Magyar Közlöny - Minisztertanácsi és miniszteri rendeletek tára, 1950. január-június (1-112. szám)
1950-01-29 / 19. szám
158 MAGYAR KÖZLÖNY 1950 január 29. palotási körjegyzőség községei részére Szilák székhellyel járási kirendeltséget szervezek. (5) A mátramindszenti körjegyzőség közsegei, a nagybátonyi körjegyzőség községei és Nádujfalu község a salgótarjáni járáshoz tartoznak. (6) Nádujfalu községet a homokterepyei körjegyzőséghez osztom be. (7) A megye székhelye ideiglenesen Balassagyarmat marad. A megye székhelyének Salgótarjánba elhelyezéséről később kiadandó rendeletben történik intézkedés. 4. §• (1) Fejér megye területe — a Komárom megyéhez csatolt Bakonysárkány község kivételével — Fejér megye jelenlegi területét, továbbá Veszprém megyéből — Balatonfőkajár, Balatonkenese, Siófok községek, valamint a csajági és a balatonszabadsi körjegyzőség községeinek kivételével az enyingi járás községeit, végül Somogy megyében Szabadhadvég községet foglalja magában. (2) A Veszprém megyéből átcsábít községek, valamint a Somogy megyéből átcsatolt Szabadhidvég község az enyingi járáshoz tartoznak. (3) Bakonysárkány községnek Komárom megyéhez csatolása tárgyában később kiadandó rendeletben történik intézkedés. g ^ (1) Vas megye területe — a Zala megyéhez csatolt egervári körjegyzőség, továbbá a Veszprém megyéhez csatolt Egyházaskező és Várkesző községeknek, valamint a magyargenesi körjegyzőség községeinek, végül a Győr Sopronmegyéhez csaloit Kemeneszentpéter község kivéelével — Vas megye jelenlegi területét, Sopron megye terüktéhöl Bük, Csepig községeket, a bői, horvátzsidányi, nagygeresdi és sajtoskáli körjegyzőségek községeit, végül Kőszeg megyei várost foglalja magában. (2) A csepregi járás megszűnik, községei közül a Vas megyéhez csatolt horvátzsidányi körjegyzőség községeit az iroi kői járáshoz, Csepreg és Bük községeket a szombathelyi járáshoz, a bői, a nagygeresdi és a sajtoskáli körjegyzőség községeit pedig a sárvári járáshoz osztom be(3) Az egervári körjegyzőségnek Zala megyéhez, Egyházmakező és Várkesző községeknek, valamint a magyargencsi körjegyzőség községeinek Veszprém megyéhez, továbbá Kemenesszentpéter községnek Győr-Sopron megyéhez csatolása tárgyában később kiadandó rendeletben történik intézkedés. .6. 9 Cl) Somogy megye területe — a németladi körjegyzőség kivételével, Baranya megyéhez csatolt szigetvári járás községei és Felsőszentmárton község, a Fejér megyéhez csatolt Szabadhidvég község és a Zala megyéhez csatolt surdi körjegyzőség községei kivételével — Somogy megye jelenlegi területét, továbbá Veszprém megyéből Siófok községet és a balatonszabadi körjegyzőséghez tartozó községeket, valamint Tolna megyéből Bedegkér, Kánya és Tengőd községeket foglalja magában. (2) A Veszprém megyéből átcsatolt Siófok község, a balatonszabadi körjegyzőség községei, valamint a Tolna megyéből átcsatolt Bedegkér, Kánya és Tengőd községek a tahi járáshoz, a szigetvári járásiból visszamaradt németladi körjegyzőség községei pedig a bötrcsi járáshoz tartoznak. (3) A surdi körjegyzőségnek Zala megyéhez csatolása tárgyában később kiadandó rendeletben történik intézkedés ? § (1) Baranya megye területe a megye jelenlegi területét, valamint Somogy megyéből — a németladi körjegyzőség községeinek kivételével — a szigetvári járást és Felsőszentmarton községet. végül Mohács megyei várost foglalja magában. (2) A Somogy megyéből átcsatolt községek, valamint a barcsi járásból Felsőszentmárton község a szigetvári járáshoz tartoznak. „ 6. §■ Tolna megye területe — a Somogy megyéhez csatolt Jiedegl . r. Kánya, Ten'/.ed községek kivételével — azonos Tolna megye jelenlegi területével. 