Magyar Közlöny - Hivatalos lap, 1946. május-augusztus (108-187. szám)

1946-05-19 / 113. szám

t venni, akiknek hozzátartozója a 6.350/1945. M. E. számú rendelet (Magyar Közlöny 101. szám) alapján élelmezési illetményben részesül. 3. §. A jelen rendelet alapján a közszolgálati alkal­mazott elbocsátásának Budapest területén az 1946. évi július hó 31. napjáig, másutt pedig az 1946. évi augusztus hó 31. napjáig van helye. 4­ §• (1) A 2. §-ban meghatározott intézkedés iránt közvetlenül a hivatali főnöknek szolgálati úton tett előterjesztése vagy meghallgatása után az illetékes miniszter a (2) bekezdés értelmében alakított háromtagú bizottságnak tesz indokolt javaslatot. Indokolt javaslatot tehet az említett bizottságnak a miniszterelnök, a Szakszervezeti Tanács, a törvényhatóság első tisztviselője és a helyi nemzeti bizottság is. A javaslat indokolá­sában elő kell adni a közszolgálati alkalmazott terhére felmerült azokat a tényeket, amelyek a javasolt intézkedést indokolttá teszik. (2) A 2. §-ban meghatározott intézkedés felől határozó bizottság elnökét a miniszterelnök egy-egy tagját pedig az illetékes miniszter (a Legfőbb Állami Számvevőszék elnöke) és a Szakszervezeti Tanács jelöli ki. A miniszterelnök felügyelete alatt álló hatóságoknál és hivata­loknál eljáró bizottságban az illetékes miniszter helyett a miniszterelnök és két helyettese együt­tesen jelölnek ki egy tagot. Elnökül vagy tagul csak olyan személyt lehet kijelölni, akit az igazolási eljárás során terhére vonatkozó bár­mely jogkövetkezmény alkalmazása nélkül jog­erősen igazoltnak nyilvánítottak és aki az 1944. évi október hó 15. napja után eredeti szolgálati helyéről nem távozott el a Duna-Ipoly vonalá­tól nyugatra eső országrészbe — nem értve ide Budapest Székesfőváros területét , és nem távozott el az ország területéről Német­ország vagy a­ németek által megszállott vala­mely más ország területére. A kijelölt elnökök és tagok megbízatása bármikor visszavonható, azt, akinek megbízatása vissza nem vonatott, a jelen rendelet alapján a szolgálatból elbo­csátani (végelbánás alá vonni) nem lehet. (3) Az illetékes miniszter a jelen rendelet hatálybalépésétől számított negyvennyolc órán belül köteles­ a miniszterelnökkel és a Szak­szervezeti Tanáccsal közölni, hogy az illető tárcára nézve hány bizottságot kíván alakítani. (4) A miniszterelnök, az illetékes miniszter és a Szakszervezeti Tanács kötelesek a jelen rendelet hatálybalépésétől számított nyolc na­pon belül az egyes bizottságokba küldendő megbízottaikat kijelölni. (5) A bizottságnak az eléje terjesztett ügye­ket olyan sorrendben kell tárgyalnia, hogy a magasabb fizetési osztályba sorolt, illetőleg magasabb rangú alkalmazottak ügye az alacso­nyabb rangúaké előtt nyerjen elintézést. A bizottságban az ügyet az illetékes miniszter által kijelölt tag adja elő. A bizottság a javasla tárgyában szótöbbséggel határoz. Mind az elnöknek, mind a tagoknak egy-egy szavazata van. Azt a közalkalmazottat, akivel szemben az igazoló eljárás során a feddésnél súlyosabb jogkövetkezményt tartalmazó jogerős hatá­rozatot hoztak, csak a bizottság egyhangú határozata alapján lehet a tényleges szolgálat­ban megtartani. A határozat indokolást nem tartalmaz, de magában kell foglalnia annak megjelölését, hogy az elbocsátás, illetőleg a végelbánás alá vonás a 2. § mely rendelkezésén alapszik. (6) A határozat ellen jogorvoslatnak —ide­értve a közigazgatási vagy más bírósági el­járást is — nincs helye. A 2. § (3) bekezdése alapján a végelbánás alá vont közszolgálati alkalmazott azonban a határozat meghozatalát követő öt