Magyar Közlöny - Törvények és rendeletek tára, 1949. július-november (138-243. szám)

1949-07-01 / 138. szám

1000 MAGYAR KÖZLÖNY 1049. július 1. (5) A jelen rendeletben megállapított árak készfizetés esetére érvényesek. A készfizetés fogalmának közelebbi meghatáro­zása, valamint az előrefizetési engedmény és alófizetési felár alkalmazása tekintetében a 10.000—50.080/1949. (0) A. 11. számú rendelettel kiegészített 10.000—33.800/1948. (268) A. H. számú rendelet rendelkezései az irányadók. 5. §. 11) Az áru szállításával kapcsolatban felmerült csomagoló­anyag költsége címén legfeljebb a ténylegesen felmerült szám­lával vagy egyéb okmánnyal igazolható költség számítható fel. (2) A papírba való csomagolásért a számlaösszeg 2%-a, kisebb tárgyak, készletek stb. papírba csomagolásáért 3%-a számítható fel.6. §• A parcellán- és feyencegyártmányok eladásakor a vevő ré­szére az eladott áruk mennyiségét, minőségét és egységárát feltüntető, másolattal készült számlát, vagy számozott jegyzé­ket kell kiállítani. A számla (jegyzék) eredeti példányát a szállítással egyidőben a vevőnek át kell adni, a másolatot pedig legalább három évig meg kell őrizni. 7­ §­Ezen rendelet 1949. évi július hó 1-én lép hatályba. Egyidejű­leg a 105 020/1947. (213) Ip. M. számú rendelet és a 179.153/ 1917. A. Á. N­. számú leirat hatályát veszti. Budapest, 1949. évi június hó 30-án. Vas Zoltán s. k. a Gazdasági Főtanács főtitkára. A Gazdasági Főtanács főtitkárának 10.536/9/1949. (133) HI. Á. H. számú rendelete­­i gyu­pjúfontdlak és szövetek újabb átrendezése tárgyában. (Közigazgatási rendszám : 10.536.) A 9.690/1945. (157) M. E. számú, valamint az 5.400/1948. (106)­Korrn. számú rendeletben foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem : 1­ §• (1) A 167.220/1946. Ip. M. számú leirat hatálya alá tartozó vállalatok által szövés útján előállított bármilyen gyapjú­­tartalmú 50 cm és ennél szélesebb szövetek után — gyapjútar­­tal­unktól függően — az előállító vállalatok a pénzü­gy­­m­­­iszter 4.300/1919. (138) P. M számú rendeletében meghatá­rozott árkiegyenlítési forgalmi adót kötelesek fizetni. (2) Az (1) bekezdésben említett vállalatok a jelen rendelet 3. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott engedmények le­vonása útján kiszámított eladási árnak és az árkiegyenlítési forgalmi adónak együttes összege után a pénzügyminiszter 4.300/1949. (138) P. M. rendeletében megszabott termelői for­galmiadót, továbbá fényűzési forgalmiadó kötelezettség eseté­ben a vonatkozó rendeletben megszabott fényűzési forgalmi­adót is kötelesek leróni. (3) Az Országos Ruházati Intézet (továbbiakban : ORI) részére közszállításnak minősülő szállítás keretében szállított és a jelen rendelet hatálya alá eső gyapjúszövetek után az előállító vállalat a pénzügyminiszter 4.300/1949. (138) P. M. számú rendeletében megszabott árkiegyenlítési forgalmiadót köteles befizetni. 2­2 §" (1) A gyapjúfonó vállalatok kötelesek a Magyar Textil­gyárosok Országos Egyesületéhez intézett 167.220/1946. Ip. M. számú leirat, valamint e leiratot módosító és ugyancsak a Magyar Textilgyárosok Országos Egyesületéhez intézett 167.513/1946., 167.924/1947., 168.059/1947. és 168.034/1947. Ip. M. számú leiratok és továbbá a 03.730/1948. Á. H. számú leirat szerint meghatározott áron az 1. § (1) bekezdésében fel­­sorolt továbbfeldolgozó vállalatok részére eladott fonalaknál az eladási alapárból 2% árkiegyenlítési engedményt nyújtani. A továbbfeldolgozó fonalbeszerzési költségként a fent meg­­határozott árkiegyenlítési engedmény levonása nélküli beszer­zési árat állíthatja be árverésébe. (2) A gyapjúszövő vállalatok kötelesek az (1) bekezdésben meghatározott leiratok szerint kiszámított és ugyancsak az (1) bekezdés rendelkezése szerint árverésbe állított fonal ár mellett mutatkozó alap (nettó) árból a jelen rendelet 3. §-ban megállapított kulcsszámokkal (szorzószámokkal) a fogyasztói árat kiszámítani, számláikba az így kiszámított fogyasztói árat beállítani és a fogyasztói árból a jelen ren­ddel 3. §-ában a meghatározott százalékos engedményeket nyújtani. (3) A (2) bekezdésben