Magyar Közlöny - Hivatalos lap, 1946. május-augusztus (108-187. szám)
1946-05-19 / 113. szám
t venni, akiknek hozzátartozója a 6.350/1945. M. E. számú rendelet (Magyar Közlöny 101. szám) alapján élelmezési illetményben részesül. 3. §. A jelen rendelet alapján a közszolgálati alkalmazott elbocsátásának Budapest területén az 1946. évi július hó 31. napjáig, másutt pedig az 1946. évi augusztus hó 31. napjáig van helye. 4 §• (1) A 2. §-ban meghatározott intézkedés iránt közvetlenül a hivatali főnöknek szolgálati úton tett előterjesztése vagy meghallgatása után az illetékes miniszter a (2) bekezdés értelmében alakított háromtagú bizottságnak tesz indokolt javaslatot. Indokolt javaslatot tehet az említett bizottságnak a miniszterelnök, a Szakszervezeti Tanács, a törvényhatóság első tisztviselője és a helyi nemzeti bizottság is. A javaslat indokolásában elő kell adni a közszolgálati alkalmazott terhére felmerült azokat a tényeket, amelyek a javasolt intézkedést indokolttá teszik. (2) A 2. §-ban meghatározott intézkedés felől határozó bizottság elnökét a miniszterelnök egy-egy tagját pedig az illetékes miniszter (a Legfőbb Állami Számvevőszék elnöke) és a Szakszervezeti Tanács jelöli ki. A miniszterelnök felügyelete alatt álló hatóságoknál és hivataloknál eljáró bizottságban az illetékes miniszter helyett a miniszterelnök és két helyettese együttesen jelölnek ki egy tagot. Elnökül vagy tagul csak olyan személyt lehet kijelölni, akit az igazolási eljárás során terhére vonatkozó bármely jogkövetkezmény alkalmazása nélkül jogerősen igazoltnak nyilvánítottak és aki az 1944. évi október hó 15. napja után eredeti szolgálati helyéről nem távozott el a Duna-Ipoly vonalától nyugatra eső országrészbe — nem értve ide Budapest Székesfőváros területét , és nem távozott el az ország területéről Németország vagy a németek által megszállott valamely más ország területére. A kijelölt elnökök és tagok megbízatása bármikor visszavonható, azt, akinek megbízatása vissza nem vonatott, a jelen rendelet alapján a szolgálatból elbocsátani (végelbánás alá vonni) nem lehet. (3) Az illetékes miniszter a jelen rendelet hatálybalépésétől számított negyvennyolc órán belül köteles a miniszterelnökkel és a Szakszervezeti Tanáccsal közölni, hogy az illető tárcára nézve hány bizottságot kíván alakítani. (4) A miniszterelnök, az illetékes miniszter és a Szakszervezeti Tanács kötelesek a jelen rendelet hatálybalépésétől számított nyolc napon belül az egyes bizottságokba küldendő megbízottaikat kijelölni. (5) A bizottságnak az eléje terjesztett ügyeket olyan sorrendben kell tárgyalnia, hogy a magasabb fizetési osztályba sorolt, illetőleg magasabb rangú alkalmazottak ügye az alacsonyabb rangúaké előtt nyerjen elintézést. A bizottságban az ügyet az illetékes miniszter által kijelölt tag adja elő. A bizottság a javasla tárgyában szótöbbséggel határoz. Mind az elnöknek, mind a tagoknak egy-egy szavazata van. Azt a közalkalmazottat, akivel szemben az igazoló eljárás során a feddésnél súlyosabb jogkövetkezményt tartalmazó jogerős határozatot hoztak, csak a bizottság egyhangú határozata alapján lehet a tényleges szolgálatban megtartani. A határozat indokolást nem tartalmaz, de magában kell foglalnia annak megjelölését, hogy az elbocsátás, illetőleg a végelbánás alá vonás a 2. § mely rendelkezésén alapszik. (6) A határozat ellen jogorvoslatnak —ideértve a közigazgatási vagy más bírósági eljárást is — nincs helye. A 2. § (3) bekezdése alapján a végelbánás alá vont közszolgálati alkalmazott azonban a határozat meghozatalát