Magyar Közlöny, 1977. július-december (57-101. szám)
1977-07-23 / 57. szám
57. szám ban. Engedélyt, külkereskedelmi joga keretei között, külkereskedelmi tevékenységre jogosult vállalat kérhet. (2) Az engedély nélkül kötött külkereskedelmi szerződés semmis. Érvényessé válik a szerződés, ha az engedélyt a külkereskedelmi miniszter utólag megadja. 2. § (1) A külkereskedelmi forgalom engedélyezésének rendszere a külkereskedelmi politika megvalósításának hatósági eszköze. (2) Az engedélykérelmek elbírálása a Magyar Népköztársaság nemzetközi kötelezettségeinek figyelembevételével történik, a viszonylat meghatározásának alapja a származási, illetve rendeltetési ország. (3) A külkereskedelmi miniszter az engedélykérelmek elbírálása során a szerződés indokoltságát, annak feltételeit csak abban az esetben vizsgálja, ha ez a belső piac egyensúlyának megvédése érdekében vagy más népgazdasági érdekből szükséges. 3. § (1) A külkereskedelmi miniszter az engedélykérelmek elbírálása során határozattal dönt. A határozatot indokolni nem kell és ellene fellebbezésnek nincs helye. (2) Ha az engedélykérelem tárgyában hozott határozatot nem a külkereskedelmi miniszter személyesen hozta, a kérelmező a határozat kézbesítésétől számított 15 munkanapon belül új engedélykérelem benyújtásával a külkereskedelmi minisztertől kérheti, hogy a számára sérelmes határozatot vizsgálja felül, illetve változtassa meg. 4 § (1) A külkereskedelmi miniszter az engedélyt — az ebben a rendeletben meghatározott keretek között — módosíthatja, illetve szükség szerint vissza is vonhatja. (2) Ha valamely ország olyan jogszabályt alkot, vagy olyan gyakorlatot folytat, amely a Magyar Népköztársasággal kötött megállapodással ellentétes, vagy a Magyar Népköztársasággal folytatott kereskedelemre megkülönböztető módon sérelmes, a külkereskedelmi miniszter az ilyen országokkal folytatott külkereskedelmi forgalomban behozatali (kiviteli) kontingenseket állapíthat meg, vagy a behozatal (kivitel) engedélyezését külön feltételekhez kötheti, illetve a már kiadott engedélyek hatályát a szükséghez képest korlátozhatja, vagy a kiadott engedélyeket visszavonhatja . § (1) Az engedély, az abban foglalt feltételekkel, a kérelmező vállalatot a külkereskedelmi szerződés, valamint e szerződés teljesítéséhez szükséges kiegészítő ügyleteknek — amennyiben azok nem esnek a 6. § rendelkezései alá — a megkötésére és teljesítésére, a szerződés teljesítéséhez szükséges, legfeljebb az engedélybenmeghatározott értékű külföldi fizetőeszköznek a devizagazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően történő megvásárlására, továbbá mindazon jogcselekmények elvégzésére feljogosítja, amelyek a külkereskedelmi szerződés lebonyolításával függenek össze. (2) A külkereskedelmi tevékenységből származó vagyoni igények érvényesítésének engedélyezéséről külön jogszabály rendelkezik. 6 § Engedélyezés alá esik a) az árura vonatkozó adásvételi és csereszerződés, áru bizományba adása vagy vétele, vételi jog (opció) adása vagy megszerzése; b) az árura vonatkozó bérleti, haszonbérleti, letéti szerződés, ideértve a raktározási szerződést is; c) a vállalkozási szerződés, ideértve a bérmunka-szerződést is; d) az anyagi értéket képviselő jogok [úgymint: a találmányhoz, szabadalomhoz, újításhoz, védjegyhez, ipari mintához, kereskedői névhez fűződő vagyoni jogok gazdaságilag értékesíthető része, az anyagi értéket képviselő ismeret (knowhow) és a gazdasági helyzetben jelentkező vagyoni érték, vagy az ezekre vonatkozó használati jog (licencia) átruházására, hasznosítására, bizományba adására, vagy vételére vonatkozó szerződés, valamint az ilyen jogra vonatkozó vételi jog (opció) adása vagy megszerzése; e) áru tulajdonjogának vagy a d) pontban említett anyagi értéket képviselő jognak ellenérték nélkül történő átruházására, illetve az utóbbi használatának átengedésére vonatkozó szerződés, valamint — szerződés hiányában is — mindezeknek az ország területéről való kivitele vagy kiküldése, feltéve hogy az áru vagy az anyagi értéket képviselő jog értéke a szokásos mértéket meghaladja, és a szerződés célja kereskedelmi kapcsolatok létesítése vagy előmozdítása; f) a haszonkölcsön szerződés; g) a termelési vagy kereskedelmi együttműködésre (kooperációra), szakosításra vonatkozó szerződés; h) a munkások és szakértők rendelkezésre bocsátására vonatkozó szerződés; i) a piacszervezési szerződés. 762 MAGYAR KÖZLÖNY