év eltelte után ügyének újabb el­­bírálását kérheti. Az e tekintetben szükséges rendelkezéseket külön rendelet állapítja meg. (7) Elbocsátás esetében (2. § (2) bekezdése) a közszolgálati alkalmazottat végelbánás alá kell vonni, az elbocsátást rendelő határozat azonban akként is rendelkezhetik, hogy az alkalmazott mindennemű ellátási vagy a szol­gálat alapján támasztható egyéb igény (pl. vég­kielégítés) kizárásával bocsáttatik el, illetőleg csupán az alkalmazott után ellátásra jogosul­taknak ellátási igénye marad meg úgy, mintha az alkalmazott az elbocsátáskor meghalt volna. (8) A 2. § alapján hozott minden határozatot a közszolgálati alkalmazottal írásban közölni kell és azt nyomban végre kell hajtani. 5.1. Az a közszolgálati alkalmazott, aki az el­bocsátást­ elrendelő határozat szerint minden­nemű ellátási vagy a szolgálat alapján támaszt­ható egyéb igényt (pl. végkielégítés) kizárásával bocsáttatik el, ha a határozat hozatalakor negy­venötödik életévét be nem töltötte, a határozat meghozatalát követő hónapra járó illetményét, ha pedig ekkor negyvenötödik életévét betöl­tötte, a határozat meghozatalát követő három hónapra járó illetményét még megkapja. 6. §. (1) A jelen rendelet alapján történt elbocsá­tásnak az elbocsátott alkalmazottra nézve egyéb hátrányos következménye nem lehet, különösen nem szolgálhat az a más életpályán való el­­­­helyezkedésnek akadályául és nem lehet alapja­­ az elbocsátott alkalmazott ellen semmiféle­­ kényszerintézkedésnek sem. [ (2) A Szakszervezeti Tanácsnak ingyenes­­ szaktanfolyamokat kell szerveznie abból a célból, hogy az elbocsátott közszolgálati alkal­mazottak az általuk választott új foglalkozás­hoz szükséges szakmai tudást elsajátíthassák. Mezőgazdasági vonatkozásban a Parasztszövet­ség is szervez szaktanfolyamokat. A tanfolya­mok rendezésének költségét az államkincstár viseli. (3) A jelen rendelet alapján elbocsátott alkalmazottaknak a magánalkalmazás körében való elhelyezkedését előmozdító és könnyítő rendelkezéseket külön rendelet állapítja meg. 7. §. A­­jelen rendeletben szabályozott eljárást Budapest területén az 1946. évi július hó 31. napjáig, másutt pedig az 1946. évi augusztus hó 31. napjáig be kell fejezni. (1) A 4. § (2) bekezdése szerint alakult bizottság tagjait ötvenezer adópengő napidíj illeti meg. (2) A bizottságnak közszolgálati vagy magán­alkalmazott tagjait a bizottságban való műkö­désük idejére szolgálatuk teljesítése alól fel kell menteni, illetményeiket azonban teljes összegben folyósítani kell. Az ilyen tag napi­­díjra csak abban az esetben tarthat igényt, ha összes illetményeinek egy napra eső összege a napidíj összegét el nem éri. Ily esetben részére a két összeg közötti különbözetet kell napidijpótlék címén folyósítani. (3) A napidíjak (napidijpótlékok) kifizeté­sére és elszámolására vonatkozó szabályokat a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg. 9. §. (1) A 4. § (2) bekezdése szerint alakult bizottságok tagjai e minőségükben közhiva­talnokoknak (1940: XVIII. tc. 3. §-a) kell tekinteni. (2) A jelen rendeletben szabályozott eljárás foganatosításához­­szükséges adatoknak a bizottság tagjaival való közlésére az 1940: XVIII. tc. 4. §-át nem lehet alkalmazni. (3) A jelen rendelet alkalmazásával össze­függő eljárással kapcsolatos vesztegetés ese­tében a szabadságvesztés büntetés mind a vesz­tegetőre, mind a megvesztegetettre tíz évig terjedhető fegyház. 