nyíló olyan helyiségben lakik, amelyben ipari vagy kereskedelmi tevékenységet folytat, a helyiség után a 8. §-ban megállapított lakásadót kell fizetni. 10. Községekben fővárosokban — Budapest székesfőváros kivételével — kizárólag mezőgazdasággal foglalkozó tulajdonosok (haszonélvezők) lakásainál, továbbá az üdülő tartózkodásra szolgáló egyéb időszaki lakásoknál, valamint az üdülőtelepen lévő ipari, kereskedelmi stb. célú helyiségeknél, amelyeket az évnek csak egy meghatározott rövidebb ideje alatt használnak, a 7., illetőleg a 8. §-ban meghatározott adótételek alapján járó adót csak a használt tartamára kell megfizetni. Az időtartam szempontjából minden megkezdett naptári hónapot teljes hónapnak kell tekinteni. MAGYAR KÖZLÖNY 1946. január 1. kedd. — I. szám. II. CÍM. Eljárási szabályok. I. FEJEZET. Kivetési eljírás. 11. §. (1) A lakásadó összegének kiszámításáról a tulajdonos (haszonélvező) két azonos példányban szerkesztendő kiszámítási jegyzéket köteles összeállítani. A jegyzékbe a lakásadó kiszámításához szükséges adatokat a tulajdonos (haszonélvező) vezeti be s a jegyzék alapján havonkint kiszámítja az esedékes lakásadó összegét. A kiszámítási jegyzéknek az egyes fizetésre kötelezettekre vonatkozó adatait az érdekeltekkel a tulajdonos (haszonélvező) közölni köteles, ennek megtörténtét a fizetésre kötelezett köteles a kiszámítási jegyzéken a keret feltüntetése mellett aláírásával elismerni. (2) A kiszámítási jegyzéket évenként egyszer, legkésőbb minden év január hó 15. napjáig kell két példányban összeállítani. Az év folyamán újabb kiszámítási jegyzéket csak abban az esetben kell készíteni, ha akár az adótárgyban, akár az adó összegében, akár pedig az adófizetésre kötetett személyében évközben változás áll be. A kiszámítási jegyzéket a tulajdonos (haszonélvező) két évig megőrizni köteles.