meghatározott engedmény levonása utáni ár a pénzügyminiszter 4.360/1919. (138) P. M. számú rendeletében megszabott árkiegyenlítési forgalmiadó együttes összegéhez az előállító felszámíthat forgalmi adó címén 36%, fényűzési forgalmiadó kötelezettség esetén további 11%-ot. (4) Az előállító a (3) bekezdés szerint kiszámított és a szám­lába beállított fogyasztói árat pecsétjével ellátott függőcímkén köteles feltüntetni. A fü­ggőcimkét minden végre akként kell felszerelni, hogy­ az onnan eltávolítható ne legyen. Aki az árut feldolgozatlanul, de kisebb tételekben hozza, forgalomba, mint amilyen tételekben vásárolta, köteles minden eladott tételt olyan függőcimkével ellátni, amely a gyári fü­ggőcimke máso­latát és saját cégszerű aláírását tartalmazza. A fü­ggőcimkét az előállító maradandó módon köteles kiállítani. (5) A (4) bekezdésben foglalt rendelkezések hatálya nem terjed ki a feldolgozó iparosokra, de a kapott függőcimkét ezek is a beszerzési számlával együtt megőrizni tartoznak. (6) A nagykereskedő ugyancsak az előállító által kiszámí­tott fogyasztói áron köteles az árut a közvetlenül fogyasztó részére forgalombahozó kereskedőnek eladni. Köteles azon­ban a fogyasztói árból a jelen rendelet 3. §-ában megszabott százalékösszegben jelentkező engedményt nyújtani. Az enged­ménnyel csökkentett fogyasztói árhoz (viszonteladói nettó eladási ár) szám­labélyegilleték címén 5%p-ot számíthat fel. (7) A fogyasztók részére közvetlenül forgalombahozó keres­kedő és áruház az általa eladott árut legfeljebb az előállító által kiszámított és a függőcimkén feltüntetett fogyasztói áron hozhatja forgalomba. (8) Az áru szállítási költségét minden esetben a vevő viseli és azt áthárítania nem szabad. 3. §. (1) Az előállító a fogyasztói árat a 167.220/1946. Ip. M. és az azt módosító és kiegészítő leiratokban meghatározott gyári nettó eladási árnak az alábbi szorzószámokkal való beszor­zása útján köteles kiszámítani. A szorzószám : 1. a gyapjú és azok utánzására szolgáló egyszerű szöveteknél ...................... 1.9036 II. az 50—60% közötti élő gyapjút tartalmazó szöve­teknél, ideértve az 50%-ot is .............................. 1.9970 III. a 60%-ot, vagy ennél több gyapjút tartalmazó szöveteknél .................................................................... 2.1375 IV­. a 60%-ot, vagy ennél több gyapjút tartalmazó és fényűzési forgalmiadóval terhelt szöveteknél 2.2982 (2) A 61.966/1948. és a 110.750/1949. számú leiratokban határozott összegben megállapított, továbbá az (1) bekezdés szerint kiszámított fogyasztói árból nagykereskedő, közvetle­nül a gyártól vásárló konfekciós és áruház részére, az alábbi engedményt köteles nyújtani : I. a gyapjú és azok utánzására szolgáló egyszerű szöveteknél ..................................................................... 50.83% II. az 50—60% közötti élő gyapjút tartalmazó szöve­teknél ideértve az 50%-ot is .................................... 53.42% III. a 60%-ot, vagy ennél több gyapjút tartalmazó szöveteknél ..................................................................... 56.34% IV. a 60%-ot, vagy ennél több gyapjút tartalmazó és fényűzési forgalmi adóval terhelt szöveteknél 59.48% (3) Az előállító az (1) bekezdés szerint kiszámított fo­gyasztói árból közvetlenül fogyasztókat kiszolgáló kereskedő és konfekciós részére az alábbi engedményt köteles nyújtani : I. a gyapjú és azok utánzására szolgáló egyszerű szöveteknél .......... 46.41%; II. az 50—60% közötti élő gyapjút tartalmazó szöve­teknél ideértve az 50%-ot is ............ 49.12% III. a 60%-ot, vagy ennél több papját tartalmazó szöveteknél ................................................................. 52.48% IV. a 60%-ot, vagy ennél több gyapjút tartalmazó és fényűzési forgalmiadóval terhelt szöveteknél 56.04% (4) A nagykereskedő a függőcimkén feltüntetett fogyasztói árból kiskereskedő részére az I., II., III. és IV. alá tartozó szövetnél egységesen 13,06% engedményt köteles nyújtani. L §• A gyapjúszövő vállalat köteles a pénzügyminiszter 4.300/ 1919. (138) P. M. számú rendeletében megjelölt cikkek — ki-

Next