9. §• (1) Szolnok megye területe -a Békés megyéhez csatolt Lévaványa, Pusztaecseg községek kivételével — Jász-Nagykun-Szolnok megye jelenlegi területét- továbbá Heves megyéből a tiszafüredi járás tiszabalparti részétvalamint Békés megyéből Öcsöd községei, végül Mezőtúr, Kisújszállás, Karcag, Túrkeve, Szolnok, Jászberény, megyei városokat foglalja magában. (2) A Heves megyéből átcsatolt községek a tiszafüredi járáshoz tartoznak; a járás székhelye Tiszafüred község. (3) A tiszai alsójárás székhelyét Tiszaföldvárról Kunszentmárton községbe helyezem át. (4) Békés megyéből átcsatolt Öcsöd község a tiszai alsójáráshoz tartozik. (5) Tiszaföldvár és Martfű községeket a tiszai alsójárásból a központi járásba osztom be. (6) Dévaványa és Pusztaecseg községeknek Békés megyéhez csatolása tárgyában később kiadandó rendeletben történik intézkedés. 10. §. (1) Heves megye területe — a Szolnok megyéhez csatolt tiszafüredi járás Tisza balparti községeinek, valamint a Nógrád megyéhez csatolt Hasznos, Pásztó, Szurdokpüspöki és Tar községek, a nagybátonyi és mátramindszenti körjegyzőséghez tartozó községek és Nádújfalu község kivételével — Heves megye jelenlegi területét, továbbá Pest megyéből Boldog és Kerekharaszt községet, Nógrád megyéből Lőrinci, Zagyvaszántó községeket, a herédi körjegyzőséghez tartozó községeket és Borsod-Gömör megyéből Borsodszemere, Egerfanmas, Noszvaj, Novaj, Szihalom községeket és a szilvásváradikörjegyzőséghez tartozó községeket, végül Eger, Gyöngyös, Hatvan megyei városokat foglalja magában. (2) Füzesabony székhellyel új járást szervezek. A járáshoz Aldebrő, Besenyőtelek, Dormánd, Feldebrő, Füzesabony, Kál, Nagyúl, Kápolna, Kompolt, Mezőtárkény, Tótfalu községek, a tiszafüredi járásból visszamaradt Poroszló, Újlőrincfalva, Sarud, Tiszanána községek s a Borsod megyéből átcsatolt Szihalom, Borsodszemere, Egerfarmos községek tartoznak. (3) Borsod megyéből átcsatolt Novaj és Noszvaj községeket és a szilvásváradi körjegyzőség községeit az egri járáshoz osztom be. (4) Nógrád megyéből átcsatolt Lőrinci, Zagyvaszántó községeket, a herédi körjegyzőség községeit, továbbá a Pest megyéből átcsatolt Boldog és Kerekharaszt községeket a hatvani járáshoz osztom be. 11. §. A jelen rendelet 1950. évi február hó 1. napján lép hatályba. A miniszter rendeletéből: Igaz Sándor s.k., miniszteri tanácsos. A földművelésügyi miniszter 16.010/1950. (I. 29.) F. M. számú rendelete az 1950. évi országos általános állatszámlálás részletes szabályainak megállapításáról. (Közigazgatási rendszám: 8.690.) Az 1950. évi országos általános állatszámlálásról szólt 37/1950. (I. 28.) M. T. számú rendelet (a továbbiakban R.) 6. §-ában foglalt felhatalmazás alapján, a belügyminiszterrel egyetértésben a következőket, rendelem. Általános rendelkezések 1 §Az állatszámlálás célja a népgazdaság ló-, szamár öszvér-, szarvasmarha-, bivaly, sertés-, juh és kecskeállományának megállapítása. A rendelet szóhasználatábal főállatfaj alatt a lovat, szarvasmarhát, sertést és juho kell érteni.