10. §. ^ (1) A közszolgálatból a jelen rendeletben szabályozott eljárás mellőzésével el kell bo­csátani azt, aki mindennemű ellátási vagy a szolgálat alapján támasztható egyéb igényről (pl. végkielégítésről) való kifejezett lemondás mellett elbocsátását önként kéri. (2) Az, aki a közszolgálatból a jelen­­ alap­­­ján önként távozott, a távozásától számított­­ három év eltelte után kérelmet terjeszthet elől a tényleges szolgálatba visszavétele vagy­­ szabályszerű végelbánás alá vonása, iránt. 1 . , 1­­ A kérelem tárgyában, jogorvoslat kizárásával, az illetékes miniszter (a Legfőbb Állami Számvevőszék elnöke) a jelen rendelet 2. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontjában foglaltak szempontjából és az államháztartás szükség­leteinek figyelembevételével köteles határozni a­§- át­­ A jelen rendelet hatálybalépésének napjától az 1. § hatálya alá tartozó személyekkel szemben folyamatban lévő igazoló eljárások — ideértve az igazoló fellebbezési eljárásokat is — szüne­telnek, a jelen rendeletben szabályozott el­járás befejezésével (7. §) pedig megszűnnek­ és a jelen rendelet hatálybalépése után igazoló eljárást ilyen személyekkel szemben folyamatba tenni, illetőleg tovább folytatni nem lehet. A 12. §. Ha valamely­ tárca körében alkalmazottak száma az 1937/1938. költségvetési évben fenn­állott létszám kilencven százalékánál, az 1938. év után létesített tárcákat illetően pedig a 2. § (5) bekezdése értelmében a minisztériumo­­ által megállapított létszámnál alacsonyabbra csökken, a megüresedett állásokat lehetőleg a 2. § (3) bekezdése alapján végelbánás alá vont személyekkel kell betölteni. Ilyen esetben a végelbánás alá vonás és az újabb közszolgá­latba lépés között eltelt időt nem lehet a szol­gálati idő megszakításának tekinteni. 13. §: A minisztérium a pénzügyminiszter előter­jesztésére a jelen rendelet egyes rendelkezései­nek hatályát kiterjesztheti azokra a személyekre is, akik az 1. § alá nem tartozó olyan vállalatnál, üzemnél, intézetnél vagy egyéb intézménynél állnak alkalmazásban, amelynek az 1. §-ban felsorolt közületek valamelyike tulajdonosa vagy amelyben a közületnek egyéb úton (pl. részvények, üzletrészek, államsegély stb. útján) vagyoni érdekeltsége van. 14. §. A jelen rendelet a kihirdetésének napján lép hatályba, végrehajtásáról a miniszterelnök gondoskodik. Budapest, 1946. évi május hó 1-én. Nagy Ferenc s. k. miniszterelnök. A magyar köztársaság kormányának 5.540/1­948. M. E. számú rendelete egyes helyiségnek állami hivatal Budapest szé­kesfővárosban elhelyezése céljából való igénybe­vétele tárgyában. A minisztérium az 1946 : VI. tc. 1. §-ába­­ foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli: 1. Állami hivatalnak, továbbá állami üzem, alap és állami kezelés alatt álló alapítvány hivatalá­nak Budapest székesfővárosban való elhelyezése céljából szükséges lakás vagy más helyiség igénybevétele tárgyában a jelen rendelet ren­delkezéseit kell alkalmazni. 2. §■ Az 1. §-ban foglalt célra szolgáló helyiség igénybevételét, a miniszterelnök rendeli el. Amennyiben az igénybe venni kívánt helyiség lakás céljára szolgál, úgy az igénybevétel tár­gyában a miniszterelnök a népjóléti minisz­terrel egyetértve intézkedik. 3. §: A helyiségeknek­ az 1. §-ban megjelölt célra való igénybevétele iránt az a miniszter, akinek felügyelete vagy ellenőrzése alatt a hivatal működik, a miniszterelnököt keresi meg. A megkeresésben az igénybevétel szükségességét részletesen indokolni kell és a lehetőség szerint meg kell jelölni azt a helyiséget, amely a hivatal elhelyezésére alkalmas. 4. §­ (1) A miniszterelnök az igénybevétel tár­gyában ...azott határozatát kás ige .­bevétele esetében a lakás fekvése szerint illetékes MAGYAR KÖZLÖNY 1946. május 19. vasárnap, — 113. szám.

Next