követő öt év eltelte után ügyének újabb elbírálását kérheti. Az e tekintetben szükséges rendelkezéseket külön rendelet állapítja meg. (7) Elbocsátás esetében (2. § (2) bekezdése) a közszolgálati alkalmazottat végelbánás alá kell vonni, az elbocsátást rendelő határozat azonban akként is rendelkezhetik, hogy az alkalmazott mindennemű ellátási vagy a szolgálat alapján támasztható egyéb igény (pl. végkielégítés) kizárásával bocsáttatik el, illetőleg csupán az alkalmazott után ellátásra jogosultaknak ellátási igénye marad meg úgy, mintha az alkalmazott az elbocsátáskor meghalt volna. (8) A 2. § alapján hozott minden határozatot a közszolgálati alkalmazottal írásban közölni kell és azt nyomban végre kell hajtani. 5.1. Az a közszolgálati alkalmazott, aki az elbocsátást elrendelő határozat szerint mindennemű ellátási vagy a szolgálat alapján támasztható egyéb igényt (pl. végkielégítés) kizárásával bocsáttatik el, ha a határozat hozatalakor negyvenötödik életévét be nem töltötte, a határozat meghozatalát követő hónapra járó illetményét, ha pedig ekkor negyvenötödik életévét betöltötte, a határozat meghozatalát követő három hónapra járó illetményét még megkapja. 6. §. (1) A jelen rendelet alapján történt elbocsátásnak az elbocsátott alkalmazottra nézve egyéb hátrányos következménye nem lehet, különösen nem szolgálhat az a más életpályán való elhelyezkedésnek akadályául és nem lehet alapja az elbocsátott alkalmazott ellen semmiféle kényszerintézkedésnek sem. [ (2) A Szakszervezeti Tanácsnak ingyenes szaktanfolyamokat kell szerveznie abból a célból, hogy az elbocsátott közszolgálati alkalmazottak az általuk választott új foglalkozáshoz szükséges szakmai tudást elsajátíthassák. Mezőgazdasági vonatkozásban a Parasztszövetség is szervez szaktanfolyamokat. A tanfolyamok rendezésének költségét az államkincstár viseli. (3) A jelen rendelet alapján elbocsátott alkalmazottaknak a magánalkalmazás körében való elhelyezkedését előmozdító és könnyítő rendelkezéseket külön rendelet állapítja meg. 7. §. Ajelen rendeletben szabályozott eljárást Budapest területén az 1946. évi július hó 31. napjáig, másutt pedig az 1946. évi augusztus hó 31. napjáig be kell fejezni. (1) A 4. § (2) bekezdése szerint alakult bizottság tagjait ötvenezer adópengő napidíj illeti meg. (2) A bizottságnak közszolgálati vagy magánalkalmazott tagjait a bizottságban való működésük idejére szolgálatuk teljesítése alól fel kell menteni, illetményeiket azonban teljes összegben folyósítani kell. Az ilyen tag napidíjra csak abban az esetben tarthat igényt, ha összes illetményeinek egy napra eső összege a napidíj összegét el nem éri. Ily esetben részére a két összeg közötti különbözetet kell napidijpótlék címén folyósítani. (3) A napidíjak (napidijpótlékok) kifizetésére és elszámolására vonatkozó szabályokat a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg. 9. §. (1) A 4. § (2) bekezdése szerint alakult bizottságok tagjai e minőségükben közhivatalnokoknak (1940: XVIII. tc. 3. §-a) kell tekinteni. (2) A jelen rendeletben szabályozott eljárás foganatosításáhozszükséges adatoknak a bizottság tagjaival való közlésére az 1940: XVIII. tc. 4. §-át nem lehet alkalmazni. (3) A jelen rendelet alkalmazásával összefüggő eljárással kapcsolatos vesztegetés esetében a szabadságvesztés büntetés mind a vesztegetőre, mind a megvesztegetettre tíz évig terjedhető fegyház. 10. §. ^ (1) A közszolgálatból a jelen rendeletben szabályozott eljárás mellőzésével el kell bocsátani azt, aki mindennemű ellátási vagy a szolgálat alapján támasztható egyéb igényről (pl. végkielégítésről) való kifejezett lemondás mellett elbocsátását önként kéri. (2) Az, aki a közszolgálatból a jelen alapján önként távozott, a távozásától számított három év eltelte után kérelmet terjeszthet elől a tényleges szolgálatba visszavétele vagy szabályszerű végelbánás alá vonása, iránt. 1 . , 1 A kérelem tárgyában, jogorvoslat kizárásával, az illetékes miniszter (a Legfőbb Állami Számvevőszék elnöke) a jelen rendelet 2. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontjában foglaltak szempontjából és az államháztartás szükségleteinek figyelembevételével köteles határozni a§- át A jelen rendelet hatálybalépésének napjától az 1. § hatálya alá tartozó személyekkel szemben folyamatban lévő igazoló eljárások — ideértve az igazoló fellebbezési eljárásokat is — szünetelnek, a jelen rendeletben szabályozott eljárás befejezésével (7. §) pedig megszűnnek és a jelen rendelet hatálybalépése után igazoló eljárást ilyen személyekkel szemben folyamatba tenni, illetőleg tovább folytatni nem lehet. A 12. §. Ha valamely tárca körében alkalmazottak száma az 1937/1938. költségvetési évben fennállott létszám kilencven százalékánál, az 1938. év után létesített tárcákat illetően pedig a 2. § (5) bekezdése értelmében a minisztériumo által megállapított létszámnál alacsonyabbra csökken, a megüresedett állásokat lehetőleg a 2. § (3) bekezdése alapján végelbánás alá vont személyekkel kell betölteni. Ilyen esetben a végelbánás alá vonás és az újabb közszolgálatba lépés között eltelt időt nem lehet a szolgálati idő megszakításának tekinteni. 13. §: A minisztérium a pénzügyminiszter előterjesztésére a jelen rendelet egyes rendelkezéseinek hatályát kiterjesztheti azokra a személyekre is, akik az 1. § alá nem tartozó olyan vállalatnál, üzemnél, intézetnél vagy egyéb intézménynél állnak alkalmazásban, amelynek az 1. §-ban felsorolt közületek valamelyike tulajdonosa vagy amelyben a közületnek egyéb úton (pl. részvények, üzletrészek, államsegély stb. útján) vagyoni érdekeltsége van. 14. §. A jelen rendelet a kihirdetésének napján lép hatályba, végrehajtásáról a miniszterelnök gondoskodik. Budapest, 1946. évi május hó 1-én. Nagy Ferenc s. k. miniszterelnök. A magyar köztársaság kormányának 5.540/1948. M. E. számú rendelete egyes helyiségnek állami hivatal Budapest székesfővárosban elhelyezése céljából való igénybevétele tárgyában. A minisztérium az 1946 : VI. tc. 1. §-ába foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli: 1. Állami hivatalnak, továbbá állami üzem, alap és állami kezelés alatt álló alapítvány hivatalának Budapest székesfővárosban való elhelyezése céljából szükséges lakás vagy más helyiség igénybevétele tárgyában a jelen rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. 2. §■ Az 1. §-ban foglalt célra szolgáló helyiség igénybevételét, a miniszterelnök rendeli el. Amennyiben az igénybe venni kívánt helyiség lakás céljára szolgál, úgy az igénybevétel tárgyában a miniszterelnök a népjóléti miniszterrel egyetértve intézkedik. 3. §: A helyiségeknek az 1. §-ban megjelölt célra való igénybevétele iránt az a miniszter, akinek felügyelete vagy ellenőrzése alatt a hivatal működik, a miniszterelnököt keresi meg. A megkeresésben az igénybevétel szükségességét részletesen indokolni kell és a lehetőség szerint meg kell jelölni azt a helyiséget, amely a hivatal elhelyezésére alkalmas. 4. § (1) A miniszterelnök az igénybevétel tárgyában ...azott határozatát kás ige .bevétele esetében a lakás fekvése szerint illetékes MAGYAR KÖZLÖNY 1946. május 19. vasárnap, — 113. szám.